Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-31 / 253. szám
8 I RÖVIDEN Nő az örmény erők embervesztesége Jereván/Baku. A hegyikarabahi régió védelmi minisztériuma közölte, további 47 halálos áldozattal 1166-ra nőtt a katonai és polgári embervesztesége az örmény és azeri erők közötti harcok szeptember 27-i kiújulása óta. Az azeri főügyészség szerint a harcokban 90 azeri civil vesztette életét és 392 sebesült meg. Katonai veszteségeit Baku nem közli. Hegyi-Karabah első embere, Arajik Harutjunján közölte, az azeri hadsereg alig 5 km-re van a stratégiai fontosságú Susa városától. Arra figyelmeztetett, hogy aki ellenőrzi Susát, az ellenőrzi egész Hegyi-Karabahot. A város 15 km-re fekszik Hegyi-Karabah fővárosától, Sztepanakerttől. Hegyi-Karabah hatóságai azzal vádolják az azeri erőket, hogy orosz gyártmányú Szmercs rakéta-sorozatvetőkkel lőtték Sztepanakertet, illetve Susát és Martakertet, utóbbit légierővel is támadták. (MTI) Lukason ka és az agymosott diákok Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök leváltotta Jurij Karajev belügyminisztert, és helyére Ivan Kubrakovot, a belügyi főigazgatóság minszki kirendeltségének vezetőjét nevezte ki. Az elnök hozzátette: függetlenül Mike Pompeo amerikai külügyminiszter biztosítékától, amely szerint nem fenyegeti veszély F ehéroroszországot aNATO, Lengyelország és Litvánia részéről, szükséges továbbra is készen állni arra, hogy a megfelelő módon tudjanak reagálni az esetleges külső fenyegetésekre. Az államfő beszélt annak szükségességéről is, hogy meg kell erősíteni az önkéntes rendfenntartókat már leszerelt katonák behívásával, akiket fegyverrel kell ellátni. Bejelentette továbbá, a közeljövőben a kormány elfogadja azt a rendeletet, hogy a külföldön szerzett diplomákat Fehéroroszország nem ismeri el. Szavai szerint a fehérorosz diákok „agyát ott átmossák, majd pedig visszaküldik őket mint ötödik hadoszlopot”. (MTI) Példátlanul nagy lengyel tüntetések Varsó. Lengyelországban egyre nő a tüntetők támogatottsága, akik azért vonultak utcára, mert az alkotmánybíróság gyakorlatilag ellehetetlenítette a legális abortuszt az országban. A lengyel abortusztörvény eleve az egyik legszigorúbb volt Európában, most pedig törölték belőle azt a részt, ami megengedte a súlyos maradandó károsodástól szenvedő magzatok művi vetélését. A múlt heti döntés után tüntetések kezdődtek, a létszámuk folyamatosan növekszik. A szerdai megmozdulásokon 430 000 ember vett részt, 410 különböző demonstráción. Az ország a kommunizmus bukása óta nem látott ilyen léptékű tüntetéseket. Tegnap Varsóban minden eddiginél nagyobb megmozdulást tartottak. (444 hu) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 31. | www.ujszo.com Óriási az amerikai szavazókedv Az eső sem riasztja el a voksolókat. Az aktivitást látva évszázados részvételi rekord dőlhet mega jövő keddi amerikai elnökválasztáson. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai elnökválasztáson már 80 millióan szavaztak leválben vagy személyesen a koronavírusjárvány miatt. Bár már folyik a november 3-i választás, azt nem lehet tudni, mikor születik majd végeredmény. Jövő hét kedd az elnökválasztás hivatalos napja, de a koronavírusjárvány miatt már több mint 80 millió amerikai választó adta le előzetesen személyesen vagy levélben a voksát. A 2016-ban megjelenők 58 százaléka már leszavazott az elnökválasztáson. Mindeddig több mint 52 millió ember szavazata érkezett be levélen keresztül, ami az összes voks 40%-a. A levélszavazatok beérkezésének és megszámlálásának problémája várhatóan hosszú árnyékot vet majd az idei választásra. Talán még a választás hetében sem várható, hogy olyan eredményt láthat majd a nagyvilág, amelyet a bíróság és ajelöltek is egyaránt végeredményként tudnának elfogadni. Ráadásul államról államra más választási szabályok és határidők vannak érvényben, és nem is született minden kérdésben végleges döntés. Washington államban november 23-ig, Kaliforniában november 20-ig, Michiganben, Illinois-ban, Utahban november 17-ig is elegendő a levélszavazatoknak beérkezniük. Ezek közül csak Michigant tartják olyan államnak, amely billegőnek számít. További 19 államban a választás napja utáni napokban kell beérkeznie a szavazatoknak. Hangsúlyozni kell, az USA-ban nem a leadott voksok többségét kell elnyerni, hanem az 538 elektori voks többségét, ami minimálisan 270. Például 4 éve Hillary Clinton a leadott szavazatokból 2,87 millióval többet gyűjtött mint Donald Trump, viszont az utóbbinak többsége volt az elektori kollégiumban, ráadásul a szövetségi államokban a győztes mindent visz elve érvényesül. 2000-ben A1 Gore, Bill Clinton alelnöke ugyan országosan bő félmillióval több szavazatot kapott, mint a republikánus George W. Bush, azonban az utóbbi behúzta Floridát, és ezzel az elektorok között 271:266 arányban nyert. A 25 elektort adó Florida sorsát ráadásul a legfelső bíróság 5:4 arányban született határozata döntötte el, amely azt az eredményt hagyta jóvá, amely az államban leadott 6 millióból 537 szavazatnyi különbséget mutatott ki Bush számára. Nem véletlen, hogy most is óriási harc folyik Floridáért Joe Biden és Trump között. Voltaképpen a kampány guruk számára a választópolgárok négyötöde nem számít. Azok ugyanis abban a 42-43 államban élnek, amelyekről borítékolható, kékek vagy pirosak, demokraták vagy republikánusok lesznek. Trump miatt a 4 évvel ezelőttinél több állam vált billegővé, illetve csatatérré, de azok a választóknak csak az ötödét képviselik. A még megnyerhető, ingadozók számát viszont a szakértők alig egymillióra teszik. Ok képviselik a mérleg nyelvét, lényegében róluk szól a dollármilliárdokat felemésztő, elkeseredett kampány utolsó hete a 330 milliós országban. A többiek már döntöttek. A november 3-i választás napján tartják a két év alatt csokorba gyűjtött népszavazási kezdeményezéseket is, helyi és állami szintűeket is. A kongresszus tagjai mellett az adott szövetségi állam képviselőiről és szenátorairól, de bírákról, ügyészekről, seriffekről és seriffhelyettesekről is voksolnak a polgárok, (hvg, Híradó hu) Az SZFE kancellárja lankadó diákokat vizionál „Én azt hallom, eléggé komoly feszültségek vannak odabent most már" - nyilatkozta Szarka Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja, akit a diákok és egyetemi dolgozók által illegitimnek tekintett kuratórium nevezett ki az egyetem élére. Budapest. Szarka, a volt hivatásos katona azt mondta, egyre fogy a lelkesedés az egyetemfoglaláson, amit az is mutat, hogy „kompromittáló” fotók kerültek ki az egyetemfoglalásról, amelyeket Vidnyányszky Attila, a hallgatók által illegitimnek nevezett kuratórium vezetője is mutogatott az európai parlamenti meghallgatásán. Ezen üvegek látszanak egy asztalon. A kancellár szerint továbbra sem próbálnak majd erőszakkal bejutni a diákok által elzárt egyetemre. Most azon dolgozik, hogy lehetőséget adjanak „azoknak a fiataloknak, akik esetleg már meggondolták magukat, vagy nem is vettek olyan intenzíven részt, vagy csak egyszerűen egyfajta álszolidaritásból, vagy rosszul értelmezett szolidaritásból tartanak még ki emellett a dolog mellett”, hogy elvégezhessék a félévet. Viszont azt is elismételte, előbb-utóbb minden egyetemi polgárnak nyilatkoznia kell majd, hogy együttműködik-e az új vezetéssel. Szerinte veszélyben van a félév érvényessége, mert október 1. óta felelős vezető nem ellenőrizte az egyetemen folyó oktatást. A kancellár azt állítja, az őszi szünetet azért kellett meghosszabbítani, mert a diákok nem engedték be a karbantartókat és a fertőtlenítőket az épületbe. A Telex értesülései szerint viszont ez nem igaz, eléjük senki nem gördített akadályokat, és korábban megtörtént a fertőtlenítés. Ehhez kötődően kiderült az is, hogy a kancellár szerint jövő hétfőtől valószínűleg újraindulhat az oktatás, ami ugyancsak érdekes, az egyetemen ugyanis november 1-je kivételével az elrendelt őszi szünet alatt is zavartalan, ugyanis a padlástérben, a büfében, lépcsőkön és az aulában is tartanak órákat. A hallgatóknak azért kellett alternatív megoldásokat keresniük az órák megtartására, mert nem sikerült minden kulcsot megszerezniük: így például a táncterembe és a tévéstúdióba sem jutnak be, de egy-két olyan terembe sem, ahol az óráikhoz szükséges kellékek vannak. (444 hu, Telex) Újonnan érkezett menekült volt a nizzai gyilkos Lampedusán keresztül érkezett Európába, majd az olasz Vöröskereszt papírjaival jutott el Franciaországba október elején a 21 éves nizzai merénylő, akit jelenleg kórházban ápolnak, az állapota válságos. Párizs/Tunisz. Jean-Francois Ricard francia terrorelhárítási ügyész elmondta, a 21 éves Brahim Ausszauinál a merényletben használt kés mellett két másik kést is találtak, valamint az iszlám szent könyvét, a Koránt, továbbá két telefont. Ricard leszögezte, vizsgálat indult annak kiderítésére, voltak-e a férfinak bűntársai, és hozzátette, a merénylő nem volt a terrorelhárító szolgálatok látókörében. Jelenleg úgy tűnik, a férfi vélhetően egyedül hajtotta végre tettét, viszont tegnap letartóztattak egy 47 éves férfit, aki a merénylet előtt találkozott a gyilkossal. Ausszaui csütörtök reggel, vonattal érkezett Nizzába, és kilenc óra tájban egy késsel felfegyverezve hatolt be a dél-franciaországi város központjában álló bazilikába, ahol hárman tartózkodtak. A támadó elvágta A nizzai bazilika előtt virágok emlékeztetnek az iszlamista támadó csütörtöki véres tettére (TASR/AP) a sekrestyés torkát, lefej ezett egy idős nőt, és súlyosan megsebesített egy másik nőt, aki a bazilikához közeli egyik bárba menekült be, és ott halt bele sebesülésébe. Az olasz sajtó beszámolt arról, hogy Ausszaui egy migránsokat szállító haj óval érkezett szeptember 20-án Lampedusára. Azon a napon „ostrom” alatt volt a sziget, több mint harminc migránshajó kötött ki, 644 személlyel. Brahim Ausszaui egy húszfős tunéziai csoport tagjaként érkezett. Két hétig karanténban volt, majd a pugliai Bari egyik táborába helyezték át október 9-én. A helyi hatóságok azonosították, azonban nem regisztrálták veszélyes személyként. A bevált gyakorlat szerint ezt követően kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot. A kiutasítási rendelet értelmében illegális bevándorlóként öt nap alatt el kellett hagynia Olaszországot. Franciaországba önerőből jutott el. Emmanuel Macron francia elnök a merényletet követően bejelentette, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 4000-ról 7000- re emelik a fontos létesítmények, imahelyek, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel. Az országban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget is. Tunézia határozottan elítélte a nizzai Notre-Dame-bazilikában csütörtökön elkövetett terrortámadást, és bejelentette, hogy vizsgálatot indít a gyanú alapján, amely szerint a támadó tunéziai állampolgár. A tuniszi külügyminisztérium állásfoglalása elutasította a terrorizmus és a szélsőségesség minden formáját, ugyanakkor óvott a vallások ideológiai és politikai kihasználásától, egyidejűleg minden kapcsolatot a vallás és a terrorizmus között. Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta több terrortámadást is végrehajtottak, ezekben több mint 250-en vesztették életüket. Ezek közül a legsúlyosabb szintén Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy szintén tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt lelőtték. A csütörtöki merényletre közel két héttel Sámuel Paty francia történelemtanár meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráj án. (MTI, ú)
