Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-24 / 272. szám

www.ujszo.com | 2020. november 24. KÖZÉLET I 3 Matovic: Sulik tewe a pokolba vezető út t«* Von Wn MtiMKI l'MVWHV»« A központi válságstáb ülését Roman Mlkulec belügyminiszter tegnap tévúton, videókonferencián keresztül vezette, ugyanis karanténba kellett vonulnia, miután kiderült, kapcsolatban volt egy fertőzött személlyel (TASR-feivétai) FINTAMÁRK Pozsony. Továbbra is átláthatatlan, milyen szabályok vagy terv alapján fogja a továbbiakban a kormány kezelni a koronavírus-járványt. Richard Sulik gazdasági miniszter tegnap bemutatta saját járványkezelési tervét, amelyet koalíciós partnerei nagyrészt bíráltak, ám mégis ezt fogják a következő napokban megvitatni a kabinettel együttműködő járványügyi szakértők. Sulik a tervét „Egészségügyi sze­mafornak” nevezte el - a húszoldalas dokumentum alapgondolata, hogy a korlátozó intézkedések nem lehetnek országosak, csak regionálisak. „Nem látjuk értelmét, hogy azokat a ke­mény intézkedéseket, melyeket Va­­rannóban kell bevezetni, Losoncon vagy Nagykürtösön is bevezessük” — magyarázta az SaS elnöke, aki sze­rint az elfogadott intézkedéseknek egyszerűeknek, érthetőknek és ki­számíthatóknak kell lenniük. A terv hét részből áll, az első az or­szágos, általános intézkedéseket tárgyalja. Sulik kötelező beltéri maszkhasználatot javasol, és a 65 év feletti lakosoknak ingyen biztosíta­na havi 15 maszkot - ezeket a Szlo­vák Posta kézbesítené az időseknek. Az általános intézkedések közé tar­tozik a távolságtartás, a kötelező kézfertőtlenítés a közösségi terekbe való belépés előtt és a mobilitás csökkentése is - ezzel az intézke­déssel megszűnne az ingyenes vo­natozás lehetősége, és javasolt a tö­megközlekedés használatának kor­látozása is. Járványindex Míg az általános intézkedések a már eddig is ismert javaslatokból in­dulnak ki, a specifikus intézkedések már jóval ámyaltabbak. Sulik terve 36 körzetre osztaná fel az országot, a regionális közegészségügyi hivata­lok szerint. Minden körzet egy jár­ványügyi indexszámot kapna, mely megállapítaná, mennyire súlyos a vírushelyzet a régióban. Az indexet négy kockázati mutató alapján szá­molnák ki, a módszertan a cseh jár­ványkezelési rendszeren alapul. Az első tényező az incidencia az össz­lakosságban, azaz 100 ezer főre hány új fertőzött jutott az elmúlt 14 nap­ban. A második tényező a 65 év fe­lettiek közti új betegek számát mu­tatná 100 ezer lakosra. A harmadik tényező az új fertőzöttek számának emelkedését mutatná, hétközi bon­tásban. A negyedik tényező pedig az egy héten elvégzett tesztek átlagos pozitivitásával járulna hozzá az összpontszámhoz - a PCR- és anti­géntesztek pozitivitása súlyozva be­folyásolná a mutatót. A négy tényező egy 0-100 értékű indexszámot adna ki, ez alapján szí­neznék az egyes régiókat. A zöld sávba a 20-as index alatti körzetek tartoznának, a narancssárgába a 21-39, a vörösbe a 40-64, a feketé­be pedig a 65-100-as indexszámmal rendelkező régiók. A szomszédos körzetek között legfeljebb egysáv­­nyi különbség lehet, a sötétebb sáv a meghatározó. Az egészségügyi mi­nisztérium minden héten, péntek délután állapítaná meg a sávokat, a szemafor alapján összeállított intéz­kedéscsomagok pedig a következő hét hétfőjén lépnének érvénybe. Színes térkép Az egyes sávok között komoly különbségek vannak, a zöld és a na­rancs sáv pedig viszonylag nagy szabadságot biztosít - a fekete sáv ugyanakkor egészségügyi veszély­­helyzet kihirdetését jelenti, és kijá­rási tilalommal jár. A tömeges akci­ókat kizárólag a fekete sáv tiltja, de még a zöld sávban is csupán a terem kapacitásának felében lehetségesek a beltéri rendezvények. A terv egye­lőre zárva tartaná az egyetemeket, ám a zöld és a narancs sávban még működnének az iskolák, és az óvo­dák, és az alsó tagozatok még a fe­kete sávban sem zárnának be. Hasonlóan, a fekete sávba tartozó körzetekben tiltanák meg a kulturá­lis és sportrendezvényeken a nézők részvételét, és az.éttermeknek is csak ezekben a körzetekben kellene átáll­­niuk kiszállításra, vagy ablakos áru­sításra. Az SaS számításai szerint jelen pillanatban egy fekete (Varannó) és két zöld (Losonc és Nagykürtös) körzet van az országban, a többi na­rancssárga (például Közép-Szlo­­vákia nagy része, Pozsony és kör­nyéke), vagy vörös (például Komá­rom, Dunaszerdahely, Kassa és kör­nyéke, Bodrogköz). Tesztelés és határok A tervezet kitér a tesztelésre is, és pontosan megállapítja, kit, mikor és hogyan kell tesztelni, illetve azt is, milyen módon kell lebonyolítani a kontaktuskutatást - ezzel kapcso­latban egy cellainformációkon ala­puló, automatizált rendszert vezet­nének be, mely tesztelésre felszó­lító SMS-t küld azoknak a telefon­jára, akik kritikusan közel voltak egy fertőzötthöz 15 percnél hosz­­szabb ideig. Sulíkék szigorítanák a határellen­őrzést is - ennek szerintük a jelenle­gi vörös-zöld országbesoroláson kell alapulnia. Az országba a szlovák és az uniós állampolgárok csak 72 órá­nál nem régebbi, negatív teszttel lép­hetnének be, kivételt csak az ingá­zók, a teherautó-sofőrök, az egész­ségügyi dolgozók és a külföldi diá­kok kapnának. A terv ugyanakkor szorgalmazná és támogatná a tesz­telési pontokat a kiválasztott határ­átkelőkön. Sulíkék terve számol a korlátozó intézkedések gazdasági hatásaitól szenvedő vállalatok és szolgáltatók kártalanításával is - ennek fő esz­köze egy átfogó kárpótlási törvény, illetve a dotációk célzott megállapí­tása lenne. Krajöí terve Azt egyelőre nem tudni, mi lesz a terv sorsa - a sajtóba kiszivárgott ugyanis az egészségügyi miniszté­rium hasonló terve is, ami szintén a szemaforrendszeren alapul. Ezt a tervet tegnap vitatta volna meg a központi válságstáb, ám Marek Krajcí (OEaNO) végül levetette a napirendről, mondván, esélyt akar adni Richard Sulíkéknak tervük be­mutatására. A tervnek elmondása szerint végig kell futnia a járvány­ügyi bizottságon, és csak úgy kerül­het majd a válságstáb elé. A miniszter a válságstáb ülése előtt azt mondta a sajtónak, hogy a kiszi­várgott változat nem a végleges terv, mert folyamatosan alakítják. A re­gionális, szemafor alapú tervezet egyébként is csak akkor léphet élet­be, ha teljesülnek országos kritériu­mok - például, hogy 2000 embernél kevesebb Covid-beteg legyen a kór­házakban, és a napi átlagos esetszám 7 napig 750 alá essen. Út a pokolba Igor Matovic miniszterelnök, aki már régóta komoly politikai harcot vív Richard Sulikkal, ugyanakkor távolról sem volt elégedett az SaS anyagával. Szerinte a terv egyálta­lán nem válasz arra, amit feladatként Sulikra oszlott - ez pedig az a kér­dés, hogy lehet levinni az új eset­számot 750 alá. „A terv teljesen fi­gyelmen kívül hagyja, hány bete­günk van a kórházakban, mennyi a pozitív esetek száma országszerte, hány halottunk van, hogy keleten apokalipszis van. Csak az a fontos, hogy Pozsonyban, a kedvenc kávé­zónkban elszívhassunk egy sziva­­rocskát. Ez gyerekes és felelőtlen” - mondta a miniszterelnök. „Ez a terv a pokolba vezető út. Nem oszthatjuk az országot 36 önálló városállamra” - tette hozzá azzal, hogy Szlovákia kórházai egy „organizmust” alkot­nak, így nem lehet úgy tekinteni az országra, mint 36 kis homokozóra, ahol mindenki sajátos kis szabályok szerintjátszik. A tervet Sulik koalíciós kollégája, Veronika Remisová (Za l’udí) is bí­rálta. Elmondása szerint a kormány­pártoknak most nem azon kéne ve­szekedniük, kinek van szebb terve több színnel, hanem közös tervet kellene kidolgozniuk. Remisová hozzátette: az SaS terve lassan rea­gál a változásokra, hiszen az index­számokat megállapító négy para­méter közül három is nagy időelto­lódást feltételez, így ha valamelyik régióban lokális fertőzésgóc jön lét­re, a szemafor csak egy héttel ké­sőbb állítódik át. Zuzana Caputová államfő ennél optimistábban reagált a kialakult helyzetre. „Mindenkit nagyra érté­kelek, aki konstruktívan áll hozzá a koronavírus-válság megoldásához. Nagyra értékelem tehát a gazdasági és az egészségügyi miniszter hozzá­állását is, mert ebben a helyzetben szükségünk van részletes és hosszú távú tervekre. Értékelni kell a tudó­sokat is, akik segítettek a két minisz­ternek. Jobb két terv, mint egy sem - és a legj óbb egy közös terv. Ezért kell most dolgozni” - írta az államfő a Facebookon. : A tesztelés nem lehet önkéntes Matovic CZÍMER GÁBOR Igor Matoviö (OLaNO) miniszterelnök továbbra is ragaszkodik az országos koronavírus-tesztslás következő fordulójához, amelynek szerinte nem önkéntes alapon kell működnie. A tegnapi válságstábon az iskolák megnyitásáról is egyeztettek. Pozsony. Tegnap a pozsonyi Borik Hotelben tartotta ülését a vi­lágjárvány miatt összehívott köz­ponti válságstáb, amely még rövid­del lapzártánk előtt is tárgyalt. A stáb ülése előtt Matovic miniszterelnök arról beszélt, továbbra is ragaszko­dik az országos koronavírus-tesz­­telés következő köréhez, amelyre két hét múlva kerülhet sor. „A központi válságstáb múlt heti döntése egyértelmű, az SaS jelenlévő kép­viselői is megszavazták azt” - nyi­latkozta a kormányfő azzal kapcso­latban, hogy koalíciós partnere, az SaS jelenleg nem támogatja az or­szágos tesztelést. Matovic az orszá­gos tesztelésnek a most hétvégén tartott fordulójáról azt mondta, az alacsony részvétel azt mutatja, hogy az önkéntes részvétel nem járható út. Azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-oltás kötelező lesz-e, úgy nyilatkozott, az uniós országok vezetőivel korábban arról is beszél­tek, a vakcina elérhetősége után elő­fordulhat, hogy egyes országok nem engedik be a területükre azokat, akik nincsenek beoltva. „Vagy egy friss, negatív PCR-tesztet kell majd fel­mutatniuk” - mondta Matovic a tag­államok jelenleg még csak formá­lódó intézkedéseiről. „Akik pedig nem oltatják be magukat, azok szá­mára a továbbiakban is kötelező le­het a szájmaszk viselése” — nyilat­kozta a kormányfő. Vladimír Krcméry orvos, az ál­landó válságstáb tagja úgy véli, nem áll majd rendelkezésre elegendő vakcina. „Nagy lesz a nyomás annak érdekében, hogy helyesen határoz­zuk meg a veszélyeztetett csoporto­kat, amelyeknek szükségük lesz a vakcinára”-mondta a DenníkN-nek azzal, hogy például az orvosok, a szociális otthonok lakói és alkalma­zottai kaphatnak először oltást. A kormányfő a járványügyi kor­látozások enyhítését nem támogatja, de elképzelhetőnek tartja, hogy leg­alább az érettségiző osztályok tanu­lói visszatéijenek az iskolákba. Bra­­nislav Gröhling (SaS) oktatási mi­niszter ezzel kapcsolatban azonban megismételte, arra számít, hogy no­vember 30-án teljesen kinyitják az iskolákat. A tárcavezető ragaszko­dik ehhez a dátumhoz, nem lát okot arra, hogy még decemberben is táv­oktatás formájában folyjon a tanítás. A központi válságstáb ülése előtt Ján Mikas országos tiszti főorvos ar­ról beszélt, valóban terítéken van, hogy az alapiskolák kilencedikes és a középfokú oktatási intézmények érettségiző osztályainak tanulóit visszaengedjék az intézményekbe. „Persze mindez csak fokozott higi­éniai körülmények között lehetsé­ges” - tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents