Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-24 / 272. szám
6 I RÉGIÓ 2020. november 24. | www.ujszo.com Elet két ország peremén NÉMETI RÓBERT Gilányi Lajos tíz éve lakik az ukrán-szlovák államhatár közvetlen közelében állé magányos házban, mely nagyapja halála után maradta családra. Annak ellenére, hogy a házban nincs se villany, se víz, se központi fűtés, és a legközelebbi szomszédoknak csak a határon poroszkáló ukrán és szlovák határőrök számítanak, a fiatalember itt érzi jól és otthon magát. iGCSERNY* Sokan talán már el sem tudnák képzelni az életüket a normális életvitelhez mondhatni nélkülözhetetlennek számító dolgok nélkül, köztük a vezetékes meleg és hideg víz, a villanyáram, vagy a világ minden pontjával összeköttetést kínáló internetkapcsolat nélkül. Napjaink rohanó világa olyan tempót diktál, melyben sokszor észre sem vesszük, mennyire szerencsések vagyunk és milyen nagy kényelemben és biztonságban élünk másokhoz képest. A harmincötödik életévében járó, ágcsemyői származású Gilányi Lajos egy évtizede éli mindennapjait két ország peremén, az ukrán-szlovák államhatár közvetlen közelében álldogáló, nagyszüleitől megörökölt házában. Vasárnapi látogatásunk során épp rőzsegyűjtés közben találkoztunk vele azon a csipke- és kökénybokrokkal határolt úton, mely szerény otthonához és az Európai Unió egyik határát szimbolizáló, évtizedek óta mozdítatlan fémsorompóhoz vezet. A kőművesnek tanult, jelenleg a helyi önkormányzat közhasznú munkákra szerződtetett alkalmazottjaként dolgozó fiatalember munkáját félretéve vezetett be minket féltve őrzött, elmondása szerint folyamatos, de valószínűleg Gilányi háza az ukrán határtól nagyjából 300 méterre van ban volt. A külső vályogfalakat lassan átépítettem, az ablakokat kicseréltem. Nem vagyok egy gazdag ember, ezért minden lépésnek megvan a maga ideje. A ház lakható állapotban van, persze állandó felújításra szorul. A szomszédban régen volt egy másik ház is, de mivel egy jó ideje üresen állt, fokozatosan szétlopták és a földdel tették egyenlővé. Otthon szívesen látnak, de én itt jobban érzem magam. Lehet, hogy ezzel nem mindenki ért egyet, de már úgy hozzám nőtt ez a hely, hogy ha új lehetőségem adódna, talán akkor sem hagynám hátra. Ha én nem törődnék a házzal, valószínűleg ugyanarra a sorsra jutna, mint a szomszédos épület” — nyilatkozta lapunknak Gilányi Lajos. Gyertyafónyes magány Annak ellenére, hogy a ház Agcsemyő település kataszteréhez tartozik, több kilométerre van a fasoha véget nem érő felújítás alatt álló otthonába. Családi örökség „A királyhelmeci szakközépiskola végzős diákjaként először idehaza kerestem kőműves munkát, majd nem sokkal később Szlovéniában próbáltam szerencsét. Mikor 2004- ben Szlovákia is csatlakozott az Európai Unióhoz, új hivatalos okmányokra volt szükségem. Hazajöttem, de a csapat, akivel odakint dolgoztam, nem vitt vissza magával. Itthon maradtam. Egy ideig a szüleimnél, később a battyáni barátnőmnél laktam, de végül úgy hozta a sors, hogy nagyapám egykori házában kötöttem ki. Azt, hogy nagyapám mióta lakott itt, nem tudom, a távollétem miatt sajnos nem sokat beszéltem vele, de tudom, hogy először vasutasként, később juhászként dolgozott a szomszédos Battyánban, és onnan is ment nyugdíjba. Gyerekkoromban nagyon sok időt töltöttem a tanyán, de a család összes többi tagja is sokat járt ide. Sokszoraz ukrajnai hangosbemondó hangja is ide hallatszik (A szerzó felvételei) Később, amikor nagyapám meghalt, senki sem törődött a házzal. Amikor idekerültem, nagyon rossz állapotlu határától. A vízellátás, a fűtés és a világítás úgy működik, mint annak idején. Az ivóvizet a ház sarkánál található kútból meri, a fűtésről és a főzési lehetőségről a konyha közepén felállított kályha gondoskodik, a világítást gyertyákkal, jobb napokon pedig egy benzines áramgenerátorral oldja meg. „Hetente kétszer kell bemennem munkába. Amikor jó az idő, nincs gond, de volt már rá példa, hogy télen a hóátfűvásokon átgázolva, a határőrök terepjárója által kitaposott nyomokon cammogtam be. A ház körül mindig van mit tenni. Tavasztól őszig a kertet ápolom, amit tudok, magam kitermelem. Korábban kisállatokat is tartottam. Ősszel és télen a fűtéshez szükséges rőzsegyűjtés a legfontosabb feladat, de ha sikerül egy kis extra bevételre szert tennem, akkor tűzifát veszek. Tudom, hogy sokan őrültnek tartanak, mert fiatalemberként egyedül élek, de én itt érzem jól magam. Az orosz mozdonyok zúgásán kívül nincs ami zavarna, de igazából már azt is megszoktam. Egyedül élek, de állandóan szem előtt vagyok, ugyanis a ház közelében több határmegfigyelő kamera is működik. Ennek köszönhetően nagy bajom nem lehet. Nem bántottam senkit, ezért nekem sem árthat senki. Régebben a határőrök mindig igazoltattak, amikor kint jártam, de már jól ismernek, ezért nem állítanak meg” - tette hozzá Gilányi Lajos, aki jelenlegi anyagi helyzetét figyelembe véve úgy gondolja, valószínűleg élete hátralevő részét is itt fogja tölteni, persze nem határolódik el a pozitív változástól. „A sors útjai kifürkészhetetlenek, de már megtanultam, hogy óvatosnak kell lenni. Ha valaki segíteni akar, annak általában hátsó szándéka is van. Az, hogy itt élek, mondhatni két világ között, az én saját választásom. A házra legalább annyira büszke vagyok, mint bárki más a sajátjára. Ez az én sajátos harcom, itt érzem jól magam” - zárta Gilányi Lajos. Az Új Szó megválasztja az év embereit a városi hivatalban (A Füleki Városi Hivatal felvétele) Az Új Szó idén első alkalommal megválasztja az év embereit. Szeretnénk megmutatni, kik voltak a hétköznapok hősei 2020-ban Dél-Szlovákiában. Azokat ismer-Év EMBEREI Ajánlásaikat az evemberei@ujszo.com e-mail-címre várjuk november végéig, de természetesen levelet is írhatnak nekünk. Ez esetben a megcímzett borítékra (Új Szó szerkesztősége, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3) ' ne felejtsék el ráírni: „Év emberei”. jük el olvasóink és szerkesztőségünk munkatársainak javaslatai alapján, akik talán nincsenek reflektorfényben, de sokat tettek közösségükért, bátran, önfeláldozóan cselekedtek, vagy kimagaslót alkottak, és példaképekké válhatnak. Elegendő lehetne már önmagában az is, ha az Új Szóban megjelent emlékezetes emberi történetek közül válogatnánk, de olvasóinkat is arra biztatjuk, hogy rövid indoklással küldjék be nekünk azoknak a hétköznapi hősöknek a nevét, akik tettükkel, eredményeikkel példát mutattak a Felvidéken. Különleges időszakot élünk. A járványhelyzet még inkább próbára teszi emberségünket, kitartásunkat, így természetesen azokat az odafigyelésről, önfeláldozásról, erő feletti közösségi munkáról szóló, szívmelengető történeteket is várjuk, amelyek segítették, segítik átvészelni a nehéz hónapokat. Ugyanakkor nem szeretnénk kizárólag a pandémia területén maradni, mert hisszük, hogy az élet minden szeletében ott vannak a hétköznapok hősei, akik jobbá tehetik ezt a világot. Díjazzuk együtt az év embereit 2020-ban! Felújítások ÖSSZEFOGLALÓ Kormányzati támogatásból modernizálják a Füleki Városi Hivatal épületében a földszinti mosdókat és a folyosót. Bírna A felújításra azért volt szükség, mert már mind a folyosó, mind a mosdó kritikus állapotban voltak. „A földszinti összekötő folyosó statikailag sérült volt, veszélyessé vált a vakolat, a mosdók állapota és elrendezése pedig nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak” - közölte Anderkó Erika, a stratégiai-fejlesztési osztály vezetője. Hozzátette, hogy csak a teljes körű felújítás jelentett valódi megoldást a problémára. A folyosóról eltávolítják a padlóburkolatot és a vakolatot, ezt követően talajnedvesség elleni szigetelést kap, majd hőszigeteléssel látják el a folyosó padlózatát, valamint csökkentik belmagasságot, újravakolják a falakat és kicserélik az ajtókat. A munkálatok összköltsége 17 500 euró, ebből 15 ezer eurót a pénzügyminisztérium támogatásából fedeznek. A fennmaradó összeget a város költségvetéséből pótolják és a felújítás kivitelezését is a városi Közhasznú Szolgáltatások dolgozói valósít-Folytatódik a füleki városháza felújítása ják meg. A rekonstrukció év végére készülhet el. Agócs Attila, Fülek polgármestere elmondta, úgy folytatják a városháza fokozatos felújítását kisebb projektek formájában, hogy ezzel ne terheljék meg túlzottan a város költségvetését. „Örömmel tölt el, hogy ismét sikerült támogatást nyernünk, ennek köszönhetően spóroltunk, s az eredmény sok embert szolgál majd” - zárta a polgármester. A korábbi beruházások alkalmával az épület más részeiben is felújították a mosdókat és akadálymentesítették a bejáratot. (hn) (
