Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-20 / 269. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november20.1 www.ujSzo.com Uniós csúcs: a vírustól a vétóig Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő. Az uniós pénz korlátlanul jöhet, a jogállamiságból viszont csak korlátozottan kérnek. (TASR/ap) RÖVIDEN Megverték a varsói tüntetőket Varsó. Ismét több ezer ember tüntetett Varsóban az abortusz szinte totális tilalma ellen. A tüntetők és a hozzájuk csatlakozó ellenzéki politikusok szerint a rendőrség brutálisan erőszakos volt. A rendőrség szerint a jórészt nőkből és fiatalokból álló tüntetők támadtak rájuk. Húsz embert előállítottak, és több mint száz ember ellen indítottak eljárást, a járványügyi korlátozások megsértése miatt. A demonstráció a parlament előtt kezdődött, majd a köztévé székházánál folytatódott. Ott a rendőrség körbevette a tüntetőket, nem engedte távozni a résztvevőket, az erőszak ekkor kezdődött. Az akcióban civil ruhás rendőrök is részt vettek, akik a tüntetők szerint viperával ütötték az embereket. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó PiS elnöke azt mondta, hogy vér tapad azon ellenzéki politikusok kezéhez, akikjárvány idején támogatják a tüntetéseket, majd az éppen folyó, jogállamisági mechanizmusról szóló vitára is utalva közölte, hogy ha Lengyelország jogállam, akkor ezeknek a politikusoknak ülniük kell. (444.hu) Mike Pompeo izraeli telepeken Jeruzsálem. Mike Pompeo személyében amerikai külügyminiszter első alkalommal látogatott meg izraeli telepeket a palesztin Ciszjordániában. A palesztinok széles körben elítélték a külügyminiszter vizitjét, mert úgy vélik, hogy ezzel az amerikai kormányzat jóváhagyja az izraeli jogsértést, ugyanis a nemzetközi jog nem engedélyezi megszállt területre civil lakosság telepítését, és ott gazdasági vállalkozások létrehozását. Ciszjordánia után az 1967-ben Szíriától elfoglalt Golán-fennsíkra utazik az amerikai külügyminiszter. Ez az első alkalom, hogy magas rangú amerikai vezető felkeresi a stratégiai fennsíkot, mióta 2019 márciusában Washington elismerte Izrael Golán-fennsík feletti szuverenitását. (MTI) A WHO vezetője és a tigrói lázadók Addisz-Abeba. Az etióp hadsereg egyik tábornoka azzal vádolta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tigréi származású főigazgatóját, hogy igyekszik fegyverekhez juttatni az északetiópiai Tigré tartomány lázadóit. Berhanu Dzsula tábornok szerint Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az Etiópiával szomszédos országokban folytat kampányt a tartományt részben ellenőrzése alatt tartó Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) mellett, és azon dolgozik, hogy a lázadók fegyverekhez jussanak. Az 5 milliós tartományban a TPLF két hete vette át az uralmat. A lázadók katonai létesítményeket támadtak meg, és tüzérségi fegyvereket zsákmányoltak a hadseregtől. A kormány válaszul hadműveletet indított. Az összecsapásokban eddig több százan haltak meg és tízezrek váltak földönfutóvá. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Átírta a nagypolitika a tegnap esti uniós csúcs napirendjét. Az eredetileg a járványhelyzet miatt összehívott tanácskozáson legalább ilyen fontos témává nőtte ki magát a hétéves uniós költségvetés elleni magyar és lengyel vétó. Eredetileg a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hívták össze tegnap estére az uniós állam- és kormányfőket egy videókonferencia erejéig. Abban maradtak ugyanis, hogy rendszeresen áttekintik a tagállamok közötti együttműködést, az uniós intézmények koordinálását, a kölcsönös segítségnyújtást. Még mindig brexit A nagypolitika azonban átírta a napirendet, két téma is legalább olyan sürgőssé vált, mint a járványhelyzet. Az egyik már számos uniós csúcson volt napirenden és még minden bizonnyal lesz is: a brexit. A britek január 1-jén tényleg elhagyják az EU-t, ahonnan február 1-jével csak politikailag léptek ki, a gazdasági szakítás most következik. Azonban még mindig nem sikerült megállapodni abban, hogy az EU és a szigetország között milyenek legyenek a kapcsolatok a következő évtől — erre most már csak hat hét áll rendelkezésre. A még nyitott kérdésekben nem közelednek az álláspontok. Magyar és langyel gát A másik téma hirtelen vált égetővé: ez a hétéves költségvetés és az uniós újjáépítési alap elakadása, vagyis a magyar és a lengyel kormány általi blokkolása. A 27 tagállam közül 25 támogatta azt, hogy az uniós pénzeket a jogállami normák betartásához kössék, ez elég ennek az elfogadásához. A több mint 1000 milliárd eurós többéves keretköltségvetés és a 750 millió eurós újjáépítési alaphoz szükséges jogszabályok azonban már egyhangúságot követelnek. És bár Magyarország és Lengyelország is egyetért a célokkal és a számokkal, a jogállamisági fiaskó miatt most blokkolják a folyama-A hidegháború óta példátlan mértékben emeli a védelmi kiadásokat a brit kormány. London. A brit miniszterelnöki hivatal, a Downing Street által közzétett részletek szerint a védelmi költségvetés a kormányzó Konzervatív Párt tavalyi választási programjában szereplő terveken felül 16,5 milliárd font pótlólagos forráshoz jut a következő négy évben. A brit védelmi tárca éves költségvetése jelenleg 40 milliárd font, így a védelmi kiadások évente mintegy 10 százalékkal emelkednek majd a négy évre szóló program idején. A tegnap bejelentett program az érvényes inflációs előrejelzések alapján azt jelenti, hogy a védelmi költségvetés a következő négy évben összesen 24,1 milliárd fonttal növekszik. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint a program alapján Nagy-Britannia védelmi költségvetése lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban. A tervek között szerepel egy új vétót. Ez természetesen nagy vihart kavart az EU-ban, a mérsékeltebb politikusok a magyarok és a lengyelek felelősségére próbálnak hatni, a vérmesebbek pedig felteszik a kérdést, hogy mit keres ez a két ország az EU-ban, ha nem hajlandók elfogadni a feltételeket. Az álláspontok merevek. Mark Rutte holland kormányfő azt mondta a holland parlamentben egy ezzel kapcsolatos vitában, hogy számára ez a minimum, ebből nem hajlandó engedni, ha a jogállamisági feltételekből visszavesznek, akkor a hollandok fognak vétózni. Ugyancsak határozottan nyilatkozott az Európai Parlamentben az ún. Elnökök Értekezlete, amely a parlament elnökéből és a képviselőcsoportok vezetőiből áll. Ők is azt mondták, sem a költségvetés számairól, sem pedig a jogállamiságról kialkudott kompromisszumot nem hajlandóak újratárgyalni. „További engedményt nem fogunk tenni” - áll közleményükben. Neheztelnek az olaszok A vétójog alkalmazásának „félretételét” és a kompromisszumkeresést szorgalmazta Luigi Di Maio külügyminiszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kormánypárt politikusa az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva. Luigi Di Maio kijelentette: „Lengyelország, Magyarország és Szlovénia sokat delmi ügynökség létrehozása a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeinek kutatására, egy kibervédelmi erő kialakítása, és létrejön egy űrvédelmi parancsnokság is, amely 2022-ben bocsáthatja fel első műholdját. Mindezt kiegészíti egy 5,8 milliárd fontos katonai kutatásikockáztat”. Janez Jansa szlovén kormányfő ugyanis időközben a magyar-lengyel kettős védelmére sietett, több megértést kérve Brüsszeltől. Di Maio elfogadhatatlannak nevezte, hogy „Olaszország, amely 209 milliárd euró európai támogatást vár a munkanélküliek, családok és fiatalok számára, három olyan ország túsza legyen, amelyek velünk ellentétben nem nettó befizetők, hanem az EU-források nettó élvezői”. Az unió tanulmányozza a megoldásokat a vitás kérdések rendezésére azon közép- vagy kelet-európai országokkal, amelyek blokkolják a járvány okozta károk helyreállítását célzó alap elfogadását, de nélkülük is továbblép, ha nem születik megoldás - jelezte Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár. „Megnézzük, ha utolsó lehetőségként szükség fejlesztési program. „Most esély kínálkozik arra, hogy véget vessünk a visszavonulás korszakának, átalakítsuk fegyveres erőinket, erősítsük globális befolyásunkat, új technológiákat honosítsunk meg, megvédjük életformánkat” - hangsúlyozta Boris Johnson kormányfő. (MTI) lehet rá, hogyan tudunk előrelépni azon országok nélkül, amelyek blokkolnak, hiszen Európát nem ejtheti túszul néhány olyan kormány, amely nem akar haladni, amely nem kívánja tiszteletben tartani a politikai projektünk lényegi alapj át” - tette hozzá. Sorosozás és ellenszál A leghatározottabban Hollandia és az északi államok ragaszkodtak hozzá, hogy a polgáraik adójából ne autokraták hatalmát és oligarchák gazdagságát gyarapítsák. Hasonlóan elkötelezett egy hatékony jogállami mechanizmus mellett az Európai Parlament, azon belül az Orbán Viktor által 2019-ben kikosarazott Manfred Weber és az általa vezetett néppárti frakció is, amibe a jelenleg felfüggesztett Fidesz is tartozik. Pénzügyi zsarolást és politikai büntetést alkalmaznak az európai uniós intézmények a „Soros-terv” hatására - közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár , aki egyébként Soros Közép-európai Egyetemén (CEU) folytatott tanulmányokat. „Üzenjük Sorosnak és embereinek, továbbra sem engedünk semmilyen zsarolásnak” - jelentette ki Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Orbán Viktor eddig joggal számíthatott arra, hiába lépi át a vörös vonalat, az unióban mindig meg tudja akadályozni, hogy a többiek teljes egységben lépjenek fel ellene. A tegnapi csúcson nem születtek végleges döntések, az igazán kiélezett harc a jogállamiság mechanizmusának bevezetéséről és a 7 éves uniós költségvetés aktiválásáról majd a decemberi csúcson várható. (MTI, szer, hvg) Aktívak az orosz békefenntartók Moszkva. Jóváhagyta az orosz parlament felsőháza az orosz hadsereg hegyi-karabahi békefenntartó misszióját. Az orosz békefenntartó egységek november 10-én megkezdték a művelet végrehajtását Hegyi-Karabahban. Az orosz békefenntartók 25 megfigyelőállást hoztak létre Hegyi-Karabahban, valamint a területet Örményországgal összekötő lacsini folyosón. A 28 kilométer hosszú utat a moszkvai katonai tárca szerint a műszaki alakulatok megtisztították, így megindulhatott rajta a forgalom. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Azerbajdzsán maga fogja majd eldönteni, a területén hol helyezkedjen el a tűzszünetet közös járőrözés helyett drónok segítségével megfigyelő orosz-török központ. Az elnök „a Szovjetunió széthullása geopolitikai következményének” nevezte azt a tényt, hogy Törökország Azerbajdzsán oldalára állt a konfliktusban. (MTI) Kordok nem érti Pestet és Varsót Ivan Koröok külügyminiszter szerint az uniós források merítése és a jogállamiság betartása teljes mértékben azonos a kormányprogramban lefektetett elvekkel, ezért egyetlen érvet sem tud felhozni az ellen, hogy az uniós feltételrendszer esetleg Szlovákia érdekei ellen van. Koröok ezzel a Lengyelország és Magyarország által megvétózott 7 éves uniós költségvetés és az újjáépítési alap ügyére reagált. „Ideiglenes költségvetés fenyeget, továbbá az újjáépítési alap forrásainak befagyasztása, miközben Szlovákia létérdeke, hogy ezek az impulzusok megérkezzenek" - mondta tegnap a miniszter. (tasr) Felfegyverzi magát a brit oroszlán A brit fegyverek hatósugarát a jövőben kiterjesztik a világűrre is (TASR/AP)
