Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-16 / 266. szám

www.ujszo.com I 2020. november 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Legyőzi magát Trump? Beláthatatlan, mihez vezet az eredmény további megkérdőjelezése BRAUNSTEINER ÁRON Elérkeztünk az amerikai elnökválasztási saga vé­géhez. A végeredmény 306 elektori szavazat Bi­­dennek, 232 Trumpnak. És valamivel nagyobb előny, mint amennyivel T rump 2016-ban nyert. A fő különb­ség pedig, hogy 4 éve Trump annak ellenére nyert, hogy országos szinten kétmillió szavazattal kevesebbet ka­pott Hillary Clintonnál. Biden most ötmillió vokssal többet gyűjtött, mint Trump. Majdnem két hetet kellett várni, hogy megtudjuk, pontosan mennyi­vel is nyert Biden. Igen, Trump va­lóban jobban szerepelt a vártnál, de Biden 10 százalékpontos közvéle­mény-kutatások szerinti előnye mégis elég lett. Ezek a tények. Ezek­kel párhuzamosan fut Trump és pár­tolóinak alternatív valósága, Mike Pompeo külügyminiszter pár napja is arról beszélt, zavartalan átmenet lesz a következő Trump-kormányba. Idősebb George Bush volt a leg­utóbbi elnök, akit nem választottak újra első elnöksége után, 1992-ben. „így látjuk mi, és így kell látnia az országnak: a nép döntött, és mi tisz­teljük a demokratikus rendszer mél­tóságát” - mondta beszédében, melyben beismerte és elfogadta ve­reségét. Bili Clintonnak jó munkát kívánt, és az ország jövője érdekében az együttműködést és a sima átme­netet hangsúlyozta. A demokratikus rendszer és intéz­mények tiszteletben tartása sajnos távol áll Trump elnöktől. Már a kampánya alatt több államban azon­nal pereskedni kezdett, ahogy Biden a levélszavazatok alapján elkezdett felkapaszkodni. Trump minden el­képzelhető dologra hivatkozva indí­tott pereket, ezek nagy részét már most kidobták a bíróságok. Legutóbb a 2000-es választás volt az, amikor újraszámlálásra került sor. De akkor nem több államban, több tízezres szavazatelőnyt kérdőjeleztek meg, hanem egyetlen államon, Flo­ridán, múlott a választás kimenetele. Ifjabb George Bush körülbelül 900 szavazattal vezetett, és a demokrata A1 Gore kérte az újraszámlálást, ami több mint egy hónapon át tartott. A legfelsőbb bíróság végül leállította a folyamatot, és Gore így nyilatkozott: „Ugyan egyáltalán nem értek egyet a legfelsőbb bíróság döntésével, de el­fogadom”, majd az együttműkö­désről, a hazaszeretetről és a kam­pányretorika befejezéséről beszélt. Annak ellenére, hogy a különböző nemzetközi megfigyelők tisztának és szabályosnak nevezték a mostani választást, Trump tovább terjeszti, hogy rettenetes csalások történtek. „Vállalhatatlan, amit Trump művel” -jelentette ki az EBESZ megfigyelői missziójának vezetője. Hillary Clinton volt az egyik jelölt, aki a legnehezebben viselte a veresé­get. Még az utóbbi négy évben is sokszor beszélt az orosz befolyáso­lásról a 2016-os választáson, ezzel hárítva saját felelősségét, de az állam stabilitását ő sem tette kockára az eredmény megkérdőjelezésével. A mostani eredményt december 14-én fogja ratifikálni az elektori kollégium, szóval addig van ideje Trumpnak valamilyen hiteles bizo­nyítékkal előállni. Viszont a lakosság jelentős része bizonyíték nélkül is hisz neki, ezáltal az amerikai válasz­tási rendszer elérheti a mélypontját. Az összes eddigi vesztes elnökje­lölt vereséget beismerő beszédének egyik alapvető eleme volt a választási intézményrendszer ünneplése, majd elismerés a győztesnek, amiért meg tudta győzni a választók többségét saját tervei helyességéről. Trumpnál ennek sajnos semmi jele, csak a saját egója számít. Az sem érdekli, hogy ezzel rombolja az ország működé­séhez szükséges alapvető normákat. Szombaton több tízezer tüntető vonult fel a fővárosban, Trumpot tá­mogatva, ez volt a választás óta a legnagyobb gyülekezés. A tüntetők nyilatkozataiból egy biztos: mond­hatnak bármit a választási megfigye­lők és különféle szakemberek, amíg Trump szájából nem hallják, hogy elismeri a vereséget, addig ők sem fogják. Egyetlen kérdés maradt: Mi lesz, ha Trump a georgiai vizsgálat vagy a legfelsőbb bíróság döntését sem fogadja el? Mibe taszítja az or­szágot a távozó, 45. elnöke? Kormányzati álhírgyár MOLNÁR IVÁN Akik azt gondolták, hogy a szlovákiai járványügyi intézkedé­sekkel kapcsolatos káoszt már nem lehet fokozni, azoknak Igor Matovic kormányfő ismét bebizonyította, hogy a határ számára a csillagos ég. A tervezett intézkedések kommuni­kációja eddig is katasztrofális volt, a határátkelőkön ingázók tesztelésé­vel kapcsolatos információk csepegtetése azonban bebizonyította, hogy valóban nincs határ. Míg péntek este a kormányfő és az egészségügyi minisztere szentül ál­lította, hogy az ingázók hétfőtől, vagyis mától csak úgy juthatnak át a ha­tárokon, ha előtte leteszteltetik magukat, a Közegészségügyi Hivatal pár órával később már olyan rendelettel rukkolt elő, mely szerint az ingázók­nak mégsem kell antigéntesztet felmutatniuk a határon, marad az eddigi helyzet, a hatóságok megelégednek a munkáltató által kiadott igazolással. Ma már ott tartunk, hogy mire az újságírók megírják a cikkeiket, az azokban szereplő információk nagy része elavult, hiszen percről percre más és más, egymásnak teljesen ellentmondó intézkedésekkel rukkol elő a kormány. A legnagyobb problémát ez természetesen a nyomtatott saj­tónak okozza, hiszen a kinyomtatott és standokra kerülő példányokban szereplő információkon már nem lehet módosítani, így könnyen megren­dülhet az olvasók bizalma. E tekintetben valamivel jobb helyzetben van az online média és a televíziók, hiszen rugalmasabban tudnak reagálni a folyamatos változtatásokra, a kormány ámokfutása azonban a velük szemben táplált bizalmat is alááshatja. A jelek szerint nem reménykedhetünk abban, hogy a kormányfő saját elhatározásból változtat a kommunikációján, épp ellenkezőleg, Matovic és miniszterei részéről egyre kaotikusabb a kommunikáció, nem beszélve a kormányfő egyre agresszívebb szóhasználatáról. A szlovákiai médiá­nak ezért - hacsak nem akarja elveszíteni az olvasók és nézők bizalmát - olyan új módszereket kellene bevezetnie, amelyeket eddig többnyire csak az Egyesült Államokban láttunk. Az amerikai tévétársaságoknál bevett szokássá vált, hogy ha az elnök, Donald Trump egy-egy élő közvetítés során teljesen valótlan információkkal rukkolt elő, megszakították a köz­vetítést, figyelmeztetve a nézőket, hogy „amit az elnök mond, döntő részben teljesen valótlan”. Hasonló módon jár el Trump közösségi olda­lán tett bejegyzéseivel a Twitter is. E sorok írója ugyan igazságtalannak tartja, hogy az amerikai média ál­talában csak Trumppal szemben ilyen következetes, számunkra most azonban az alkalmazott módszer a lényeg. Ha a szlovákiai tévétársaságok Matovic sajtótájékoztatóit élőben közvetítik, a képernyő alján futó cím­sorban például jelezhetnék a nézőknek, hogy a kormányfő szavait ne ve­gyék szentírásnak, hiszen az állítások egy része már akkor sem felel meg a valóságnak, amikor a hangszálai megrezegtetik a levegőt. Ha pedig alpári módon kezdi el támadni a politikai ellenfeleit, a sajtó tüntetőleg faképnél hagyhatná, idővel így talán ő is rájönne, hogy valami baj van a kommuni­kációjával. Ez persze csak fikció, a magyarfaló szlovák népvezér, Ján Slota példá­ján ugyanis tudhatjuk, hogy minél trágárabb szavakkal illette a magyar­ságot, a szlovák média nagy része - a nézettség, olvasottság érdekében - annál nagyobb teret biztosított neki, abban a hitben élve, hogy „ez kell a népnek”. Valójában azonban ma már a választók többsége is tisztában van azzal, hogy mentális szempontból nincs nagy különbség az alkohol­problémáiról elhíresült Slota és a Facebook-függő Matovic között, vagyis ez utóbbira valószínűleg ugyanolyan sors vár, mint az előbbire: hamaro­san együtt játszhatnak a szlovák politikai szemétdombon. FIGYELŐ Ausztria is tesztelésbe kezd A Magyarország számára a jár­ványkezelés terén is mintának te­kintett Ausztria (Orbán Viktor: Ausztria Magyarország laborató­riuma) is országos tesztelést fog tartani, részben a szlovákiai tesz­telés által inspirálva. Ausztriában szigorú korlátozás lépett életbe (gyakorlatilag lockdown), és a le­zárás tervezett végére, december 6-a tájára országos tesztelést ké­szítenek elő. Ezt Sebastian Kurz osztrák kormányfő jelentette be tegnap. A részleteket még nem dolgozták ki, a terv szerint a rizi­kós csoportokat tesztelik, az egészségügyi alkalmazottakat és a pedagógusokat biztosan. „A cél, hogy valamennyire megmentsük a karácsonyt” - fogalmazott a Ku­­riernak Kurz. Igor Matovic azon­nal felajánlotta, hogy Szlovákia segít, minden tapasztalatot meg­oszt a szomszédos országgal, és szükség szerint egészségügyi al­kalmazottakat is küld. (tasr, úsz) Az ázsiaiakra és a fekete bőrűekre veszélyesebb a koronavírus A koronavírus- fertőződés koc­kázata kisebb a fehéreknél, mint más származásúaknái. Egy kiterjedt brit vizsgálat szerint a fekete bőrűek kétszer akkora valószínűséggel fertőződhetnek meg, mint a fehérek, az ázsiai származá­súak pedig 1,5-szer nagyobb valószí­nűséggel - állapították meg a Leices­ter! és a Nottinghami Egyetem kuta­tói, miután 8 brit és 42 amerikai vizs­gálatot elemeztek, melyekben össze­sen 19 millió koronavírusos páciens adatai szerepeltek. A koronavírusnak a különböző csoportokra való eltérő hatása a szak­értők szerint vélhetően különböző té­nyezőkhöz köthető, például a nélkü­lözéshez, a nagyobb, többgenerációs háztartásokban való együttéléshez vagy ahhoz, hogy nagyobb arányban dolgoznak olyan munkahelyeken, ahol több emberrel találkoznak, és végeznek otthonról nem végezhető munkát - írta a The Guardian. Manish Pareek, a Leicesteri Egye­tem tudósa szerint az eredmények rá­világítottak, hogy sürgősen szüksé­gen e csoportoknál a célzott közös­ségi támogatás és annak biztosítása, hogy idejekorán megtörténjenek a megfelelő beavatkozások, az embe­rek időben tanácsot kérhessenek. Az EClinicalMedicine című tu­dományos lapban megjelent tanul­mány az első összehasonlító elem­zés, mely a koronavírus különböző etnikai csoportokon jelentkező ha­tását vizsgálta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents