Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-19 / 268. szám
Zöldségeskert • Gyümölcsös Állatfarm • Állategészség • Virágok • Szobanövények • Díszkert 2020. NOVEMBER, 7. ÉVFOLYAM, II. SZÁM A egyik csof\ j—w portba az /■A M organikus, JL JL JU vagyis szerves, a másikba pedig a szervetlen talajtakarók tartoznak. Az első csoportba tartozók szerves anyagok felhasználásával (falevelek, komposzt, fűnyesedék, fűrészpor, szalma stb.) készülnek, ami azt jelenti, hogy idővel lebomlanak, így a talaj szerves részévé válnak. A másik csoportba tartozók természetes úton nem bomlanak le - olyan anyagokból állnak, mint például a kavics, műanyag, gumi és egyéb mesterséges anyag. Természetesen mindkét csoportnak megvannak az előnyei, illetve a hátrányai. Ezek ismeretében sokkal könnyebb eldönteni, hogy milyet alkalmazzunk. Egyebek mellett az éghajlati viszonyok, az anyagi lehetőségek, valamint a szakértelem is szerepet játszanak a döntésben. SZERVES TALAJTAKARÓ A legtöbb kertkedvelő számára ideális megoldásnak számít a szerves talajtakaró, vagyis mules, mivel alkalmazása több előnnyel is jár: természetes módon bomlik le, ami fontos tápanyag-utánpótlást jelent a talaj és a növények számára. ÖTLETEK ■ Az organikus talajtakaró hőszigetelőként is működik, segít elfojtani a gyomokat. ■ Fokozatosan, lassan bomlik le, „tűnik el", így folyamatosan kell pótolni, hogy hasznosítsuk nedvességmegtartó funkcióját. ■ Búvóhelyként is szolgálhat apró élőlények számára. Növény- és talajvédő Sajnos még mindig nagyon gyakori, hogy a kertben ágakat és leveleket égetnek. Szerencsére sokan úgynevezett mulcsként használják ezeket az anyagokat, amit a kertészek csodafegyvernek tartanak. Ezúttal a népszerű talajtakaró fajtákat mutatjuk be, amelyek két nagy csoportja ismert. ■ Ha letakarjuk a talajt, a gyomokat legalább a felére tudjuk csökkenteni. ■ Télen a megfelelő vastagságú talajtakaró a fagytól is védi a növényeket. ■ Nem mindegy, hol és mikor alkalmazunk talajtakarót. A frissen ültetett virág- vagy zöldségpalánták esetében nem szabad alkalmazni, mert a nem megfelelően szellőző talajban a növények elpusztulnak, vagy gombás betegségeket kapnak. ben. Talán a búzaszalmát a legkönnyebb beszerezni. ■ Avar és lomb - olcsó megoldás főleg azokban a kertekben, amelyekben néhány fa is van. Felhasználás előtt érdemes felaprítani, mivel a csapadék hatására összetapad és így lefojtja a talajt. Ha nincs lehetőség az aprításra, szalmával keverjük. ■ Fenyőtű és-kéreg-a szamóca imádja ezt a fajta talajtakarót, javítja a gyümölcs ízét és ellenállóvá teszi a növényt a betegségekkel szemben. Ráadásul nemcsak hasznos, hanem esztétikus is. A savanyú talajt kedvelő növények - rododendron, hortenzia - számára ideális választás. ■ Fűrészpor - könnyen kezelhető, tiszta mules és aránylag olcsó. Nagyon hasznos ott, ahol az esővizet kell elvezetni vagy ahol pang a víz. ■ Fűnyesedék - a legkönynyebben hozzáférhető olcsó alapanyag. Fonnyasztott vagy szárított állapotban használjuk fel. Nagyon magas a foszfor-, valamint a káliumtartalma. Konyhakerti és dísznövények számára is ideális választás. Talajtakaróként alkalmazható még a kukoricaszár és csutka, továbbá a hajdina is. A konyhai hulladékból készült komposzt a legjobb talajtakaró, hiszen nemcsak szigetel, hanem tápanyaggal is ellátja a talajt. A jó talajtakaróban hemzsegnek a giliszták, jól „felássák" és lazítják a talajt. Azok a növények, melyeket talajtakaró védi, az eső- és öntözővizet is jobban tudják hasznosítani. Kosa Károly KERTÉPÍTŐ MÉRNÖK SZALMA, AVAR, FŰRÉSZPOR ÉS A TÖBBIEK... Ide soroljuk azokat a természetes (például kavics) és mesterséges (például műanyag, gumi) talajtakarókat, melyek nem bomlanak le a természetben. Előnyük az, hogy ritkábban kell őket cserélni, mint a szerves változatokat. Ezért olyan közkedveltek. Persze tápanyagot emiatt nem tartalmaznak. Általában drágábbak és elhelyezésük is körülményesebb. Nehéz eldönteni, melyik a legjobb talajtakaró, mert a választás az anyagi lehetőségektől, a szükségletektől is függ. Most bemutatjuk a legismertebb szerves talajtakarókat: * Szalma - a gabonafélék szára alkotja. Az utóbbi időben egyre gyakrabban használják főleg a zöldségeskert
