Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-11 / 262. szám
101 KULTÚRA 2020. november 11. | www.ujszo.com A cseh Sarlatán és a szlovák Jelentés elindult az Oscar-díj felé vezető úton TALLÓSI BÉLA Sorra érkeznek a hírek egyes országok nevezéseiről a legjobb nemzetközi film Oscardíjára. Csehország Agnieszka Holland Sarlatán című filmjét küldi a díjért, Szlovákia pedig Peter Babjak Jelentését. A Sarlatán Agnieszka Holland második csehországi rendezése, az Olthatatlanul - Égő bokor után. A lengyel származású rendezőnő otthon érzi magát a cseh fővárosban is: annak idején a prágai FAMU-n végzett filmrendező szakon. De rendezett már nálunk is: 2009-ben forgatta itt a Jánosík: Egy igaz történet című romantikus drámát, amelyet nagy érdeklődés kísért - főleg az alcímben megfogalmazottak miatt. A film ugyanis feltárt tények alapján korrigált a nemzet Jánosík-képén. A népi gyógyító küzdelme A Sarlatán című legutóbbi nagyjátékfilmjével - melyet nálunk a nyáron, a két hullám közötti nyitás idején mutattak be - Agnieszka Holland Jan Mikolásek múlt századi cseh természetgyógyász életét és hányatott sorsát követi nyomon. Kelet-Európábán csaknem minden országnak volt egyegy legendás népi gyógyítója, ilyen volt a cseheknél Jan Mikolásek. Háza előtt naponta emberek százai várakoztak, élete során rengeteg betegen segített. Köztük volt például Antonin Zápotocky köztársasági elnök is (az ő halálával indít a film, majd előre-hátra ugrál az időben). Mikolásek házi rendelőjében hozott vizeletmintából állapította meg a kórt. Diagnózisa mindig pontos volt. Súlyos betegeknél még a halál időpontját is képes volt megállapítani. Ez volt az ismert történet, amelyet Marek Epstein forgatókönyvíró filmre stilizált, kibővítve több részlettel. Egyebek közt azzal - ezt Agnieszka Holland mondta el egy lapunknak adott korábbi inteijúban-: „Hogy nem tett különbséget ember és ember között. Hogy a háború idején a Gestapo embereit is gyógyította. Hogy a kommunistáknak egy idő után nem tetszett a tevékenysége, egészen pontosan az, hogy hatalmas tömegek bizalmát élvezte. A homoszexualitása is irritálta őket. Mikolásek bonyolult jellem volt. Nem is merte felvállalni, hogy valós, mély érzelmek fűzik fiatal asszisztenséhez. Letagadta, hogy szerelemmel szereti. A koncentrációs tábor elől úgy tudott megmenekülni, hogy rendkívüli tudását a nácik is elismerték. A börtönbüntetést azonban később nem tudta elkerülni.” A film a perrel végződik, melyben koholt vádak alapján bíráskodnak felette, de Agnieszka Holland a nézőre hagyja az ítélet kimondását és az állásfoglalást. A Sarlatán februárban a Berlinale közönségét is lenyűgözte a „kis nagy ember” megrendítő, negyven évet felölelő történetével. Mikolásek fiatalon részt vett az első világháborúban, később megismert egy füvesasszonyt, akitől megtanulta a gyógynövények titkait, és azt, hogyan állapítsa meg a betegségeket vizeletmintából. Életében később az asszisztense, egy kelet-szlovákiai fiatalember, Frantisek Palkó foglalta el a legnagyobb helyet, aki keletről érkezett, mint a nap. A film érinti tehát az első és a második világháborút, a köztük (Fotó:CinemArt) Noel alakítja, aki épp Bebjak egyik korábbi filmjében, Az eltakarítóban bizonyította, hogy feszült drámai helyzetekben lélektani hitelességgel, mesterien tud karaktert kibontani és végigvezetni. A másik főszerepet Peter Ondrejicka kapta, akinek ez az első nagy filmes bemutatkozása. A már ismert vetólytársak Spanyolország a La trinchera infinita című drámát nevezi a legjobb nemzetközi film kategóriába. Története az 1936 és 1939 közötti polgárháború után játszódik. Egy férfi rettegett mindennapjairól szól, aki a polgárháború után, a Franco-diktatúra éveiben bujkálni kényszerül megtorlástól tartva. Németország Julia von Heinz Und morgen die ganze Welt című politikai drámáját küldi a díjért. A film baloldali és antifasiszta körökkel szimpatizálójoghallgató főhőse részt vesz egy politikai megmozduláson, amely erőszakba torkollik. Az összeütközés vizsgálatával a film egyebek közt arra keresi a választ, vajon igazolható-e az erőszak, és szükség van-e rá. Ismét Madzsid Madzsidi filmje képviseli Iránt az Oscar-versenyben. Khorsid című alkotásának témái a társadalmi egyenlőtlenség, a gyermekmunka és az iráni iskolarendszer. A közel-keleti ország most hatodszorra indít Madzsidi-opust a díjért - a rendező 1997-ben bemutatott A mennyország gyermekei című alkotása volt az első iráni film, amely Oscar-jelölést kapott. A Khorsid gyerekekről szól, akiknek kemény munkával kell hozzájárulniuk családjaik megélhetéséhez. Apró bűncselekményeket is elkövetnek, hogy pénzhez jussanak. Egyiküket fizetségért megbízzák egy eldugott kincs felkutatásával. A feladat végrehajtásához elengedhetetlenül be kell iratkozniuk egy helyi iskolába. Az amerikai filmakadémia 2021. március 15-én jelenti be az Oscarjelölteket. A pandémia miatt a díjátadó gálát április 25-re halasztották. A Sarlatán természetgyógyásza, Jan MikoláSek (Ivan Trojan) fiatal asszisztensével és odaadó társával (Juraj Lőj) levő időszakot és a kommunista rendszert. A Sarlatánt az idei Berlinale tíz legjobb filmje közé sorolták be, és kiemelt elismeréssel írtak róla. Amit Dante nem látott Szlovákia Peter Bebjak Jelentés című drámájával gazdagítja a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára esélyes mozgóképek listáját. A neves szlovák rendező az Amit Dante nem látott című könyv alapján forgatta új nagyjátékfilmjét. A Szlovák Filmakadémia tizenhat mozgóképes alkotás közül adta szavazatát a Jelentésre, amely olyan erős filmeket hagyott maga mögött, mint a Szolgalelkek (Ivan Ostrochovsky), Amnesztia (Jónás Karásek), Disznó (Mariana Cengel Solcanská, Rudolf Biermann) és Pavol Pekarcík Süket napok című dokumentumfilmje. „Mérhetetlen az örömöm, és nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy a második világháború egyik legnagyobb hőstettét feldolgozó filmünket prezentálhatjuk az Amerikai Filmakadémiának. Alfréd Wetzler és Rudolf Vrba megérdemlik ezt a tiszteletet” - nyilatkozta Peter Bebjak. A Jelentés ugyanis Alfréd Wetzlerről és Rudolf Vrbáról szól, akiknek sikerült megszökniük az auschwitzi koncentrációs táborból. A két fiatalember nem csak a saját életét mentette. Cselekedetüket hőstetté emeli, hogy mindvégig nemes szándék vezérelte őket. Figyelmeztetni akarták azokat a magyarországi zsidókat, akik még deportálás előtt álltak. Vrba és Wetzler tollba mondta a páratlan értékű Auschwitz-jelentést, amelyben leírták közvetlen tapasztalataikat. Küldetésük nem járt teljes sikerrel: jelentésük a halálgyár működésének pontos leírásával nem jutott el a vagonokba kényszerített magyar zsidók tömegeihez. Hogy miért nem, bizonyára kiderül az új szlovák filmből, melynek bemutatóját 2021. január 28-ára tervezik. Az egyik főszerepet a fiatal hazai színészgeneráció markáns egyénisége, az érsekújvári születésű Czuczor Az Alfréd Wetzler Amit Dante nem látott című, önéletrajzi könyve alapján forgatott Jelentés Wetzler és Rudolf Vrba történetét eleveníti fel, akiknek sikerült megszökniük Auschwitzból, majd beszámoltak a táborban zajló életről. A két fiatalt Czuczor Noel (elöl) és Peter Ondrejiőka alakítja. (Fotó: dna Production)
