Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-19 / 268. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Izrael légicsapást mért Szíriára Jeruzsálem. Izrael légicsapást mért Iránhoz köthető szíriai célpontokra, miután katonái út mentén elhelyezett pokolgépeket találtak a Golán-fennsíkon húzódó közös határ mentén. Damaszkusz azt jelentette, „az izraeli agresszióban” 3 katona vesztette életét, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja aktivistahálózat úgy tudja, a művelet legalább 10 halálos áldozattal járt. A halottak közt több iráni milicista is van, köztük az al-Kudsz elit alakulatok néhány fegyverese. (MTI) Izraelben tárgyalt Bahrein politikusa Jeruzsálem. Az izraelibahreini kapcsolatok fejlesztéséről, gazdasági és légi forgalmi megállapodásokról tárgyalt Jeruzsálemben a bahreini külügyminiszter. Az év végéig várható a nagykövetségek létrehozása. Bahrein külügyminisztere a két ország történetében először ért földet repülőgépével a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren. (MTI) Irán visszatérhet az atomalkuhoz Teherán. Irán kész maradéktalanul végrehajtani a nukleáris programjáról 2015-ben kötött atomalkut, ha a következő amerikai elnök feloldja a Teherán ellen hozott szankciókat - jelentette ki Dzsavád Zaríf külügyminiszter, hozzáfűzve, Joe Biden ezt három elnöki rendelettel megteheti., .Készek vagyunk tárgyalni arról, hogy az USA hogyan válhat újra a megállapodás részesévé”—mondta Zaríf, aki szerint a helyzet rövidesen javulni fog. A leendő amerikai elnök azt ígérte, újra csatlakozhat az alelnöksége idején kötött 2015-ös megállapodáshoz. (MTI) Észak-Macedónia: Bulgária gátat vet Szófia. Bulgária elutasította az Európai Unió Tanácsában az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Eszak-Macedóniával -jelentette be Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter. Eszak-Macedóniát és Bulgáriát szoros történelmi, vallási és nyelvi kapcsolat köti egymáshoz, de éppen ezek súrlódásokat okoztak a két állam és a két nép között az elmúlt évtizedek során. Bulgária nem ismeri el önálló nyelvként, csupán bolgár nyelvjárásnak tekinti a macedónt. (MTI) Folytatódó harcok Etiópiában Addisz-Abeba. Az etiópiai Tigré tartomány vezetői jelezték: nem adják meg magukat a kormányerőknek, sőt azt állították, győzelemre állnak a két hete kezdődött harcban. A tigréi vezetés szerint népirtás zajlik. Az etióp kormány tagadta, hogy a konfliktus gyökere etnikai lenne, azt is, hogy civileket támadna. (MTI) Török katonák mennek Karabahba A török parlament elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében török katonákat telepítenek Azerbajdzsánba, a hegyi-karabahi tűzszünet megfigyelésére felállítandó török-orosz központba. Ankara/Jereván. A tervezetet, amelyet a parlamenti pártok közül egyedül a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) nem szavazott meg, Recep Tayyip Erdogan török államfő hivatala nyújtotta be a törvényhozásnak. A felhatalmazás egy évig érvényes, és igény szerint polgári személyzet feladatvégzését is lehetővé teszi. Azerbajdzsán szeptember 27-én indított offenzívát az évtizedek óta vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi- Karabah visszafoglalására. Ankara a bakui rezsim eltökélt támogatója, a két országot szoros nyelvi, kulturális és gazdasági szálak fűzik egymáshoz. A kiújult harcok lezárásáról Vlagyimir Putyin orosz államfő, IIKarabahi örmény menekült. Ilham Aliyev azeri elnök közölte, a visszafoglalt Hegyi-Karabahnak nem lesz autonóm státusza. (tasr/ap) ham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő november 10-én állapodott meg. Az egyezség részeként a konfliktus szereplői kicserélik a harcokban elesett katonák holttestét, emellett Jereván visszaszolgáltat Azerbajdzsánnak több, általa megszállt régiót, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. Tizenöt pontból álló ütemtervet dolgozott ki Örményország stabilitásának és biztonságának szavatolására Nikol Pasinján miniszterelnök. A politikus hangsúlyozta: ő a fő felelős a kialakult helyzetért, de azért is ő felelős elsősorban, hogy megteremtődjön az ország stabilitása és biztonsága. Ennek érdekében dolgozta ki menetrendjét, és kezdeményez változtatásokat a kormányban. Előteijesztése élén a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus következményeinek felszámolása áll. Egyebek között szó van arról, hogy szociális támogatást nyújtanak a harcokban elesettek családjainak, a hadifogságból visszatért katonáknak, illetve a polgári lakosságnak a megrongálódott épületek és infrastruktúra felújítására, továbbá az ország politikai rendszerének megszilárdítására. (MTI) Trump nem tűri, ha megcáfolják Washington. Donald Trump amerikai elnök azonnali hatállyal elbocsátotta Christopher Krebset, a belbiztonsági tárca választások biztonságáért felelős infrastrukturális és kiberbiztonsági ügynökségének (CISA) igazgatóját. Krebs többször is megpróbált gátat vetni az elnök és környezete választási csalásokról hangoztatott állásfoglalásainak. Az általa vezetett ügynökség adta ki a múlt héten azt a nyilatkozatot, amely szerint a 2020-as választás „a legbiztonságosabb volt az amerikai történelemben”. Trump a leváltásról írt mikroblogbejegyzésében közölte: „Krebs nyilatkozata a 2020-as választás biztonságosságáról rendkívül pontatlan, mivel tömeges szabálytalanságok és csalások voltak, köztük az is, hogy halott emberek szavaztak, választási megfigyelőket nem engedtek a szavazóhelyiségekbe, működési zavarok voltak a szavazógépeken”. (MTI) Orbán folytatja harcát az unióval ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap nyilatkozatban válaszolt az uniós bírálatokra Orbán Viktor kormányfő. Látván a kompromisszum nehézségét, egymás után születnek a tartalék tervek, amelyek lehetővé tennék Magyarország és Lengyelország kihagyását a helyreállítási alap elfogadásából. A magyar miniszterelnöki kabinetiroda által közzétett írásban a kormányfő azt írta, hogy „ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják”. Valójában a jogállamisági mechanizmus és az idevágó uniós jogszabálytervezetek nem foglalkoznak a migrációval. A hét elején a magyar és a lengyel kormány előzetesen nemet mondott a következő, hétéves uniós költségvetésre és a koronavírus miatti válságkezelési alapra a jogállamisági feltételek miatt, így a december eleji, végső szavazások előtt egy újabb, ,Jki rántja el a volánt” játszma kezdődött. Az EU vezetőinek és polgárainak címzett közös nyilatkozatban határolódott el a magyar ellenzék (Jobbik, LMP, DK, Momentum, MSZP, Párbeszéd) az EU-s költségvetés vétójával zsaroló Orbán-rezsimtől. Orbán annyira nem akaij a elfogadni, hogy az EU-támogatások kifizetését a jogállamiság betartásához kössék, hogy inkább megvétózza a költségvetést. Ez nem bénítja meg ugyan az unió működését, de lehetetlenné teszi, hogy elinduljon az EU-nak a járvány miatt indítandó gazdasági támogató csomagja, amiből Magyarország is részesülne. „Mi, a magyar demokratikus ellenzék erői, tekintettel a magyar kormány romboló politikája Orbán Viktor kormányfő már a teljes Európai Unióval hadakozik (tasr/ap) miatt előállt helyzet súlyosságára, szükségesnek tartjuk kinyilvánítani az Európai Unió valamennyi nemzete, állampolgára és az Európai Unió vezetése számára, hogy Orbán Viktor és kormánya nem egyenlő Magyarországgal” - kezdődik a szöveg. Az ellenzéki aláírók szerint „mi, magyarok nem azért vetettünk véget az egypártrendszemek, és nem azért csatlakoztunk az európai államok értékközösségéhez, hogy büszke, európai ország helyett egy korrupt, antidemokratikus rezsim ejtse foglyul Európát és Magyarországot, megfosztva a magyar és az európai polgárokat a nekik járó jogoktól és támogatásoktól.” A magyar ellenzék azt kéri az uniótól, hogy folytassák ugyan a támogatások folyósítását a magyar embereknek, de az Orbánkormány megkerülésével. Máris születnek a tartalék tervek, amelyek lehetővé tennék Magyarország és Lengyelország kihagyását a helyreállítási alap elfogadásából. Alkalmazhatnák az ún. megerősített együttműködési procedúrát, amely szerint a tagállamok egy csoportja, amely gyorsabban akar haladni az európai integráció erősítésében, külön projekteket indíthat a többi tagállam részvétele nélkül. Egy ilyen projekt lehetne a helyreállítási alap bevezetése és üzemeltetése. Várhatóan a vétó körüli vita el fog húzódni az EU-s vezetők december 11-én kezdődő formális, rendszeres csúcsértekezletéig. (MTI, 444, NapiG, Telex) Kivonulnak a konfliktusövezetekből az amerikaiak Irak még mindig romokban, de az amerikai erők mégis távoznak (tasr/ap) Donald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból - jelentette be Christopher Miller, az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere. Washington. A bejelentés szerint az USA január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát. Miller közölte: a döntéssel az amerikai kormányzat célja, hogy Afganisztánban véget vessen „a nemzedékek óta tartó háborúnak”. Hangsúlyozta, hogy a döntés előtt Washington konzultált szövetségeseivel, beleértve a NATO- vezetést és az észak-atlanti szövetség tagjait is, továbbá egyeztetett az afganisztáni kormánnyal. Az amerikai haderő 2001 őszén, az Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrortámadás után vonult be Afganisztánba, Irakban 2003 óta van jelen katonailag. Donald Trump még a 2016-os elnökválasztási kampányban azt ígérte, ha megválasztják, véget vet a szerinte „vég nélküli” háborúknak. Az elnök ennek érdekében egyeztetett az elmúlt években az iraki vezetőkkel, az idén év elejétől pedig az afgán kormánnyal és a tálibok képviselőivel. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben figyelmeztetett arra, hogy a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért. A szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell szintén óva intette az elnököt az Afganisztánban és Irakban állomásozó csapatok kivonásának felgyorsításától. Mint fogalmazott: a csapatkivonás „az USA szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna”. Sajtójelentések szerint kivonhatják az amerikai csapatokat Szomáliából is. Az USA mintegy 700 katonát állomásoztál Szomáliában, akiknek fo feladata a helyi erők támogatása az al- Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető, al-Shabaab nevű Szomáliái dzsihádista szervezet elleni harcban. Ahmed Abdullahi Sheikh Szomáliái ezredes úgy vélekedett: a csapatkivonással kapcsolatos döntés nem lenne összhangban a Szomáliái terrorfenyegetettség szintjével, és aláásná az USA-ba vetett bizalmat. (MTI)
