Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-18 / 267. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 18. | www.ujszo.com Merkel az EU-vezetőkkel tárgyal a magyar és a lengyel vétóról Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszter­­elnök. Mindketten elfogadhatatlannak tartják a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU költségvetésébe. (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Közös jelöltet állít az ellenzék Budapest. A magyar demokrata ellenzéki szövetség (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Pár­beszéd) pártelnökeinek hétfői találkozóján közös döntéseket hoztak. A pártelnökök megálla­podtak, hogy elutasítják a kor­mány által kezdeményezett vá­lasztási szabálymódosításokat és az alaptörvény-módosítást. Ki­nyilvánították: bármit is fogad el a parlament, a megváltoztatott választási szabályokhoz alkal­mazkodva győzelemre készül­nek, és „az Alaptörvény-módo­sítás mögé bújtatva ellopott köz­pénzt visszaszerzik”. A pártel­nökök közös programmal ké­szülnek 2022-re, ebben határoz­zák meg az alapértékeket. Meg­állapodás született arról, hogy az előválasztások lebonyolításába és az előválasztásokon civil je­löltek indulását is lehetővé teszik. A pártelnökök kinyilvánították, legkésőbb 2021. október 23-án - az előválasztások lebonyolítása után - közös miniszterelnök­­jelölttel és 106 közös jelölttel állnak a választók elé. (444 hu) Trump Irán elleni csapást mérlegelt Washington. A legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a na­­tanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvá­zolását kérte múlt héten Donald Trump amerikai elnök, akinek két hónapja van hátra hivatali idejéből, de az elnök végül elállt ettől a súlyos lépéstől - közölte egy amerikai tisztségviselő. Ké­rését Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott múlt csütörtöki megbeszélésen adta elő, amelyen kormányának nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes vezető tagjai voltak jelen. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin. Angela Merkel német kancellár, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel tanácsi elnök a háttérben már elkezdte az egyeztetéseket arról, hogy mit kezdjenek a kilátásba helye­zett, az EU költségvetését elutasító magyar és lengyel vétóval. A három európai veze­tő közösen próbálja győzködni Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, hogy legyenek rugalmasabbak. A tagállamok hétfőn szavaztak a teljes költségvetésről és a benne fog­lalt gazdaságélénkítő csomagról is, amelyek 2028-ig határoznák meg az EU-s pénzügyeket. Ennél a szava­zásnál minden tagállam támogatta a tervek de Magyarország és Lengyel­­ország jelezte, elfogadhatatlannak tartja a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU költségvetésébe. Orbán Viktor hétfon levélben is tá­jékoztatta Angela Merkelt, Ursula von der Leyent és Charles Michelt arról, hogy a magyar kormány meg­vétózza az EU hétéves költségveté­sével és a helyreállítási alappal kap­csolatos jogalkotást. A miniszterel­nök már korábban felhívta a figyel­met arra, hogy szerinte veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, e­­mellett Magyarország érdekeit, há a következő hétéves költségvetést, il­letve a rendkívüli helyreállítási cso­magot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és ön­kényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. A tagállamok minősített többsége egyetért a jogállamisági mechaniz­mussal, és készek elfogadni azt a vál­tozatot, amiben a német tanácsi el­nökség az Európai Parlament dele­gációja megegyezett. Ha ez a javaslat átmegy az Európai Tanácson, akkor a magyar kormány megvétózza a tel­jes költségvetést. A lengyel kormány pozíciója még nem egyértelmű, le­het, hogy ők csak a gazdaságélénkítő csomag esetében vétóznának. De a mostani állás szerint ez is mindegy, mert a német elnökség egyelőre nem akarja szétválasztani a csomagot a költségvetéstől, és ha ez így marad, akkor nincs érdemi jelentősége an­nak, hogy a lengyelek mit vétóznak, mert az egész tervet ők is megbuk­tathatják. Ha nem lesz költségvetés, akkor a 2020-as kifizetési szabályok marad­nak érvényesek 2021-ben is, vagyis az EU nem áll le. Viszont a mentő­csomag indítása elmaradna ebben az esetben, ami nagyon komoly gazda­sági károkat okozna egész Európá­nak. Éppen ezért komoly nyomás alá helyezhetik a tagállamok és az EU-s vezetők a magyar és a lengyel kor­mányt, hogy legyenek engedéke­nyebbek. Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke azt írta: aki ellenzi a jogálla­miság elvét, az Európa ellen beszél. Kiemelte: erről világos álláspontot vár az ÉPP összes pártjától. Az alap­vető értékek ellenzőit a továbbiak­ban senki sem védheti meg - tette hozzá. Magyarországnak és Lengyelor­szágnak fel kell hagynia vétójával az Európai Unió hétéves költségvetésé­nek és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap mint­egy 1800 milliárd eurós csomagjá­nak kulcsfontosságú elfogadása ér­dekében - jelentette ki tegnap Mi­chael Roth, az Európai Unió soros el­nökségét adó Németország uniós ügyekért felelős államminisztere. Az európai uniós ügyekért felelős mi­niszteri EU-tanács videókonferencia keretében tervezett ülését megelőző­en - Berlinben nyilatkozva - Roth kijelentette: ez már nem a vétók, ha­nem a gyors és a szolidaritás szelle­mében való fellépés ideje. „Minden tagország állampolgárai támogatásra számítanak. Nincs mentség a további késlekedésre, ezért arra kérek mindenkit az Európai Unióban, hogy éljen felelősségével” - fogalmazott Roth. Heiko Maas német külügyminisz­ter tegnapi nyilatkozatában bizako­dásának adott hangot abban a tekin­tetben, hogy megoldást lehet találni Magyarország és Lengyelország vé­tójára. Bejelentette, hogy az elkövet­kező órákban és napokban Német­ország minden érintett féllel megbe­széléseket fog folytatni a megoldás érdekében. Az általános ügyek tanácsát alkotó miniszterek a keddi videókonferen­cián egyebek mellett vitát folytattak az éves jogállamisági párbeszédről, és egyes tagállamokra kitérve érté­kelik a fennálló helyzetet. A hétfői szavazás még nem volt ügydqntő, mert a végső szót a tagál­lamok miniszterei mondják ki, most csak tesztelték ezzel az állásponto­kat. Komolyabb fordulat legköze­lebb holnap várható, amikor az uniós miniszterelnökök videókonferenciát tartanak. Az eredeti téma a járvány kezelése lett volna, de valószínűleg a költség­­vetési vita lesz a mostani állás szerint a legfontosabb kérdés. (444.hu, MTI) Csehországban is tegnap ünnepelték a szabadságért és a demokráciáért vívott harc napját, amelyen az 1939-es náci megszállással szembeni el­lenállásra és az 1989-es november 17-ei, a kommunista rezsim bukásá­hoz vezető összetűzésekre emlékeztek. Az emberek virágokat és gyer­tyákat hoztak és helyeztek el a Nemzeti sugárúton, azon a helyen, ahol a rendőrség 31 évvel ezelőtt brutális eszközökkel lépett fel a békésen tilta­kozó diákokkal szemben. (TASR/AP-feivétei) Biden a koronavírus-járvány miatt aggódik, Trump kitart a perek mellett ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hárommillióból fizető" munkahely létrehozá­sát ígérte Joe Biden meg­választott amerikai elnök azon a wilmingtoni sajtókonferencián hétfőn, ahol nagyvonalakban beszélt gazdasági elképzeléseiről, valamint a koronavírus­­járvány terjedéséről. A demokrata párti politikus le­szögezte, az amerikai gazdaságnak „azonnali segítségre” van szüksé­ge. Ismételten hangsúlyozta a zöld energia fontosságát. Tisztessége­sebb adóstruktúrát ígért, és mint ki­fejtette: azt szeretné, ha a jövőben a vállalkozások és a gazdag emberek „igazságos arányban” fizetnének adót. Nem mutatja a lassulás jeleit a koronavírus terjedése az Egyesült Államokban. Több mint 11 millió megerősített esettel itt a legmaga­sabb a fertőzöttek száma, Donald Trump viszont inkább az állítóla­gos választási csalásra koncentrál. Joe Bidentől azt kérdezték, hogy mi ; történik, ha Trump tovább húzza a hatalom átadását. „Sokkal több ember halhat meg, ha nem egyeztetünk. Hogyan lehet beoltani több mint 300 millió ame­rikait? Mi a terv? Hajanuár 20-ig (az elnöki beiktatás napjáig) kell vár­nunk a tervezés megkezdésére, az több mint másfél hónappal veti vissza a munkát. Ezért fontos, hogy minél hamarabb kezdjünk el együtt : dolgozni” - mondta a megválasz­tott elnök. Sürgette a kongresszust, hogy fogadjon el újabb gazdaságélénkítő ; csomagtervet a koronavírus-jár­vány következményeinek enyhíté­sére. Úgy vélte, a járvány még ko­rántsem érte el csúcspontját, sőt, szerinte a téli hónapokban még rosszabb helyzet várható. Közölte: a hatalomátadást bonyolító mun­katársainak szükségük van arra, : hogy hozzáférjenek a Trump-kor­­mányzat által kidolgozott tervek­hez a várható oltóanyagok forgal­mazásáról és elosztásáról. „Ha ja­nuár 20-ig kell vámunk a tervezés­sel, akkor az visszavet bennünket a védekezésben” - mondta. Donald Trump kitart a perek mellett, újabb jogászt kért fel, aki azt ígérte, hogy több tagállamban „megfordítják a választási eredmé­nyeket”. Donald Trump hétfőn az egyik Twitter-bejegyzésében cá­folta, hogy jogászai visszavonták volna a pennsylvaniai keresetek egyikét. Á republikánus elnök és jogászcsapata öt tagállamban - Pennsylvaniában, Georgiában, Ne­­vadában, Michiganben és Arizoná­ban - nyújtott be perkeresetet. Trump vasárnap elemzők által el­lentmondásosnak minősített üzene­teket tett közzé a választási eredmé­nyekről a Twitteren. Az egyik mikroblogbejegyzésben azt írta, hogy Biden győzött, de csa­lással. Később azt írta: semmit nem ismer el, és megismételte a válasz­tási csalásra vonatkozó korábbi ál­lításait. Egy újabb bejegyzésben pedig arról írt, hogy olyan „nagy perkereseteket” nyújt majd be, amelyek szerinte bizonyítják „a 2020-as választás alkotmányelle­nességét”. (MTI, Euronews

Next

/
Thumbnails
Contents