Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-16 / 266. szám
8 I KULTÚRA 2020. november 16.1 www.ujszo.com Rokonlelkek egymásra találása Palya Bea eddigi legjobb videoklipjét kassai rendezővel forgatta a Magas-Tátrában és a Szepességben JUHÁSZ KATALIN Négy nap alatt csaknem 14 ezren nézték meg a YouTubeon Palya Bea új videoklipjét, amely a Hinta című dalhoz készült. Manapság kevés az olyan klip, amelyről egy érán át lehet beszélgetni az alkotókkal, és a végén a riporter úgy érzi, még egy csomó kérdése lett volna. Ráadásul a rendező és a dal szerzője is szlovákiai, közelebbről kassai, utóbbi szerepel is a klipben. További fontos adalék, hogy Szaszák György rendező-operatőr a Magas-Tátrában és a Szepességben talált gyönyörű helyszíneket, de forgattak a Gablyasz Péter kertje mellett fekvő erdőben is, amely lelki szempontból is meghatározó a dalszerző számára, hiszen életének szerves része. Mindjárt megtudhatják, miért. Palya Beát egyébként rendkívüli főkonzulátusi engedéllyel sikerült a határzár alatt, október közepén a forgatási helyszínekre utaztatni. De kezdjük a Hinta című dal születésétől. Gablyasz Péter a zene mellett rendezvényszervezéssel is foglalkozik, az ő fejéből pattant ki például a kassai Miből lesz a zenebogár?, amelynek lényege, hogy színvonalas amatőr együttesek lehetőséget kapnak már befutott előadókkal közös koncerten fellépni. Egy ilyen estre hívta meg Péter Palya Beát 2018-ban, majd a rendezvény után jammeltek egy kicsit a zongoránál, és kiderült, hogy abszolút egy hullámhosszon vannak. „Az a tervem, hogy a Zenebogár valamennyi vendégszereplőjével felveszek egy-egy közös számot, amelyekből később majd összeállítok egy CD-t. Bea ott helyben beleegyezett, hogy felénekli egy dalomat. A következő év tavaszán küldtem el neki a demót, szöveg nélkül, mert azt ő vállalta. Épp Horvátországban autózott, úgyhogy volt ideje alaposan meghallgatni, és tetszett neki. Ki is tűztük a felvétel időpontját, jó előre, hogy biztosan beférjen Bea sűrű programjába. Aztán a budapesti stúdióban a zenészek és a technikusok elkezdték pedzegetni, hogy ennek a dalnak fel kellene kerülnie Bea új albumára. Én arra számítottam, hogy majd megosztja a Facebookon, esetleg lemegy egyszer valamelyik rádióban, és ennyi. Ehhez képest az Élet című Palya Beaalbum egyik vezető dala lett, öt rádiócsatornát is érdekelt, ami manapság hatalmas dolog, és klip is készült hozzá” - meséli Gablyasz Péter a „rablás” részleteit, amelybe persze örömmel beleegyezett. Ráadásul készült a dalból egy szlovák verzió is, amelyen Bea szlovákul, Péter pedig magyarul énekel. A szöveg hasonlít a magyarhoz, a klipforgatáson ezt a változatot is felvették, már csak a vágás van hátra. De ez a téma egy külön misét is megérdemel, majd a maga idejében, jövőjanuárban. Szaszák György (Xlpixel Media) úgy került képbe, hogy jó barátja a zeneszerzőnek. O már a kész dalt hallotta, és azonnal megszületett a fejében egy történet - gyorsan diktafonra kellett mondania, mert épp autót vezetett. „Olyan volt, mintha letöltötte volna az agyam valahonnan” - emlékszik vissza a rendezőoperatőr, aki eredetileg csak operatőr lett volna, aztán egyedül vezényelte le a forgatást, mert a forgatókönyv társszerzőjét, a szintén kassai Tóth Károlyt nem engedték el arra a hétvégére az RTL klubos sorozatból, amelyben szerepel. A rendezőasszisztens pedig Szaszák György páija, Pásztor Eszter volt, aki Európában nyugodtan végigsétálhat az utcán, Indiában azonban nem mindenütt, mert rendszeresen szerepel hollywoodi filmekben. „Eszter a klip utószínezésénél is ott ült mellettem, és szigorúan rám szólt, ha túl erős színekkel akartam pótolni a forgatás során kevés fénnyel felvett snitteket” - árulta el Gyuri. A klip egy férfi és egy nő kapcsolatának szimbolikus etűdje, a „fent és lent” képi megfestése. „A hinta a biztonságot adó anyaméh parafrázisa, a kötél a kilátástalanságot, de egyben az életet adó köldökzsinórt is jelentheti. Az erdő a közösséget, a családot jelképezi. A férfi egy lomblevelű erdőből indul el hosszú útjára kietlen mezőkön keresztül, mire eljut a nő tűlevelű erdejébe, a hegyekbe”. A történet végén mégsem találnak egymásra, a nő elfut a férfi elől, mert úgy érzi, más az útjuk. „Az életben gyakran előfordul, hogy sokáig futunk valaki után, aztán kiderül, hogy mégsem őt szánta nekünk a sors. Ebben a klipben is elmarad a várva várt beteljesülés.” A fiúk egy csomó érdekes forgatási kulisszatitkot is elárultak. Az első másodpercekben feltűnő Kövesdi Szabó Mária, a kassai Thália Színház legismertebb művésznője például úgy került fel a „hintára”, hogy rokoni kapcsolat fűzi őt Gablyasz Péterhez. Nyilván nem csak ezért mondott igent a felkérésre, de így sokkal könnyebb volt a szervezés. A klipben Péter kislánya, Gablyasz Lilla is szerepel, ő a fúvolás lány az egyik hintán, akinek egyébként már saját szerzeményei is vannak, úgyhogy valószínűleg nem először és utoljára írtuk le a nevét. Tulajdonképpen az egész forgatás családihaveri alapon, minimális pénzből, két nap alatt zajlott le. Az eredmény ehhez képest több mint figyelemre méltó. Talán kimondhatjuk - hiszen nem vagyunk elfogultak -, hogy Palya Beának ez az eddigi legjobb videoklipje. Az első visszajelzések is ezt támasztják alá. Az énekesnő és a zeneszerző életében van még egy közös pont: mindketten intenzíven gyakorolják a Wim Hof meditációs módszert, amely a légzéstechnikán alapuló, a hideg elviselését segítő tréning. Ennek köszönhetően Palya Bea októberben is órákon át üldögélt a hintán egy szál rövid ujjú ruhában a Tátrában, Péter pedig 45 percen át feküdt a fagyos földön egyetlen snitt kedvéért, és mezítláb sétált az avaron. Elmondta, hogy naponta így indul útnak a kertvégi lombos erdőbe, amelyben élete fordulópontjain is választ talált kérdéseire. Ott fogant meg a Hinta című dal ötlete is, szóval tényleg varázslatos hely lehet. A tűlevelű erdőt pedig Gyuri találta Újtátrafüred (Novy Smokovec) mellett, a 15 évvel ezelőtt pusztító vihar által letarolt területen. Friss, fiatal, erős fák nőttek ott, a természet gyorsan visszavette, ami az övé. Ez mindenképp biztató, főleg ezekben a nehéz időkben. Gablyasz Péter zeneszerző profi színészi teljesítményt nyújtott a klipben Egész héten tart a Múzeumok éjszakája Megrohamozták a nézők A padlást Budapest. A Vígszínházban 1988 óta futó A padlás című „félig mese, félig musical” ezredik előadását a járvány miatt az interneten közvetítették szombat este. Akkora volt az érdeklődés, hogy az adminisztrátorok több száz embernek nem győzték időben elküldeni a hozzáférési linket. „Annyira sokan vásároltak jegyet az utolsó néhány órában az eSzínház felületén, hogy sajnos nem mindenkijutott be a virtuális nézőtérre. Elnézést kérünk azoktól, akik lemaradtak az online streamről, természetesen a szolgáltató munkatársai fel fogják venni Önökkel a kapcsolatot, mindenkit kárpótolni fogunk. Tudjuk, a ma esti élményt nehéz helyettesíteni, de reméljük, találunk elfogadható megoldást mindenki számára” - áll a színház szombati közleményében. Egy virtuális jegy 3900 forintba került, Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója - aki A padlás eredeti szereposztásában Lámpást, a nyolcadik törpét játszotta, - bevezetőjében elmondta, hogy 44 országból közel tízezren vásároltak jegyet, Marokkótól a Szilíciumvölgyig. A délutáni kamerapróba miatt az 1000. előadás végül a 999. lett a sorban, de A padlás számmisztikájába ez is belefér - eredetileg 9-től 99 éves korig ajánlották az alkotók. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter meséjét Marton László rendezésében eddig több mint egymillióan látták. A jelenlegi szereposztásban a gútai származású Telekes Péter játssza a Herceget, az eredetileg Sünit játszó Igó Éva pedig ma már Mamókaként főzi a szilvás gombócot. (juk) A Múzeumok éjszakája 16. évfolyama is virtuális térbe költözött a járványhelyzet miatt. Tegnapi sajtóhírükben a rendezők sikeresnek minősítették az online eseményt, a gazdag programot szombaton 15.00-tél 24 óráig 42 889-en látogatták. Pozsony. A virtuális programsorozatot a Szlovák Nemzeti Múzeum (SZNM) pozsonyi emlékőrző intézményekkel együtt rendezte meg. Az érdeklődők online követhették húsz fővárosi múzeum - az SZNM tagintézményeit is Szlovákia-szerte - és galéria, valamint egyes régiókból csatlakozó intézmények programját. A legnagyobb látogatottsága a Szlovák Nemzeti Múzeum bajmóci vármúzeumának volt (18 5 6), de szép eredményt ért el az SZNM Természettudományi Múzeuma is (1061). Az SZNM — Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának 288 érdeklődővel ugyancsak kiemelkedő volt a látogatottsága, a nemzetiségi múzeumok közül a legnagyobb. A Szlovák Nemzeti Galéria (SZNG) virtuális eseményeire 994-en voltak kíváncsiak. E siker talán nem véletlen: az SZNG igazi különlegességet kínált. Felújítás alatt álló épületébe első alkalommal léphettek be a látogatók, természetesen virtuális sétával, Alexandra Kusá galériaigazgató kíséretével. A sajtónak két alkalommal rendeztek bejárást az építkezésre, először, amikor a régi épületet bontották, és a bontási munkák végére értek, valamint legutóbb a járvány két hulláma között, amikor nagyrészt körvonalazódott a végeredmény - ez utóbbin vehetett részt virtuális sétával a közönség. Ami nem látható még a végső kivitelezésből, azt a virtuális bejáráson modellgrafikával egészítették ki. Alexandra Kusá részletekbe menően — a gyűjteményraktártól a legmodernebb felszerelésű tűzoltószertáron keresztül a Dunára pazar panorámát nyújtó kilátót is bejárva - mutatta be és ecsetelte, milyen korszerű kiállító- és közösségi tér vár ránk, ha megnyithatják a felújított galériát. Virtuális sétával oda is elmerészkedik az ember, ahova a valóságban vonakodik a távolság miatt: a ligetfalui katonai bunkerhez 829-en látogattunk el. A Közlekedési Múzeum mindig vonzó helyszíne a Múzeumok éjszakájának. Szombati látogatottsága (742) bizonyítja, hogy virtuális térben is erős élményt nyújt ahhoz, hogy régi autók, motorkerékpárok között bóklásszon az ember, majd végigmenjen a vasúttörténeti szakaszon, és a régi vezérlő berendezéseiben gyönyörködjön. Aki szombaton nem tudott részt venni a Múzeumok éjszakája virtuális sétáin, nem maradt le az eseményről. Az nmag.snm.sk weboldal továbbra is elérhető, és az online programok november 21-éig otthonról követhetők. (tébé)
