Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-18 / 267. szám

www.ujszo.com I 2020. november 18. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 5 Kisebb uniós támogatás jut a szőlészeknek Az új borszőlőültetvény telepítésére folyósított uniós támogatás iránt hatalmas az érdeklődés, emiatt pedig a gazdák kisebb összeget kapnak, mintamire eredetileg számítottak (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Bajban a szlovákiai szőlészek. A hatalmas érdek­lődés miatt kisebb uniés támogatásra számíthatnak a régi borszőlőfajta lecserélé­sére és az új területek szőlővel való betelepítésére. Emiatt sokan képtelenek lesznek visszafizetni az erre előre felvett hitelt, munkahelyek ezreit sodorva veszélybe. „Szlovákiának versenyképes sző­lészetekre van szüksége ahhoz, hogy a lehető legnagyobb minőségű bo­rokat állíthassuk elő. Nem szeret­nénk folyamatosan azon siránkozni, hogy az üzleteinket ellepi az olcsó importbor. Hogy a minőség és az árak tekintetében is felvehessük a versenyt a külföldi konkurenciával, ahhoz azonban nem kis összeget kell befektetnünk” — nyilatkozta Jaro­slava Kanuchová Pátková, a Szlo­vákiai Szőlészek és Borászok Szö­vetségének (ZVVS) az ügyvezető igazgatója. Ebben nyújt hatékony segítséget szerinte a gazdáknak a ré­gi borszőlőfajta lecserélésére és az új terület szőlővel való betelepítésére igényelhető uniós támogatás. Bedőlhetnek a hitelek Az új borszőlőültetvény telepítése során igénybe vett támogatáshoz azonban a gazdák csak utólag jutnak hozzá, vagyis az ezzel járó kiadáso­kat teljes egészében nekik kell meg­téríteniük. „A gazdák ezt többnyire hitelből állták, azzal számolva, hogy a költségek 50-75%-át megtérítik majd az uniós támogatásból. Mos­tanra azonban azzal szembesülnek, hogy mégsem kapnak akkora össze­get, mint amekkora a kormány ja­vaslatában szerepelt, hanem 30-50 százalékkal kevesebbet, amivel nem érthetnek egyet. A kisebb támogatás miatt sokan képtelenek lesznek visszafizetni a hitelt, a jövőben így már a bankok is megbízhatatlan ügyfélként kezelik majd őket” - mondta el Kanuchová Pátková. Sze­rinte ezzel a szőlészetek és borásza­tok jövőjét veszélyezteti az állam, nem beszélve a többezemyi munka­helyről. Az ígéret szép szó... A szőlészek tisztában vannak az­zal, hogy a támogatás iránti hatal­mas érdeklődés miatt az uniós tá­mogatás kisebb, mint amire a gaz­dák igényt tartottak. „Épp ezért arra kéijük a földművelésügyi tárcát, hogy a hiányzó összeget az állam saját forrásokból pótolja. Az állam eddig milliós nagyságrendekben tá­mogatta az autógyártókat, ezért úgy gondoljuk, hogy eljött az ideje a gazdák megsegítésének is. A mos­tani beruházásokkal az elkövetkező 30 év szőlőtermesztését alapozzuk meg, emberek ezreinek biztosítva munkát” - tette hozzá Vladimír Mrva, a ZWS elnöke. A szakmai szervezet vezetője emlékeztette Ján Micovsky földművelésügyi mi­nisztert, hogy a szőlészetek állami támogatása a kormányprogramban is benne van, így csak arra kérik a kormányt, hogy váltsa valóra az ígéreteit. Van még remény A szaktárca nyilatkozatban rea­gált a szőlészek felvetésére. „A régi borszőlőfajta lecserélésére és az új terület szőlővel való betelepítésére igényelhető uniós támogatás eleve nem fedezi a gazdák teljes költsé­geit. Szlovákiának minden évben egy előre meghatározott összeg áll a rendelkezésére. Az elmúlt években azonban látványosan megugrott az igénylők száma, így - annak ellené­re, hogy csaknem 4,5 millió eurót oszthatunk szét - az Agrárkifizető Ügynökségnek meg kellett kurtíta­nia az egy-egy igénylőnek folyósí­tott összeget, hogy minden igénylő­nek jusson pénz” - áll a szaktárca nyilatkozatában. A minisztérium arra is figyelmeztet, hogy az igény­lők előre nem tudhatják pontosan, mekkora összegre számíthatnak, ez ugyanis az igénylők számától is függ, így az esetleges hitelfelvétel­nél sem mehetnek biztosra. A szak­tárca szerint alapos indoklás nélkül az állam nem nyújthat plusztámoga­tást ebben az esetben, ezért már az elmúlt hónapban az Európai Bizott­sághoz fordultak, hogy adja meg az engedélyt a támogatás pótlásához. „Amint sikerül előrelépést elérnünk az ügyben, erről azonnal tájékoztat­juk az érintett szakmai szervezete­ket” - áll a minisztérium nyilatko­zatában. Veszélyes gyermeklámpák a piacon ÖSSZEFOGLALÓ Áramütés, fulladás, égési és vágási sérülések - egy friss magyarországi felmérés szerint a gyártók többsége a gyermekeknek szánt lámpák esetében sem ügyel nagyobb mértékben a biztonságra. Budapest. A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első alkalommal vizsgálta a gyermekek számára vonzó megjelenésű villamossági termé­keket. A laboratóriumi ellenőrzésen átesett tizenhét cicás, kaktuszos, kisautós, unikomisos lámpa és pá­rásító mindegyike veszélyesnek bi­zonyult, további forgalmazásukat ezért megtiltották. Az áramütés, égési és vágási sérülés, fulladás, kockázatát hordozó tizenhat áru­cikket a vásárlóktól is vissza kell hívniuk a kereskedőknek. Célzott ellenőrzések Az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma rendszere­sen vizsgálja a legkisebbeknek kí­nált eszközöket a veszélyes termé­kek kiszűrése, a balesetek megelő­zése érdekében. Idén először ellen­őrizték célzottan a gyerekszobákba szánt, többnyire állatokat mintázó, játékfigurás elektromos árucikke­ket. A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai kifejezetten veszélyes lámpatesteket, háztartási készülé­keket kerestek és találtak a boltok polcain és a webáruházakban. A la­Érdemes alaposan átgondolni, mi­lyen lámpát válasszunk a gyerekeink szobájába (TASR-felvétel) bor a tizenhét gyanús termék hasz­nálatát kivétel nélkül kockázatosnak találta. A közvetlenül hálózati feszült­ségről működő termékeket kialakí­tásuk alapján a gyermekek játéknak vélhetik, megfoghatják, kézbe ve­hetik. A vizsgált árucikkek törékeny kerámiatestének, burkolatának cse­répszilánkjai szúrt vagy vágott, egyes megérinthető felületeik több mint 100 Celsius-fokosra felforró­sodva pedig égési sérüléseket okoz­hatnak. Könnyen hozzáférhető, fe­szültség alatt álló részeik miatt a ti­zenhétből tizenhat termék használa­ta áramütés veszélyével fenyeget. A pöttyös labdára hasonlító halo­génlámpa nem megfelelően rögzí­tett, színes fényáteresztő korongjai kieshetnek, így súlyos fúlladásve­­szélyt jelentenek a 3 évesnél fiata­labbak számára. Nagy a sérülés veszélye „A most vizsgált lámpatestek né­melyikénél a hálózati vezetéket nem rögzítették megfelelően, az izzócse­re során a feszültség alatt álló ele­mek megérinthetők voltak, vagy az áramvezető részeket éghető műanyagba ágyazták be. E hibák következménye áramütés és égési sérülés lehet, a problémás termékek közelében tehát a szülők sem érez­hetik biztonságban magukat” - nyi­latkozta Keszthelyi Nikoletta fo­gyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár. Szerinte a célzott ellen­őrzéseken megbukott árucikkek le­kerültek az üzletek polcairól, azokat a webáruházak kínálatából is eltá­volították. Bővsbb tájékoztatás Az ITM akkreditált laboratóriu­mai 2020-ban 102 féle, kereskedel­mi forgalomban kapható vagy a vámhatáron mintavételezett játékot vizsgáltak meg. Ezek közel fele, 45 féle játék kapcsán merült fel termék­­biztonsági kifogás, közülük 43 használata súlyos kockázatot jelent. A hatóság a veszélyes játékokat is kivonja a forgalomból. A vizsgált termékek listája elérhető a fogyasz­­tovedelem.kormany.hu portálon, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassan leszokunk a kenyérről Pozsony. Az elmúlt évtizedekben alaposan megcsappant a kenyér és a péksütemények iránti kereslet­­állítja Tatiana Lopúchová, a Szlo­vákiai Pékek, Cukrászok és Tész­tagyártók Szövetségének az elnö­ke. Az általa vezetett szakmai szervezet adatai szerint a 31 évvel ezelőtti rendszerváltás idején fe­jenként még átlagosan 49,7 kilo­­grammnyi kenyeret és 39,5 kilo­­grammnyi péksüteményt fo­gyasztottunk, és ez csak az ezred­fordulót követően változott látvá­nyosabb mértékben. „A 2004-es uniós csatlakozásunkkal kapcso­latos piacnyitást követően látvá­nyosabb ütemben kezdett el csök­kenni a fogyasztás, ami azóta sem állt meg” - tette hozzá Lopúcho­vá. Manapság így a kenyérből évente már csak 34, a péksüte­ményből pedig 29 kilogrammnyi fogy fejenként. (TASR) A forint is megérzi a magyar vétót Budapest. Míg egy héttel ezelőtt már 355 forintnál is kevesebbet adtak a pénzpiacokon egy euró­ért, tegnap újra 360 forint fölé gyengült a magyar fizetőeszköz, azt követően, hogy a magyar kormány megvétózta a hétéves uniós költségvetést és a helyre­­állítási alapot. A következő na­pok még biztosan az európai költségvetési vitáról szólnak majd, ez határozhatja meg a fo­rint árfolyamát is. (portfolio hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8958 KB Lengyel zloty 4,4964 Cseh korona 26,508 El Magyar forint 361,50 | Horvátkuna 7,5668 H Román lej 4,8720 JH Japán jen 123,78 H Svájci frank 1,0816 H Kanadai dollár 1,5560 KJ USA-dollár 1,1882 Privatbanka 1,21-1,15 27,12—25,80 OTP Bank 1,24-1,13 27,57-25,24 374,45-342,89 Poatabank 1,22-1,15 27,45-25,34 373,87-345,11 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,14 27,09-25,63 375,68-343,32 Tatra banka 1,22-1,14 27,32-25,47 376,80-340,92 CSOB 1,21-1,15 27,07-25,72 Altalánoa HMbank 1,22-1,14 27,28-25,59 372,71-340,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Thumbnails
Contents