Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-14 / 265. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 14. j www.ujszo.com Joe Biden Arizonában is nyert Biden a 2. demokrata politikus az elmúlt 70 évben, akinek sikerült megszereznie a republikánus szavazóbázisnak számító Arizonát (TASR/AP-feivétei) 8 | RÖVIDEN Börtönre ítóltók Ivó Sanadert Zágráb. Nem jogerősen 8 év börtönre ítélte egy horvát bíróság Ivó Sanader volt kormányfőt a Fimi Mediához kapcsolódó korrupciós ügyben, az előzetes letartóztatás ideje beleszámít a kiszabott szabadságvesztés-büntetésbe - közölte tegnap az N1 horvát hírcsatorna. A horvát legfelsőbb bíróság 2015 októberében szüntette meg Sanader ellen az elsőfokú eljárást és perújrafelvételt rendelt el. A 2016-ban kezdődött megismételt perben azzal vádolták a volt kormányfőt és tettestársait, hogy a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szereztek pénzt, amely Sanademél vagy az akkor általa vezetett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű jobbközép párt „feketekasszájában” kötött ki, és a párt választási kampányainak finanszírozását szolgálta. A volt kormányfő, aki börtönbüntetését tölti egy másik ügyben, nem vett részt az ítélethirdetésen, jelenleg egy gyógyfürdőben tartózkodik, rehabilitáción. (MTI) Távozik Johnson főtanácsadója London. Egybehangzó médiaértesülések szerint még idén távozik tisztségéből Dominic Cummings, Boris Johnson brit miniszterelnök rendkívül befolyásos főtanácsadója. Az értesülést Grant Shapps közlekedési miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva közvetve megerősítette. A BBC-nek egy névtelenül nyilatkozó, magas beosztású Downing Street-i illetékes azt mondta, hogy Cummings karácsonyra már nem lesz tisztségében. A radikálisan EU- szkeptikus miniszterelnöki főtanácsadó volt a brit EU-tagság megszűnéséért küzdő legnagyobb kampány csoport, a Vote Leave vezéralakja a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampányában. Cummings tevékenységét azonban szinte folyamatos politikai botrányok kísérik, de Johnson eddig kiállt főtanácsadója mellett. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelölt megnyerte a választást a csatatérállamnak számító Arizonában, ahol 1996 óta nem győzött demokrata párti elnökjelölt - számolt be a helyi módia. Az NBC, a CBS, az ABC és a CNN tévécsatorna tájékoztatása szerint Biden több mint 11 ezer szavazattal győzött ellenfele, Donald Trump hivatalban lévő republikánus elnök felett. A demokrata elnökjelölt így további 11 elektor támogatására számíthat. Biden mindössze a második demokrata politikus az elmúlt 70 évben, akinek sikerült megszereznie a hagyományosan republikánus szavazóbázisnak számító Arizonát. A demokrata elnökjelöltnek eddig 290 elektori szavazata van. Az amerikai elnökválasztás megnyeréséhez 270 szavazat megszerzése szükséges. Az új elnök jövő január 20-án veszi át a stafétabotot elődjétől. Már csak két államban nem hirdették ki a november 3-i elnökválasztás eredményét: Észak-Karolinában és Georgiában. Előbbiben Trump, utóbbiban Biden vezet. Donald Trump nem ismeri el a demokrata elnökjelölt győzelmét, és választási csalásra hivatkozva több helyen is bírósághoz fordult. Választási tisztségviselők és megfigyelők viszont azt állítják: ez volt minden idők legbiztonságosabb választása, és egyetlen államban sem tapasztaltak a voksolás kimenetelét befolyásoló, rendszerszintű csalást. Több nagyhatalom után tegnap Kína is gratulált Joe Biden és Karnak Harris demokrata párti elnök- és alelnökjelölt amerikai elnökválasztáson elért sikeréhez. Az amerikai-kínai kapcsolatok az elmúlt időszakban egyre feszültebbé váltak, egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmet, a koronavírus-járvány kezelését, Hongkong autonómiáját, Tajvan státusát, valamint emberi jogi kérdéseket illető szóváltások és intézkedések mentén. A Global Times című kínai lap egy minapi vezércikkében az amerikai-kínai kapcsolatok további alakulásáról írva hangsúlyozta: Kínának nem szabad illúziókat dédelgetnie arról, hogy Joe Biden megválasztása enyhülést hozna, ugyanakkor nem szabad feladnia a kapcsolatok javításába vetett hitet sem. A cikk szerzője rámutatott: Donald Trump, a hivatalban lévő amerikai elnök a választási kampánya részeként nyomást gyakorolt Kínára, „buborékokat” kialakítva a kétoldalú kapcsolatokban. Biden megválasztásával lehetőség nyílik ezeknek a „buborékoknak” a felszámolására. A legmagasabb szintű terrorkészültség mellett emlékezett meg Jean Castex francia miniszterelnök és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere tegnap a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek 5. évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben, a Stade de France nemzeti stadionnál. Az elmúlt hetek iszlamista merényletei, Samuel Paty történelemtanár lefejezése október 16-án és pár nappal később, a Nizzában három áldozatot követelő dzsihádista támadás újból emlékeztették a franciákat arra, hogy továbbra is legmagasabb szintű az országban a terrorfenyegetettség. (TASR/AP-felvétei) Fokozottabb határvédelem Brüsszel. Az Európai Unió külső határainak fokozottabb védelmében és az online radikalizmussal szembeni szigorúbb fellépésben egyeztek meg tegnapi videókonferenciájukon az , EU-tagállamok belügyminiszterei. A miniszterek nyilatkozatot fogadtak el, melyben megerősítették a radikális iszlamista és a terrorizmust népszerűsítő internetes tartalmak ellenőrzésére szolgáló új uniós jogszabályok szükségességét. Reményüket fejezték ki, hogy még az év vége előtt lezárulnak az Európai Bizottsággal és Parlamenttel az online tartalmak ellenőrzésére vonatkozó új törvényekről szóló tárgyalások. A miniszterek megegyeztek továbbá, hogy a határbiztonság kérdése továbbra is tagállami hatáskörben marad, de támogatják az uniós szinten összehangolt biztonsági adatbázisok kiépítését. „Az illetékes hatóságoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ki lép be a schengeni övezetbe és ki utazik azon belül” - szögezték le. (MTI) Orbán: Most nem az Európai Bizottság LMBTQ-stratégiáját kell olvasni, hanem az emberek életét kell menteni ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. „Senkiről sem skarunk lemondani, nekünk minden élet számít", az időseké is, és „minden emberért harcolni akarunk" - hangoztatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsoréban. A kormányfő azt mondta, jó ütemben, kellő pontossággal hozták meg a koronavírus-járvány miatt szükséges szigorító intézkedéseket, és így 99 százalék feletti az esélye annak, hogy az egészségügyi rendszer működőképes marad, és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást. A miniszterelnök ismertette: jelenleg 6690 koronavírus-fertőzött van kórházban, közülük 518 lélegeztetőkészüléken. Az oktatás helyzetéről Orbán elmondta: 500 középiskolában tértek át digitális oktatásra, emellett a fertőzés magas szintje miatt 208 óvodát zártak be, és 239 általános iskolában vezettek be digitális oktatást. A most meghozott, 30 napra szóló gazdasági áthidaló támogatások azokon az ágazatokon igyekeznek segíteni, amelyeket a korlátozások súlyosan érintenek, ilyenek például a szállodák és az éttermek - közölte. Orbán Viktor bejelentette azt is: Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára úgy döntött, 5 százalékra csökkentik az elvitelre készülő ételek áfáját. Az iparűzési adó és a társasági nyereségadó felfüggesztésére vonatkozó javaslatokat úgy kommentálta: „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”, de mindenképpen kell adót csökkenteni, különben nem lesz munkahely. Az EU-s források jogállamisági kritériumokhoz kötésének tervéről a kormányfő kifejtette: csütörtökön tárgyalt Angela Merkel német kancellárral, és neki is elmondta, hogy a magyarok pénzét nem lehet elvenni, „pénz lesz, a gazdaság működni fog, a fejlesztések megindulnak”. Orbán ugyanakkor rámutatott: a németek vezetésével kidolgozott új jogszabálytervezet valójában nem a jogról szól, hanem politikáról. A német kancellárnak is elmondta, hogy ha ezt a jogszabályt elfogadják, aldcor „az Európai Unióból Szovjetuniót csináltunk”. Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság letette az asztalra az LMBTQ-stratégiát, úgy reagált: „nem mondom, hogy ez felesleges, ilyen munkacsoportok legyenek”, de az ütemezést illetően a döntéshozóknak kell, hogy több eszük legyen, és „nekünk most nem ezeket a tanulmányokat kell olvasni”. Az Európai Bizottság csütörtökön terjesztette be a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) személyek esélyegyenlőségére vonatkozó európai uniós stratégiát. A téma éles vitákat szül Lengyelországban és konfliktust a magyar kormány és az EU között az elmúlt napokban benyújtott alkotmánymódosítás tekintetében, amely egyebek mellett azt is tartalmazná, hogy „az anya nő, az apa férfi”. (MTI, 444.hu, ú)
