Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-30 / 252. szám
www.ujszo.com | 2020. október 30. KULTÚRA 9 Jogdíj katasztrófa fenyegeti a szerzőket Bjorn Ulvaeus szerint összeomolhat a kulturális infrastruktúra JUHÁSZ KATALIN Björn Ulvaeus, a jogkezelőket tömörítő világszervezet új elnöke (Fotó cisac) A szerzői jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet, a CISAC friss jelentése szerint a pandőmia miatt idén akár 35 százalékkal is visszaeshetnek a zenei jogdíjbevételek világszerte, ami 3,5 milliárd eurós kiesést is jelenthet. A legnagyobb veszteség az élő koncertek, fesztiválok elmaradásával keletkezett, de a nagy sporteseményeken, illetve a vendéglátóhelyeken sugárzott háttérzene után befizetett jogdíjak összege is drasztikusan megcsappant. Ha például egy sporteseményt közvetít a tévé, az ott felcsendülő zenéért még több jogdíjat kapnak a szerzők, akik elestek ettől a bevételtől. A CISAC- jelentés szerint 80 százalékos visszaesésre is számítani lehet ezen a területen. A nagy tévétársaságok is takarékoskodnak, alaposan megfontolják, használnak-e jogdíjköteles zenét műsoraikban, mivel reklámbevételeik 12 százalékkal csökkentek. (Ez főleg az elmaradt sportközvetítések szüneteiben tervezett reklámok kiesésének köszönhető.) A jelentés előszavát Björn Ulvaeus, az ABBA egykori tagja és dalszerzője, a CISAC új elnöke írta. Ulvaeus szerint ebben a válságos időszakban kiderült, hogy az alkotók rendkívül innovatív módon igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez. És az is egyértelművé vált, hogy a társadalom igényli a munkájukat. Ahhoz viszont, hogy kilábaljanak a mostani helyzetből, a kormányok segítségére lesz szükség, méghozzá nem csak segélycsomagok szintjén. A jogalkotóknak meg kell oldaniuk azokat a strukturális problémákat, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a zenészeket. „Láttunk popsztárokat, akik a konyhájukból streamelték a legújabb dalukat. Egy dologban megegyezhetünk: akármilyen tehetséges is az előadó, ez az egész unalmas. Mint egykori popsztárnak, engedtessék meg nekem ez a megjegyzés. Az online stream soha nem lesz képes helyettesíteni egy telt házas koncertet. Vagyis ha a kulturális infrastruktúra nem kapja meg a szükséges támogatást és összeomlik, akkor egész társadalmunk lesz szegényebb. Szürkébb és unalmasabb lesz az életünk” - írja Björn Ulvaeus. A CISAC éves összegző dokumentuma mindig az előző évi adatokat tartalmazza, a most publikált előrejelzéseket a koronavírusjárvány miatt tették közzé három hónappal hamarabb. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az éttermek, üzletek bezárásával szintén jelentős veszteség keletkezett, hiszen az ezekben szóló háttérzene után is jogdíjat kapnak a szerzők, illetve a jogkezelők. Ráadásul a jogdíjak azután sem ugranak azonnal a járvány előtti szintre, ha majd visszatérhet az élet a régi kerékvágásba, hiszen addigra sokan tönkremehetnek, azaz a piac kisebb lesz. A digitális bevételek ezzel szemben nőttek, ami nem meglepő, ezek vannak ugyanis a legkevésbé kitéve a járvány hatásainak. Viszont látni kell, hogy ez az emelkedés távolról sem képes kiegyensúlyozni más források visszaesését. Björn Ulvaeus reméli, hogy ez a válság ráébreszti a politikusokat arra, milyen sérülékeny a kultúra, és arra is, hogy gyorsan kell cselekedniük. Szerinte az Európai Unió szerzői jogi irányelve a legjelentősebb lépés abba az irányba, hogy eléijék az alkotók méltányos megbecsülését az online világban. Ez a terület mostanáig nem igazán volt jogilag szabályozva, és a járvány alatt a gigacégek részvényesei elképesztő profitot könyvelhettek el az alkotók által létrehozott tartalmak online felhasználásából. Peter Shaffer Amadeus című darabját mutatta be a budapesti József Attila Színház ebben a hónapban. A Wolfgang Amadeus Mozartról szóló mű, bárhol állították színpadra, legendás előadássá vált. A darab sikeres magyar útja 1982- ben kezdődött a Vígszínházban, Kapás Dezső rendezésében, Tordy Géza, Gálffi László és Pap Vera főszereplésével. Az Amadeus jelentős szakmai áttörést hozó siker volt a Komáromi Jókai Színházban 2001-ben, Czajlik József rendezésében, Öllé Erikkel és Mokos Attilával a főbb szerepekben. A József Attila Színházban Mozartot Tasnádi Bence, Constanze szerepét pedig Kónya Merlin Renáta (képünkön) formálja meg. (Szkárossy Zsuzsa felvétele) RÖVIDEN Hamarosan jön a Bowie-film London. A tervek szerint november 25-én kerül az amerikai mozikba a Stardust című film, amely David Bowie pályafutásának korai szakaszára koncentrál, az 1971 -es első amerikai tuméj ára - arra az időszakra, amelyből kisarjadt később a legendás popsztár alteregója, Ziggy Stardust. Ekkorra Bowie már négy albumot kiadott: két cím nélkülit, 1967-ben és 1969-ben, a The Man Who Sold The Worldöt 1970-ben, valamint a Hunky Doryt 1971 -ben. KULTÚRSZOMJ Sose éreztünk ilyen fojtogató kultúrszomjat, mint most, miután a vírusterjedés megfékezése végett hozott intézkedések következtében kényszerűen bezárt a kultúra -jutotteszembe. Am nyomban, ahogy bevillant, elhessegettem magamtól a gondolatot, felmérve, hogy maradtak csapok, amelyeken, ha szükebb, illetve igen szűk sugárban, de elér, illetve elérhet hozzánk a kultúra. Vitathatatlan, lényegesen nehezebb kulturális tapasztalathozjutni mostanság, ám ha az ember nagyon akarja - és nem beszéli ki magát vélt vagy valós körülményekre, okokra -, megtalálja a lehetőséget, hogy ne kelljen végképp lemondania a kulturális élményről, csupáncsak annak közösségi megéléséről (és ezt is remélhetőleg rövidke átmeneti időre). A közösségi megélés lehetőségét némileg pótolandó és talán picit vigasztalásképpen is, (e rövidke időre) igyekszünk olyan kecsegtető apró sztorikkal szolgálni, amelyek a kulturális tapasztalás öröméről szólnak. Könyvek a kazalban A kapcsolatot a könyvvel annak idején számunkra, már olvasni tudó kisiskolások számára a községi közkönyvtár jelentette, odajártunk kölcsönözni mesekönyveket, lehetőleg minél színesebbet és rajzosabbat, nagy betűkkel szedett szöveggel. Egy héten egyszer, estefelé voltak a könyvtári órák. Mi, gyerekek többé-kevésbé azért mentünk, mert az iskolában ezt várták, illetve elvárták tőlünk. Az járt elöl a kölcsönzésben, aki minél nagyobb stószt tett le választott könyvekből a könyvtáros elé, s minél gyorsabban gyarapodott a kötetcímek listája olvasójegye rubrikáiban. Aztán jött a meglepetés számomra. Volt valaki, pár évvel idősebb nálam, nevezzük Máriának, akinek otthon is voltak, saját könyvei. Nem is néztékjó szemmel, kérdezvén: minek falusi lánynak a könyv meg az olvasás? Majd rög-t vest a választ is megadták rá: inkább a seprűvel ügyeskedne, vagy a konyhában forgolódna szorgosan, de akár a kertben is haj longhatna a kapával hasznosan. Mária mégis inkább olvasott. És nem elsősorban könyvtári könyveket, hanem főleg sajátokat. Sőt, ha jól belegondolok, kölcsönzött könyvet talán nem is láttam a kezében. Mindez arra az időre datálható, amikor kislemezen megjelent Kovács Kati Te kék szemű című da-A főszerepet a Trónok harcából ismert brit színész, Johnny Flynn alakítja, aki költőként és zenészként is tevékenykedik. Eredetileg már áprilisban, a New York-i Tribeca Éesztiválon bemutatták volna a filmet, ám a koronavírusjárvány miatt elhalasztották a premiert. A történet szépséghibája, hogy Bowie családja nem adta áldását Gabriel Range rendező filmjére, mert sem a forgatókönyv, sem a szereposztás nem tetszett nekik. Azt sem engedélyezték, hogy Bowie dalai szerepeljenek benne. Az alkotók ezért olyan számokat írattak, amik „bowie-san” hangzanak. Quk) la... lehet számolgatni. Faluhelyen anyagilag nem voltunk úgy eleresztve, érthető, hogy a kevéske pénzt, amiből havonta ki kellett jönnünk, hasznosabb dologra költöttük, mint a könyvek. Ám Mária nem sajnálta könyvekre a pénzt. Igaz, Máriának sem volt degeszre tömve csehszlovák koronából a tárcája, de volt annyira fifikás, hogy megtalálja a módját, miként teremtse elő egy-egy könyv árát. Egy nagyon pici, szemhunyással megbocsátható, kegyes becstelenséggel. Tyúktojásokat csent. Máriáék tyúkjai, volt belőlük vagy félszáz, az udvar végében tornyosuló szalmakazalba fészkeltek ki maguknak tojóhelyet. Napnyugta-JÓ SZÉLLEL FRANCIA PARTRA kor ezekből a lyukakból összegyűlt vagy félszakajtónyi friss tojás. Mária a napi tojásszüretet megelőzően kivett egyet-egyet, és titkos helyre elrakta. Három hét után összegyűlt annyi, amit suttyomban el tudott vinni a piacra, a városba, ahol egyébként ő maga is dolgozott, irodában. Miután eladta a tojásokat, nagy hévvel indult, hogy a bevételt azon melegében elköltse a könyvesboltban. így olvastam én a szapora tyúkoknak, még inkább Mária leleményességének köszönhetően kamaszként jó néhány csíkos és pöttyös könyvet, és sok más mellett azt a regényt - későbbi kedvenc sorozatomban, az Európa Zsebkönyvek sorozatban jelent meg amely nagyon mélyen megérintett, a jó oldalra állított, és végleg megnyert az olvasásnak: Jó széllel francia partra, így hangzott a címe. Nagy szerencsémre, Mária megtanított szárnyalni a könyvvel. TallósiBéla
