Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-16 / 266. szám
www.ujszo.com I 2020. november 16. RÉGIÓ I 3 A j égkorong története MAROSI BIANKA Atárlat betekintés nyújt a jégkorong történelmébe (Fotó tasr archívum) A járványügyi helyzethez igazodva ismét online megnyitót tartottak a Galántai Honismereti Múzeumban. Atárlat január végéig tekinthető meg. lUfAllíl A szlovák jégkorong 90 éve címmel nyílt kiállítás a Galántai Honismereti Múzeumban a múzeum és a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat közös szervezésében. „A vándorkiállítást a Szlovák Olimpiai és Sportmúzeum a Szlovák Jégkorongszövetséggel együtt valósította meg 2019-ben, a szlovákiai szervezettjégkorong 90. évfordulója alkalmából, ami arra utal, hogy mára már a téli sportoknak Szlovákiában bizonyos hagyományuk és sikerük van. A kiállítás látványos paneleken keresztül időrendi sorrendben térképezi fel e sportág kezdeteit hazánkban. A szövegeket, amelyeket Ján Holko jégkorongtörténész állított össze, a Szlovák Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből származó érdekes tárgyak egészítik ki. A régebbi és újabb típusú sporteszközök a szlovák jégkorong első és legutóbbi sikereit idézik fel, és olyan szlovák jégkoronglegendák nevéhez kapcsolódnak, mint Dárius Rusnák, Dusán Pasek, Igor Liba. Megtekinthető továbbá Ján Lasák és Jaroslav Hálák kapusok jégkorong-felszerelése is” - tájékoztatott Slobodová Erika, a Galántai Honismereti Múzeum történésze. A kiállítás ezenkívül érméket, díjakat és kupákat mutat be a világ- és hazai bajnokságokról. A tárlat megtekinthető a szokásos nyitvatartási jdőben (keddtől péntekig 9 és 17, szombaton 13 és 17 óra között) 2021. január 30-ig. „A megyei rendelet alapján november elejétől meghatározatlan ideig zárva vagyunk. Minden kiállításunkról 3D-s prezentációt készítünk, amelyeket a múzeum honlapján lehet megnézni, így próbáljuk meg az érdeklődőkkel tartani a kapcsolatot. A legújabb kiállítás anyagát jégkorongmeccsek részleteinek bevágásával igyekszünk színesíteni” - mondta el lapunknak Cupal Barica Andrea tárlatvezető. Hozzátette, nagyon rosszul érinti a múzeumot a bezárás a többi kulturális intézményhez hasonlóan. Úgy véli, jobban át kell állni a digitális megoldásokra, az online kapcsolattartásra a látogatókkal, de amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi, szeretettel várják az érdeklődőket a múzeumban. Hídról zuhant mélybe a kamion, a sofőr meghalt NÉMETI RÓBERT FELSÖVi Tragikus baleset történt szombat este Felsővízköz városában. A lengyelországi fuvarozó vállalat kamionját egy ukrán állampolgárságú kamionsofőr vezette. Lapunk előzetes információi szerint a kamion azért zuhanhatott a mintegy 15 méter mély árokba, mert az első kerekek egyikén durrdefektet kaphatott. Mivel a kamion rakodóterében mintegy 13 tonnányi rakomány volt (elsősorban csomagolt munkaruha és kisebb szerszámok), az árokba csapódás következtében a rakomány szó szerint kitaszította a kamionsofőr testét a fülkéből és a kabin alá nyomta. A helyszínen dolgozó mentőalakulatok egyik munkatársa elmondta: „A szerencsétlenül járt férfi testét először a tűzoltók segítségével kiszabadítottuk, ezt követően pedig egy hidraulikus emelővel megkezdtük a sérült csomagok átpakolását egy másik kamionba. A kamion megmaradt részeit két mentőautó segítségével húztuk ki az árokból. Egész éjjel a helyszínen dolgoztunk, az átázott talaj és a meredek domboldal miatt nagyon megterhelő volt a mentés. Mivel a baleset következtében a kamion tartálya is megsérült, hétfőn egy másik kassai csapat a talajba jutott üzemanyag eltávolításán fog dolgozni” - közölte az Új Szó informátora. Egész éjjel dolgoztak a mentésen (Németi Róbert felvétele) A Derencsónyi karszt keleti peremén, Felfalu és Gömörispánmező közt egy különleges helyen, az úgynevezett Bányavölgyben, a karsztsziget és az érchegysóg lábánál lévő szideritbányákhoz közel ősi foglalkozás, a mészágetés nyomait találni. FELFALUfCHVALOVA: Itt maradt meg máig egy félig földbe süllyesztett mészégető kemence. Amészégetósről Ez a mesterség valószínűleg a tatárjárás után, a kővárak, városerődítések, kőházak építésének elindulásával lendült fel ezen a vidéken. Az építkezéshez a hagyományos várfalépítési technológia szerint igen nagy mennyiségű égetett mészre volt szükség. A várfalépítéskor a zsaluzással formában tartott hasított vagy faragott kövek közé került kötőanyagot, az égetett meszet a falban oltották be, azaz a kalcium-oxidhoz vizet adtak. A víz elpárolgása után a kötőanyag szinte az eredeti mészkő keménységét vette fel, így a hasított vagy faragott kövek a mész vegyi reakciójával nehezen bontható, ellenálló, egységes masszívummá váltak. Mivel a mészkő nem mindenhol fordul elő, de a belőle készített égetett vagy oltott mész gyártása fontos volt az építkezéseknél, így a mészégetés iparággá fejlődött. A mészkövet hevítéssel lehet átalakítani kalciumoxiddá, a hasított mészkő, vagyis a kalcium-karbonát nagyjából 900 és 1100 Celsius-fokon alakul át kalcium-oxiddá. Ezt a folyamatot úgy gazdaságos elvégezni, ha a lehető legkevesebb hőveszteség mellett nagy tömeg mészkő kerül feldolgo-SZÁSZI ZOLTÁN köbméter égetett mész előállítására lehetett alkalmas. Felfalu bányászata A falu északi végében, a temető alatt fut egy földút, ez vezet az úgynevezett Kastély-völgy felé, innen nyílik a Bányavölgy, innen halad tovább Gömörispánmező felé, ahonnan nincsenek messze Derenek várának, a Balog nemzetségből származó Derencsényiek által épített középkori erődnek a romjai sem. A Kastélyvölgy nyugati felén fedezhető fel ez az igen érdekes természeti jelenség, a mészkőfejtésre is használt mészkősziget, ahol a híres felfalusi barlang is van. Ennek az itteni mészkőszigetnek az anyaga szinte azonos a Szilicei takaró anyagáyal. Ez tulajdonképpen nem más, mint a földtörténeti triász korban kialakult guttensteini vagy wettersteini mészkő. A vidék érdekessége, hogy ezeket a mészkőrétegeket helyenként harmadidőszaki vulkanikus tevékenységből származó andezit fedi, így a két kőzet más-más keménysége miatt a kopás is eltérő, emiatt keletkezhettek nagyméretű barlangjáratok. A Balog folyó tágabb értelemben vett vízgyűjtője tulajdonképpen andezitsapkás mészkőszigetek vidéke, a lesüllyedt teknőkből a víz lemosva a werfeni agyagpala anyagát megtisztította a mészkőkitüremkedéseket, így alakította ki a barlangokat, a felfalusit is. Az is figyelemreméltó, hogy a karsztjelenségek itt a Szepes-Gömöri Erchegységgel találkoznak. Az érchegységből sok évszázadon át többféle fém ércét fejtették, Felfalunál például szideritet, azaz vaspátot. A régi mészégető és a barlang környéke ipar- és'bányászattörténeti, régészeti, történelmi, geológiai, felszínalaktani, biológia és természetvédelmi szempontból is igen figyelemreméltó, és a vidék kiemelten értékes és érdekes területe. (A szerző felvétele) pasztották. A felfalusi kemence mélysége ma körülbelül két és fél méter, átmérője négy méter, de láthatóan feltöltődött. Hozzávetőleges számítások szerint legkevesebb 50 Tájoló A2832-es harmadrendű úton Felfaluba érkezve északi irányba, a temető felé kell haladni, ott egy nehezen járható földúton a 48.5194/20.1572 GPS- koordinátáknál, a barlanghoz közel, a patakparton található a mészégető. Lassan visszafoglalja a természet a mészégetőt zásra. Emiatt kezdtek el valamikor a 14. században a mészégetők ilyen félig a földbe mélyesztett mészégető kemencékben égetett meszet készíteni. A technológia sokáig nem is változott, csak jóval később, a 20. század elején jelentek meg az érckohókhoz hasonló, kürtös mészégető kemencék. Felfalunál egy ilyen régi technológiájú, valamikor a 19. században kialakított és egészen a 20. század első negyedének végéig használt, félig a földbe ásott, de már hőálló belső borítású fallal kialakitott kemence maradványai találhatók. A henger alakú rész alján volt egy csapolónyílásszerű rés, a kemence belső terét hasított mészkővel teljesen kitöltötték, felső részén félgömb alakúra formálták és légmentesen lezárták, leta-Egy régi technológia jól megmaradt nyomai Felfalunál
