Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-30 / 252. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 30. I www.ujszo.com Fehérorosz diákok tömeges kirúgása Minszk. Tömegesen zárják ki a fehéroroszországi felsőoktatási intézményekből azokat a diákokat, akik részt vesznek az ellenzék „nemzeti ultimátuma” keretében tartott kormányellenes megmozdulásokon - közölte a Vj aszna fehérorosz jogvédő szervezet. Egy névtelenséget kérő diák arról számolt be, hogy a minszki orvosi egyetemről legalább 15 társát bocsátottak el, miután részt vettek az országos sztrájkakciókban. Egy diákcsoport arról írt, a fehérorosz művészeti egyetemről 18 társukat bocsátották el. Jurij Karajev fehérorosz belügyminiszter figyelmeztetett: a hatóságok nem fognak habozni, amennyiben szükség esetén éles lőszer bevetése merül fel a tüntetőkkel szemben. Karajev úgy vélekedett, a rendőrség eddig túlságosan toleráns volt a tiltakozókkal szemben, de ezentúl keményebb irányvonalat fognak követni. (MTI) RÖVIDEN Népfelkelést hirdet Örményország Jereván. Az örmény parlament elfogadta a honvédelemről szóló törvény kiegészítését, amely népfelkelés meghirdetéséről rendelkezik. „A törvénytervezetben a népfelkelés kifejezését úgy kell értelmezni, mint az állampolgárok önkéntes részvételét Örményország fegyveres védelmében a köztársaság elleni fegyveres támadás, közvetlen fenyegetés vagy harci cselekmények esetén. A népfelkelés területi elv szerint fog működni, az ország közigazgatási-területi felosztásának megfelelően, katonai egységeket fogunk felállítani, alájuk rendelt dandárokkal, zászlóaljakkal” - mondta Gabriel Báláján helyettes védelmi miniszter. A népfelkelés parancsnoka a vezérkari főnök lesz, az önkéntesekkel szerződést íratnak alá, fegyverrel és egyenruhával látják el őket. Örményország szeptember 27-e óta harcban áll Azerbajdzsánnal, amely fegyverrel akarja visszaszerezni a döntően örmények lakta Hegyi-Karabah enklávét. (MTI) Kijárási tilalom Philadelphiában Philadelphia. Az erőszak elharapódzása miatt éjszakai kijárási tilalmat hirdettek szerda estétől Pennsylvania legnagyobb városában, Philadelphiában A döntést a város demokrata párti polgármestere, Jim Kenney jelentette be, miután hétfő délutántól a várost eluralták a rablások, a fosztogatások és a gyújtogatások. Ezekre azt követően került sor, hogy hétfőn a rendőrök lelőtték a késsel hadonászó, és a felszólítás ellenére is a rendőrök felé közelítő, állítólag mentális zavarral küzdő 27 éves Walter Wallace affoamerikai férfit. Hétfő este óta több mint 170 embert tartóztattak le fosztogatások és gyújtogatások gyanújával, és az erőszakcselekményekben 53 rendőr megsebesült. (MTI) Iszlamista ámokfutás Nizzában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nizza. Halálos késes támadást követtek el Nizzában, az elkövetőt elfogták. Rendőrségi források szerint 3 halottja van az incidensnek. Az áldozatok egyikét, egy nőt lefejeztek. A támadás a helyi Mária mennybemenetele székesegyházban történt. Egy férfival és egy nővel a templomban végzett a támadó, a harmadik áldozat, egy nő pedig egy közeli bárban keresett menedéket, de belehalt súlyos sebeibe. A támadásban hatan megsebesültek. Nem sokkal később a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett járókelőket az utcán. Mindkét esetben iszlamista indíttatást sejtenek a háttérben. A muszlimok egyébként éppen csütörtökön ünnepük Mohamed próféta születésének évfordulóját. Őrizetbe vettek egy szaúd-arábiai férfit, aki késsel megtámadott és megsebesített egy őrt Franciaország dzsiddai konzulátusán. Gérald Darmanin francia belügyminiszter válságstábot hívott össze a Gyilkosság a templomban. Rendőrök a helyzet megvitatására. A terrorellenes ügyészség vizsgálatot indított terrorista indíttatásból elkövetett gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt. Christian Estrosi, Nizza polgármestere szerint a gyanúsított — akire a rendőrök rálőttek, és ezért kórházba került - az Allah akbar kifejezést hajtogatta. „Itt az ideje, hogy Franciaország feloldozza magát a béke törvényei alól annak érdekézzai Notre-Dame épületénél, itasr/ap) ben, hogy végleg eltörölje az iszlamofasizmust területéről” - tette hozzá Estrosi. Emmanuel Macron francia elnök a történtek miatt Nizzába utazott. Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget a nizzai támadást követően -jelentette be Jean Castex francia miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány határozott és könyörtelen választ ad a „gyáva és barbár” tettre. A merényletre alig két héttel Sámuel Paty meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között. A meggyilkolt Paty búcsúztatóján Macron azt mondta, Franciaországban ezután is lehet Mohamedkarikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. Ez óriási felzúdulást váltott ki az iszlám világban. Bangladesben Macront sátánizmussal vádolták, az iráni külügy bekéretett egy francia diplomatát a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt, amelyeket a szaúdi külügyminisztérium is bírált. Több iszlám országban tüntettek, amelyeken a demonstrálok Emmanuel Macron elnököt ostorozták, Erdogan török elnök is kirohanásokat intézett Párizs ellen, és felszólított a francia termékek bojkottjára. Nizzában 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott a tömegbe a tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket. Napokig várhatunk az elnökválasztás eredményére Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választanak elnököt: arról, hogy ki vezeti az országot, végső soron elektoroknak nevezett állami delegáltak döntenek, november 3- án - a nép ezeket az elektorokat választja csak meg. Washington. A választás módja és mikéntje tagállamonként változó, a szövetségi jellegére büszke Egyesült Államokban a választási szabályok megalkotása ugyanis a tagállamok joga. Ebből most, a világjárvány idején minden korábbinál több bonyodalom adódhat, a legnagyobb gubanc: mikor derülhet ki, hogy ki nyerte a választást? Egyetlen dolog tűnik biztosnak: november 3-ról 4-re virradó éjszaka fölösleges amiatt ébren maradni, hogy mihamarabb megtudhassuk a választás végeredményét. Az ugyanis biztosan nem lesz meg a választás másnapjára. Viszont mivel két tagállam - Maine és Nebraska - kivételével valamennyi amerikai szövetségi állam, illetve a főváros, Washington DC is a győztes mindent visz elve alapján osztja le elektori szavazatait, számos állam eredményét előre elkönyvelhetjük. 15 államban és a fővárosban a demokrata Joe Biden, 19 államban Donald Trump győzelme garantált, ebből adódóan Bidennek 205, Trumpnak 122 elektori szavazata szinte garantált. A győzelemhez egy jelöltnek az 538 elektori szavazat 50 százalékára +1 szavazatra, vagyis 270 elektori szavazatra van szüksége. A győzelemhez hiányzó szavazatokat 15 államban, ill. két maine-i és egy nebraskai választókerületben szerezhetik meg a jelöltek. Lényegében csak ezeknek az eredményére kell figyelni a választás éjszakáján és a rákövetkező napokban, illetve a levélszavazatok millióinak feldolgozására. Összegezve, 41 tagállam és a főváros eredményeit vagy előre elkönyvelhetjük, vagy minden esély szerint a választást követő pár órában megtudhatjuk. Kilenc ún. csatatérállamban - Alaszkában, Floridában, Georgiában, Iowában, Michiganban, Nevadában, Ohióban, Pennsylvaniában és Wisconsinban - azonban még napokat is várni kell a hivataloshoz közeli eredményekre. A nyitott végkimenetelű államok közül a michigani, a pennsylvaniai és a wisconsini eredmény döntően befolyásolhatja a választás végeredményét. Bár a felmérések nagy része Donald Trump kihívója, Joe Biden győzelmét jelzi előre, az elnök magát tartja az egyedüli esélyesnek, úgy véli, ha Biden nyer, az csak azt mutatja, hogy elcsalták a választást. Állítólag Trumpnak és a republikánusoknak megvannak az eszközei, hogy a felülírják a választás eredményét akkor is, ha a választók nagy része leváltaná őket. Trump a végsőkig ragaszkodik majd ahhoz, hogy ő nyert, a kérdés csak az, kormánya és pártja követi-e, vállalva ezzel azt, hogy súlyos alkotmányos válságba sodorják az Egyesült Államokat. (444, átlátszó, ú) Utcai összecsapások a bigott lengyel szigor miatt Főleg fiatalok tiltakoznak a kőkemény lengyel abortusztörvény ellen (tasr/apj A múlt heti alkotmánybírósági döntés után pontosítani kellene a lengyel abortuszszabályozáson úgy, hogy az védje a Down-szindrómáé gyermekeket, de ne okozzon szenvedést az anyáknak - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök. Varsó. Az államfő annak kapcsán nyilatkozott, hogy az alkotmánybíróság múlt csütörtökön alkotmányellenesnek találta az 1993 óta érvényes, abortuszt tiltó törvény alóli egyik kivételt. A megkérdőjelezett előírás lehetővé tette a terhesség megszakítását a magzati lét bármelyik szakaszában, ha az orvosok megállapítják a magzat súlyos betegségét, károsodását. Az ítéletet még nem tették közzé a jogi közlönyben, így nem hatályos. Utcai összecsapások, templomok megszentségtelenítése, misék félbeszakítása, traktoros-feminista alkalmi koalíció a kormány ellen, országos sztrájk és forradalmi jelszavak: az abortusztiltásról szóló alkotmánybírósági döntés a rendszerváltás óta nem látott kulturális polgárháborút hozott az országba. Az egyház a baloldal és a fociultrák frontvonalába került, a tüntetők a belarusz szimbolikára rájátszva forradalmat hirdetnek. „Ez háború” - volt a jelszava az abortuszt gyakorlatilag betiltó döntés ellen tiltakozóknak Lengyelországban. Jelképük, a vörös villám arcokon, maszkokon, profilképeken jön tömegével szembe, szerdára a varsói autóbuszokra és villamosokra is felkerült a női szolidaritás jele. Az utcák csatatérré váltak, kopaszra borotvált, feketébe öltözött férfiak támadtak Wroclawban az abortuszjogok korlátozása ellen tiltakozó nőkre. Európai összehasonlításban valójában idáig is nagyon kevés legális abortuszt végeztek Lengyelországban, a 38 milliós országban évente mindössze ezret. Máltán kivül eddig is Európa legszigorúbb abortusztörvénye volt a lengyel. A művi terhességmegszakítás engedélyezéséhez eddig 3 feltétel valamelyike kellett: ha az anya életét a terhesség súlyosan veszélyezteti; nemi erőszak után; valamint akkor, ha a magzatnak nagy valószínűséggel súlyos fejlődési rendellenessége van vagy életképtelen. A friss alkotmánybírósági döntés az utóbbi lehetőséget törli el, a döntéssel az abortusz lényegében törvényen kívülre kerül Lengyelországban. A döntés közvetlenül arról szól, nem engedik abortálni a Down-kóros, vagy az orvosi vizsgálatok szerint kis túlélési eséllyel rendelkező gyermekeket. Az ország tényleges vezetője, az októberben miniszterelnökhelyettesként a kormányba is visszatérő Jaroslaw Kaczynski szerint az életképtelen magzatoknak is meg kell születniük, hogy megkeresztelhessék őket, nevet kaphassanak és eltemethessék Őket. (MTI, Telex, 444.hu)
