Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-24 / 272. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Netanjahu titokban szaúdiakkal tárgyal Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök titokban tárgyalásokat folytatott vasárnap Szaúd-Arábiában Mohamed bin Szalmán trónörökössel -jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. Netanjahut elkísérte útjára Joszi Kohen, a Moszad külföldi hírszerzőszolgálat főnöke, és a tárgyalásokon jelen volt az európai, majd közelkeleti körúton járó Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is. A miniszterelnöki hivatal nem volt hajlandó kommentálni a tárgyalások hírét. Miután Izrael aláírta a kapcsolataik normalizásáról szóló egyezményt az Emírségekkel, Bahreinnel és Szudánnal, Donald Trump amerikai elnök minden alkalommal kijelentette, hogy szerinte Szaúd- Arábia is csatlakozni fog a folyamathoz. (MTI) Az etióp hadsereg harckocsikat vet be Addisz-Abeba. Az etióp hadsereg arra készül, hogy harckocsikkal körbevegye a félmilliós Mekelle városát, az északi Tigré tartomány székhelyét, és arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a katonák tüzérségi támadást is indíthatnak a város ellen - jelentette az etióp állami média. A miniszterelnök, a tavaly Nobeldíjjal kitüntetett Abiy Ahmed is közölte, a régiót ellenőrző Tigrayi Népi F elszabadítási Front (TPLF) harcosai 72 órás ultimátumot kapnak, és ha nem adják meg magukat, akkor a hadsereg offenzívát indít Mekelle ellen. A november 4. óta tartó konfliktusban több száz ember vesztette életét az összecsapásokban Etiópiában, tízezrek váltak földönfutóvá és menekültek át a szomszédos Szudánba. Az ENSZ és a humanitárius szervezetek katasztrófától tartanak. (MTI, 444) 450 millióba kerül a Türk Tanács irodája Budapest. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kikérte a külügyminisztériumtól, hogy a tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása, illetve az októberben kötött székhely-megállapodás óta pontosan mennyibe került a magyar államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása. Az épületet 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, hogy aztán a Magyar Művészeti Akadémiának ajándékozza. A kormány tavaly döntött arról, hogy a Türk Tanács ingyen használhatja irodaként a Budakeszi úti Yblvillát, valamint közpénzből fizetik az iroda fenntartását és teljes személyzetének bérét is. Ráadásul a magyar hatóságok csak az irodavezetőjének engedélyével léphetnek be az iroda helyiségeibe. A külügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a magyar állam 2020. október 28-ig 449,3 millió forintot fordított a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi irodájának fenntartására és működtetésére. (444.hu) Biden magyar kötődésű embere ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Joe Biden leendő demokrata párti elnök várhatóan Anthony Bűnként nevezi meg küliigyminiszter-jelöltjóiil. Az 58 éves Blinken 2015 és 2017 között külügyminiszter-helyettes, azt megelőzően pedig Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese volt. Anthony Blinken pályáját Bill Clinton kormányzata idején kezdte a külügyminisztériumban, aki a Bloomberg News hírügynökség és a The New York Times szerint is Biden elnök külügyminisztere lesz. A lap a globális szövetségek híveként írta le Blinkent, megjegyezve, hogy ő Joe Biden legközelibb külpolitikai és nemzetbiztonsági tanácsadója. Obama elnöksége alatt az egyik legfontosabb, külügyekkel és nemzetbiztonsággal foglalkozó háttérember volt. Korábbi sajtóértesülések szerint Joe Biden fontolgatta Susan Rice, az Obama-kormányzat ENSZ- nagykövete jelölését is a külügyminiszteri posztra. Rice a napokban újságíróknak nyilatkozva „nyitottnak” mondta magát e jelölésre. Anthony Blinken anyja magyar, az apja, Donald Blinken; 1994 és 1997 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Donald Blinken mostani felesége, Vera is magyar születésű, 1950 óta az USA-ban él. Mindketten a Budapestről kiebrudalt Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma nagy támogatói, a szervezet 2015-ben fel is vette a nevüket, így lett Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA). Az OSA a világ egyik legértékesebb hidegháborús gyűjteményét őrzi, köztük a Szabad Európa rádióét is, mindamellett a civil társadalom születését, társadalmi és emberi jogi mozgalmak dokumentálását végzi, és felhívja a figyelmet az emberi jogi sértésekre, háborús bűnökre. Mivel a CEU működését Soros György milliárdos finanszírozza, akit Orbán Viktor kormányfő Magyarország ellenségének tart, ezért ha megtörténik Blinken kinevezése, várhatóan gyorsan az egyébként fiktív Soroshálózat tagjaként tálalhatják Buda-Anthony Blinken lehet az Egyesült Államok új külügyminisztere (TASR/AP) pesten. Ez voltaképpen máris elkezdődött, hiszen a Fideszhez ezer szállal kötődő Rákay Philip médiaszemélyiség máris feltette a kérdést: ha a szülei ennyire kötődnek Soros alapítványához, akkor a fiuk vajon milyen külpolitikát képvisel majd. Mindenki célkeresztbe kerül egyébként, aki csak kicsit is bírálja Orbán politikáját. A hétvégén például a magyar kormány arra jutott, hogy már George Clooney is Soros György politikai szándékát hajtja végre, mivel a világhírű színész negatívan nyilatkozott Orbánról. Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője ennek kapcsán a magyar köztévében közölte: Elég elkeserítő, hogy vannak olyan szereplők, akár politikától mentes szereplők, akik Soros politikai szándékát végrehajtják. A magyar kormánymédia azt is leleplezte, hogy George Clooney-nak még Soros György fiával is van közös képe... Visszatérve a körvonalazódó amerikai kabinetre, Ron Klain, Joe Biden leendő kabinetfőnöke arról beszélt, hogy a leendő Bidenkormány „sokszínű lesz”. Úgy fogalmazott: a Bidenre és alelnökjelöltjére, Kamala Harrisre szavazók között „vannak progresszívek, mérsékeltek és republikánusok is, jóllehet, az amerikaiak túlnyomó többsége nem e meghatározások szerint gondol önmagára”. Hozzáfűzte: a várható kormányzat tükrözi majd Amerikát. „Vagyis ez ideológiai sokszínűséget jelent majd, s (Biden) azt szeretné, hogy többféle felfogású ember üljön az asztal körül” - mondta. (MTI, 444, PS, hvg) Sarkozy bíróság elé állt Lelép az Index vezérkara Párizs. Tegnap elkezdődött a párizsi büntetőbíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia államfő pere. Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia. A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. A telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. A per jövő tavasszal várható. (MTI) Budapest. Távozik az Index hírportál vezérkara, a hvg.hu értesülése szerint a háttérben egy cégen belüli konfliktus áll. Az Indamedia Network Zrt. a középtávú stratégiájának elfogadását követően döntött az Index.hu Zrt. részvényeinek teljes visszavásárlásáról, így a jövőben az újság mint az Indamedia-csoport tagja folytatja működését. Az Indexet működtető Magyar Fejlődésért Alapítvánnyal történt egyeztetést követően az Indamedia-csoport igazgatósága döntött az újság visszavásárlásáról. Az Indamédia hivatalosan is megerősítette, Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozik, a cég vezetését Starcz Ákos veszi át, új főszerkesztőt egyelőre nem neveznek ki. Bodolai László, az igazgatóság eddigi elnöke, az Index mögött álló Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke marad a csoport médiajogásza. Közös megegyezéssel távozik Sztankóczy András vezérigazgatóhelyettes, vezető szerkesztő is. Másfél hete Balogh Ákos Gergelyt, a lap egyik főszerkesztő-helyettesét küldték el a próbaideje alatt, így az elbocsátást hivatalosan indokolni sem kellett. Balogh kirúgását Szombathy azzal indokolta, az elmúlt 3 hónapban kiderült, nem egyformán gondolkodnak az Indexről és az Index-föszerkesztőhelyettesek szerepéről. A korábbi Index július 24-én szűnt meg, mikor gyakorlatilag a teljes gárda felállt, miután Bodolai, a lapot tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke kirúgta Dull Szabolcs főszerkesztőt, (hvg, l) Lukasenka elnök szerint fasiszták az ellene tüntetők Fiatalnak és idősnek egyaránt elege van már Lukasenka elnökből (TASR/AP) Ezrek tüntettek vasárnap - idén immár a 15. alkalommal - békásén Fehéroroszországban a biztonsági erők erőszakos fellépése ellenére Aljakszandr Lukasenka államfő távozását követelve. A rendőrség hanggránátokkal oszlatta a tömeget, és sokakat őrizetbe vett. Minszk. A tüntetők Minszk lakónegyedeiben gyülekeztek, onnan vonultak a történelmi vörös-fehér-vörös zászlók alatt a tiltakozó menetekre Éljen Fehéroroszország! jelszót skandálva. A hatóságok korlátozták az intemetszolgáltatást, és több metróállomást bezártak, hogy megakadályozzák a tömeggyűléseket. A főváros nagy terein fémkordonokat állítottak fel. A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint több mint 350 embert állítottak elő. Emberi jogi aktivisták szerint a tüntetések kezdete óta több mint 19 ezer embert állítottak elő. Fehéroroszország más városaiban - így Barauljaniban, Zaszlaujében és Navapolackban, valamint Hrodnában és Bresztben - is tüntetéseket tartottak Lukasenka lemondását követelve. A vasárnapi tüntetés hivatalos elnevezése „Fasizmus elleni menet” volt, a szervezők így reagáltak arra, hogy Lukasenka a minap fasisztáknak nevezte a tüntetőket. Az utcai tüntetések új erőre kaptak, miután november 11 -én Raman Bandarenka 31 éves festőművészt rendvédelmiek az utcán bántalmazták, és a kórházban belehalt sérüléseibe. Lukasenkát az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg a hatodik mandátumára. Ezt a választást sem az ellenzék, sem a nagyhatalmak, sem a nemzetközi megfigyelők nem ismerték el tisztességesnek. A 66 éves Aljakszandr Lukansenka 1994 óta vezeti a volt szovjet tagköztársaságot. Minszk szankciókkal sújt európai uniós vezetőket, illetve uniós tagállamok egész sorának vezetőit - jelentette be Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter. Makej a döntést azzal indokolta, hogy az Európai Unió is újabb szankciókat rendelt el fehérorosz tisztségviselők ellen, így ennek megfelelően Minszk is kibővíti a szankciókkal sújtott magánszemélyek listáját az Európai Unió, illetve egy sor európai uniós tagállam vezetésének képviselőivel. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB) úgy döntött, hogy befagyasztja az együttműködését Fehéroroszországgal, ezért a fehérorosz fél leállítja a párbeszédet az Európai Unióval az emberi jogok helyzetéről - közölte Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter. (MTI)
