Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-11 / 262. szám

www.ujszo.com | 2020. november 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 A szlovák gazdaság őszi javulása csak átmeneti volt bruttó Átlagbér a kiemelt ágazatokban (euró) Bányászat 1229 1185 1106 Iparvállalatok 1169 1112 1058 Energiaszolgáltatók 1821 1700 1576 Építőipar 775 738 704 Autókereskedők, -javítók 1052 1057 974 Nagykereskedelem 1071 1014 945 Kiskereskedelem 825 764 719 Szállásszqlgáltatók 775 801 743 Éttermek 560 520 482 Közlekedés, raktározás 1037 1005 955 Posta, futárszolgálat 963 834 761 IT, telefonszolgáltatók 1991 1875 1810 A táblázatban azt tüntettük fel, hogyan alakulta bruttó havi átlagbér a kiemelt ágazatokban 2020,2019 és 2018 szeptemberében. • Forrás: Statisztikai Hivatal MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovák gazdaság szeptemberre épp kezdte kiheverni a koronavírus­­járvány első hulláma okozta sokkot, amikor beütött a második hullám. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, azt halálpontosan egyelőre az elemzők sem képesek felmérni.. A koronavírus-járvány márciusi megjelenését követő megszorítások miatt áprilisban 42%-kal maradt el a szlovák ipar teljesítménye az egy év­vel korábbitól, az autóiparban a ter­melés ugyanakkor csaknem 80 szá­zalékkal esett vissza. „Azóta azon­ban folyamatos javulásnak lehettünk tanúi. Szeptemberben az ipar telje­sítménye így már csupán 0,2 száza­lékkal maradt el az egy évvel koráb­bitól, az autóipar gyártása pedig már meg is haladta az egy évvel koráb­bit” - nyilatkozta lapunknak Éva Sa­­dovská, a Wood & Company befek­tetési és tanácsadó társaság elemzője a Statisztikai Hivatal kedden közzé­tett felmérésére hivatkozva. Folytatódó elbocsátások A javulás a foglalkoztatottságon azonban még nem érezteti a hatását, vagy ha mégis, nem túl látványosan. „Az egyedüli pozitívum, hogy az el­bocsátások üteme szeptemberben már visszafogottabb volt, mint a ko­rábbi hónapokban. Az egyedüli ága­zat, amelyben többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, az az IT- szektor, azonban ebben is csak fél­százalékos növekedést mértek” - mondta el Sadovská. A legnagyobb visszaesést továbbra is a járvány ál­tal leginkább sújtott ágazatokban mérik. A szállodaiparban például 17, az éttermekben és bárokban pedig csaknem 10%-kal dolgoznak keve­sebben az egy évvel korábbinál. Az építőiparban több mint 8, az iparban 6, a kiskereskedelemben nem egész 4%-os visszaesést mértek. Szeptemberi javulás „A bérek a járvány kirobbanását követő hónapokban ugyan csökken­tek, azóta azonban stabilizálódott a helyzet, és szeptemberre már az ága­zatok többségében nőtt a bruttó át­lagbér az egy évvel korábbihoz ké­pest. Éves viszonylatban csökkenést csak az autókereskedőknél és szer­vizeknél, valamint a szállodaiparban mértek” - mondta el Sadovská. Az egy évvel korábbihoz képest a leg­nagyobb növekedést a kiskereske­delemben mérték, amelyben 8 szá­zalékkal nőtt a bruttó átlagbér, míg a szállodaiparban még mindig több mint 3 százalékkal maradtak el a fi­zetések az egy évvel korábbinál. Újabb mélypont Mire számíthatunk az elkövetke­ző időszakban? Az elemzők nem sok jóval kecsegtetnek. „A járvány második hulláma miatt az elkövet­kező hónapokban újabb vissza­eséssel számolhatunk” - nyilat­kozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elem­zője a legvalószínűbb forgató­­könyvnek azt tartja, hogy a járvány második hulláma jobban elhúzódik majd, mint a tavaszi, vagyis az előt­tünk álló tél folyamán és jövő kora tavasszal is számolnunk kell kisebb-nagyobb megszorításokkal, amelyek hatással lesznek a gazda­ságra is. „Minden attól függ, mi­kortól lesz elérhető szélesebb kör­ben az oltóanyag. Ha a jövő év első felére meglesz, a válság előtti szintre leghamarabb úgy is csak 2022 felére sikerülhet visszator­nászni magunkat, több európai or­szágnak azonban ez csak 2023-ra várható”-vallja Korsnák. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fertőzötten ne kössünk biztosítást Pozsony. Akiknek az elmúlt na­pok tesztelései során pozitív lett a koronavírustesztje, azok a gyó­gyulásukig ne is próbálkozzanak életbiztosítást kötni - figyelmez­tet Peter Mocker, a Swiss Life Select Slovensko biztosítási elemzője. Egyes életbiztosítók szerinte a szerződés megkötésé­nél eleve utánanéznek annak is, hogy a leendő ügyfelük épp nem koronavírusos-e, mások meg­elégszenek a becsületbeli nyilat­kozattal, alapfeltétel azonban, hogy az ügyfél az életbiztosítással kapcsolatos szerződés megkötése idején egészséges legyen. Ez azonban csak a betegség idejére érvényes, a felépülést követően természetesen mindenki standard módon köthet szerződést. „Sen­kinek nem ajánlom, hogy elhall­gassa a betegségét a biztosító előtt, hiszen a biztosító ez esetben jogosan állhat el a szerződéstől, nem beszélve a biztosítási csalás­sal kapcsolatos büntetőjogi kö­vetkezményekről” - mondta el Mocker. (TASR) Milliók jutnak a bányászoknak Privigye. A közelgő bányabezárá­sok okozta elbocsátásokra hivat­kozva az állam csaknem 12 millió ; eurót fordít a felső-nyitrai régió foglalkoztatásának a támogatására -jelentette be kedden Milan Kraj­­; niak munkaügyi miniszter. Az uniós forrásokból származó összeget elsősorban a bányászok átképzésére fordítják majd, hogy azok más ágazatokban tudjanak elhelyezkedni. Krajniak szerint az összeg a privigyei székhelyű Felső-nyitrai Bányavállalat (HBP) 700 alkalmazottj ának az átképzé­sére lesz elegendő. A HBP a régió ’ egyik legnagyobb munkáltatója, amely az elbocsátások ellenére még mindig nagyjából 2300 em­­: bért foglalkoztat. A bányászat fel­számolása súlyos érvágást jelent­­; hét a Privigyei j árásnak, amelyben ; jelenleg is 5 ezer állástalant re­gisztrálnak. A veszteséges bányák I dotálását az állam az áramszolgál­­: tatók ügyfeleivel fizetteti meg, : évente 115 millió eurót véve ki a lakosság zsebéből, ennek azonban 2023-tól véget vetnek. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8918 P Lengyel zloty 4,4990 Cseh korona 26,431 Magyar forint 357,36 Horvát kuna 7,5625 P Román lej 4,8667 Japán jen 124,36 Qj| Svájci frank 1,0817 Kanadai dollár 1,5393 Q USA-dollár 1,1808 Privatbank« 1,22-1,16 27,13-25,81 OTP Bank 1,24-1,14 27,66-25,33 373,09-341,65 Postabank 1,22-1,15 27,59-25,47 372,91-344,22 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,14 27,17-25,66 374,73-342,45 Tatra banka 1,23-1,15 27,41-25,55 375,33-339,59 CSOB 1,21-1,15 27,20-25,85 Általános Hitelbank 1,22-1,15 27,32-25,63 375,10-342,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Egyre kevésbé tiltakozunk az állami beavatkozások ellen ÖSSZEFOGLALÓ Régiónkban érzékelhetően erősödik az állam gazdasági szerepvállalásának a támoga­tottsága, és a jelenséget erősíti a koronavírus-válság is - áll az Európai Újjáápítási és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertetett éves helyzetértékelésében. London. A közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létreho­zott londoni székhelyű EBRD a Je­lentés az átalakulásról (Transition Report 2020-2021) című Í28 oldalas elemzésében kimutatja, hogy az egy­kori szocialista tábor gazdaságaiban az állami szektorban dolgozók ará­nya a teljes foglalkoztatott állomá­nyon belül 45 százalékról 24 száza­lékra csökkent az 1990-es évek kö­zepe óta, de még mindig 7 százalék­­ponttal magasabb, mint más, hasonló karakterisztikájú gazdaságokban. Új trendek Az EBRD tanulmánya szerint a kelet-európai szocialista rendszerek megszűnése és a Szovjetunió ezt kö­vető összeomlása végleg igazolni lát­szott azt a tételt, hogy csökkenteni kell az állam szerepvállalását a gazdaság­ban. Azóta azonban három, ezzel el­lentétes hatású tényező nyomán fel­erősödtek az állam fokozott gazda­sági szerepét szorgalmazó hangok. Az első a 2008-2009-es globális pénzügyi válság és az ezt követő re­cesszió volt, amelynek nyomán vilá­gossá vált, hogy a piacok, ha maguk­ra hagyják őket, nem mindig állnak elő társadalmilag optimális megol­dásokkal. A második tényező a klí­maválság, amely egyértelművé tette, nemzeti és nemzetközi szinten is szükséges a kormányzati közbelépés a koordinációs kudarcok elkerülése, a zöld innováció ösztönzése és a piaci melléfogások következményeinek kezelése végett. A nagyobb állami beavatkozás mellett szóló harmadik tényező a mélyülő gazdasági egyen­lőtlenség és az, hogy a gazdasági koc­kázatok egyre inkább éppen azokra hárulnak, akik a legkevésbé képesek e kockázatok elviselésére. Az idei Transition Report összeál­lításához elvégzett felmérés azt mu­tatja, hogy azokban az egykori szo­cialista országokban, amelyekben az EBRD befektetéseket hajt végre, a lakosság 45%-a pártolja az állami tu­lajdonlás kiterjesztését az üzleti szektorban és az iparban. A koro­navírus-járvány okozta válság még gyorsítja is ezt a folyamatot, és ez is jelzi, hogy a polgárok mindinkább el­várják az államtól azoknak az egész­ségügyi és gazdasági kockázatoknak a kordában tartását, amelyekkel az egyének szembesülnek. Állami stabilitás A jelentés kimutatja azt is, hogy az állami cégek rendszerint nagyobbak, mint a magáncégek: az EBRD működési térségében az állami tulaj­donú vállalkozásoknak több mint az egyharmada száznál több, a magán­­szektorbeli cégek 45 százaléka tíz vagy ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Az EBRD hangsúlyoz­za azt is, hogy az állami vállalatok stabilizátorként működhetnek, stabi­labb foglalkoztatást biztosítva visszaesések idején, illetve hátrányos helyzetű térségekben. Ezt jelzi, hogy az ÉBRD és a német Ifo intézet közös felmérése szerint az állami cégek al­kalmazottainak javadalmazása ki­sebb valószínűséggel csökkent a koronavírus-válság kezdeti hónapja­iban - áll az EBRD tanulmányában. Kockázatos bankok A jelentés szerint a 2000-es évek közepe óta növekedett az állami tu­lajdonú bankok fontossága is az EBRD-térségben. Ezek a bankok a magánszektorbeli pénzügyi intéz­mények komoly versenytársaivá váltak, mivel sokan közülük kevésbé szigorú hitelezési normákat érvé­nyesítenek, alacsonyabb a nettó ka­­matmarzsuk és magasabb a nem tel­jesítő kinnlevőségekkel szembeni tűrésküszöbük. Az állami tulajdonú bankok kockázatvállalási hajlandó­sága enyhítheti a gazdasági sokkok hatásait, ennek hátulütője azonban az, hogy az állami pénzügyi szek­torból hiteleket felvevő cégek rend­szerint kevésbé innovatívak. Az EBRD szerint ez részben azt a tényt tükrözi, hogy az állami tulajdonú bankok fogékonyabbak lehetnek a hitelezési döntéseiket befolyásoló politikai beavatkozásra, és ez a gya­korlat finanszírozási forrásoktól foszthatja meg a termelékenyebb vállalatokat. (MTI) Az állami vállalatok stabilizátorként működhetnek, állandóbb foglalkoztatást biztosítva a visszaesések idején a hátrányos helyzetű térségekben (TASR-feiv.)

Next

/
Thumbnails
Contents