Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-30 / 252. szám
www.ujszo.com | 2020. október 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A megúszhatatlan kísérletezgetés Nemcsak a szlovák kormány kísérletezik, hanem szinte mindenki FELEDY BOTOND ................................ E urópa legvörösebb zónái között van Belgium, azon belül is az Európai Unió intézményeinek központja, Brüsszel. A kórházban kezeltek száma a héten már meghaladta a márciusi csúcsot, óriási szerencse, hogy még nem követi a halálozási ráta. Az új belga kormány igyekszik határozottan fellépni, de a régiók - Flandria, az északi, flamandul beszélő rész; és Vallónia, a déli frankofon terület - a maguk módján versenyeznek, hogy ki hoz más, hatékonyabb intézkedéseket. Ennek eredményeképpen a maszkhordás nyár végén már kötelező volt Brüsszelben a helyi kormányzat szerint, majd a • szövetségiek ezt átírták és mégse kellett, hogy aztán most újra szövetségi szinten vezessék be. A kijárási tilalmak az egyes régiókban más órában kezdődhetnek és érhetnek véget. Nyáron voltak tengerparti városok, melyeket a helyi polgármesterek zártak le a turisták elől a kezelhetetlen tömegjelenetek miatt, miközben a szövetségi kormány nem mert szigorítani. Tragikus módon az előző, átmeneti kormány miniszterelnök asszonya, az ország első női vezetője, Sophie Wilmes azóta súlyos állapotba került, a Covid miatt kórházban kezelik. Az intézkedések hatása viszont most még nem érzékelhető, és érdekes módon hiába tekinthetjük - ha pozitívan szeretnénk értelmezni - a különböző régiókat kísérleti területeknek, hátha kiderül, hogy mely szabály a valóban hatékony, ez egyelőre nem domborodott ki. A minap erre reagálva a Le Soir című napilap közölt egy inteijút a WHO egyik szakértőjével, aki pedig azt magyarázta, hogy a szezonalitás mindent visz: az északi féltekén jön a tél, ami kedvez a vírusnak, főleg a hátunk mögött a nyári nyitással és laza intézkedésekkel. Ez elég sötét kép, hiszen így könnyen február végéig tarthat a jelenlegi helyzet, és az intézkedéseknek kevés hatása lesz az újabb hullámokra. Más tanulmányok a nyári és a téli terjedési mintázat (nyáron levegőben, télen felületen) különbségeit kezdték elemezni. Az biztos, hogy a vírus új hullámához a politikának újra fel kell találni magát: elképzelhető, hogy nem a tavaszi intézkedések jelentik a megoldást, hanem egészen más megközelítés. Vagy hónapokig olyan állapotra kell berendezkednünk, amikor a gazdaság is téli álomba vonul... A karantén-szabadság-karantén ciklusok se tarthatók, a közgazdászok egy része nem látja reálisnak, hogy az újraindítás(ok) gond nélkül menjenek, más szóval: a leállított gazdaságnak sokkal nagyobb az ára. A tesztelés fontos, de önmagában nem vezet ki minket az alagútból. A belgák kísérleteznek, ahogy lassan az összes európai ország. Újra jönnek a tavaszi intézkedések, bár nem látni, hogy akár csak annyit el lehet-e velük érni télen is. Ideje, hogy a szakértőket újra bevonják, és még több európai szintre hozott közös erőfeszítéssel és erőforrással, új megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek nem várnak a vakcinára. Könnyen lehet, hogy a vírussal való együttélés jegyében a közösségi terek levegőcseréje vagy az utazás radikális átalakítása lehet a megoldás. Vagy olyasmi, amire eddig nem gondoltunk. Csak hagyni kellene, hogy a megfelelő körök hangosan gondolkozhassanak. Most sajnos saját magunkon kell kísérletezni. (Cartoon izer) szülő a kis Mohamedért Pénzt kap a Pénzjutalmat kapnak azok a csecsen szülők, akik a tegnap született gyereküket Mohamedtől vagy a próféta valamelyik családtagjáról, harcostársáról nevezik el. Az Oroszországhoz tartozó délkaukázUsi köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov 1100 eurónak megfelelő rubelt ad az apjáról, Alimat Kadirovról elnevezett társadalmi alapból azoknak a szülőknek, akik a csütörtök nulla órától éjfélig világra jövő gyermeküknek a megfelelő nevet adják. Konkrétan fel is sorolták a választható neveket. CsecsenfÖld első emberének ez a válasza a Mohamed-karikatúrák franciaországi közlésére és Emmanuel Macron francia elnök szavaira. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője figyelmeztetett, hogy Oroszország külpolitikáját Putyin elnök határozza meg, nem regionális csecsen vezetők. Kadirov erre azt válaszolta, muzulmánként, nem politikusként szólt a francia hatóságokról, és ezt kész akár ezerszer is megismételni, álláspontja kimondásáért kész lemondani tisztségéről, „vállalni a szenvedést, sőt a halált is”. Október 16-án egy 18 éves csecsen azért fejezte le Párizs közelében Sámuel Paty tanárt, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. Búcsúztatóján Macron államfő azt mondta, Franciaország megvédi világi értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. (mti) Forgószél FINTAMÁRK A kormánypárti politikusok elégedetten mosolyognak, a sopánkodók sopánkodnak: a Vihar után lecsapott a Forgószél, süvít az orkán a maffiózók feje felett, kitépi a kezükből a Louis Vuitton-táskát, az ördögtáncot járó por pedig megkarcolja a Bentley fényezését. Szép is ezt elképzelni. De csak reménykedhetünk benne, hogy valóban így is van. Foglaljuk csak össze: a NAKA szerdán begyűjtött egy csomó bírót és egy befolyásos ügyvéd-milliomost, Zoroslav Kollárt, a pozsonyi bíróságok Nagy Elintézőemberét. A fickó tényleg nagyhal, iszonyatos vagyona van - a javát azzal szerezte, hogy kifejezetten jó, ravasz ügyvéd volt, aki élt a felmerülő lehetőségekkel, és ha épp nem akadt semmi, akkor teremtett magának. Nem úgy kell őt elképzelni, mint valami jóságos jogtudort, inkább mint egy dörzsölt autóneppert: tudják, a svájci pap hétvégi autója, szinte új, nemdohányzó... Kollár a 90-es években csődeljárásokra specializálódott, és azt beszélik, bizony, nem minden zajlott makulátlanul - sőt, Zoro és csapata pofátlanságának és trükkjeinek nem volt határa. Az ügyvéd-vállalkozó azonban akkor is és az elmúlt években is érinthetetlennek bizonyult. Nem lépett rá a tyúkszemére sem a Meciar-, sem a Dzurinda-kormány. Robert Ficóról nem is beszélve. Kollár pedig szép lassan építgette saját szobrát, növelgette vagyonát - Marián Kocnerhez hasonlóan, csak kategóriákkal okosabban és szofisztikáltabban. A rohadófélben lévő igazságszolgáltatást Kocner Threemája szerint úgy öltötte magára, mint a selyemkesztyűt, és nemcsak az a riasztó ebben az egészben, hogy saját bírócsicskái lehettek, hanem az is, hogy a Kocner és Jankovská közti Threema-üzenetek szerint már akkor elkezdte megdolgozni Gál Gábor volt igazságügyi minisztert, mikor az még át sem vette a hivatalt. Felmerül a kérdés, vajon igaz-e ez az egész. Gál szerint nyilván nem, á, dehogy - de ez bizonyos szempontból mindegy is. Az elborzasztó az, ahogy minderről Jankovská (Gál államtitkára) és Kocner beszél. Teljes természetességgel, mintha ez lenne a világ rendje. Legyünk őszinték: ilyen helyzet nem alakulhatott volna ki, ha működik a rendszer. Nemcsak az igazságszolgáltatási rendszer, hanem az ország rendszere. Mert tény és való, ahogy Kollár és Kocner a feltételezések szerint „intézkedtek” és „vállalkoztak”, az nagyon bonyolult, átláthatatlan, nehezen lenyomozható sémák és tervek szerint történt, a kapcsolataikat pedig nyílt és kevésbé nyílt titkok hálója övezte. Az, hogy Matovic kormánya eloldozta a rendőrség kezét, és a Vihar és a Forgószél lesöpört néhány komolyabb figurát a sakktábláról, még csak a kezdet. Legalábbis, ha minden jól megy. Kétségek azonban vannak, nem is kicsik. Méghozzá azért, mert rendkívül nehéz eldönteni, hogy az ország immunrendszere kezdett el működni, és valóban minden kutyárajön majd dér, vagy az egész „összeomlás” csupán annak köszönhető, hogy az érinthetetlennek hitt érintettek csak annyira elpofátlanodtak az őket kiszolgáló rendszerben, és annyira nyíltan csinálták azt, amit csináltak, hogy már megértek a „kilövésre”. Ha az előbbi érvényes, akkor némiképp reménykedhetünk egy tisztességesebb országban. Ha az utóbbi, akkor ennyi volt: maradnak a bírói klánok, az elintézőemberek, és a Kollárhoz hasonló, kicsit óvatosabb, kevésbé mohó self made manek. A harag napja, a forgószél, a vihar pedig halk, beletörődő mormogássá szelídül, mintha tényleg ez lenne a világ rendje. FIGYELŐ Tajvanon 200 napja nincs új fertőzés Tajvanon már kétszáz napja nem regisztráltak új koronavírusfertőzéses esetet - jelentette a Taiwan News. A legutóbbi eset április 12-én volt: akkor is külföldről érkező hozta be. A Tajvanra érkezőknek 14 napos karantént írnak elő. A tajvani járványügyi központ viszont vizsgálatot folytat olyan külföldi jelentések kapcsán, amelyek szerint Tajvanról érkező utasoknál állapították meg a koronavírusfertőzést. A sajtóközlemény szerint Japán eddig két, míg Thaiföld egy Tajvanról érkező fertőzöttről számolt be. Bár a vírus széles körű terjedését a járvány kiindulópontjának számító kínai szárazföldön is megfékezték, időről időre felbukkannak újabb gócok. Most az északnyugat-kínai Hszincsiangban található Kasgarban vezettek be teljes körű kijárási tilalmat, miután szombaton több mint száz vírusfertőzöttet azonosítottak a város közigazgatási területéhez tartozó faluban. Négy nap alatt ötmillió lakoson végeztek el vírustesztet, 183 lett pozitív, (mti) Trumpók elnézték a választás napját Donald Trump amerikai elnök kampánytörzse a Facebookon közzétett egyik hirdetésében tévesen jelölte meg a választás napját - jelentette szerdán az amerikai közszolgálati rádió (NPR) megjegyezve, hogy a Facebook el is távolította a reklámot. A reklámok az úgynevezett ingadozó, vagy csatatérállamokban jelentek meg, azt hirdetve, hogy ez a nap a választás napja. A reklámokban a Szavazzatok ma és a Ma van a választás napja szövegű üzenetek voltak. A választás november 3-án lesz. A Facebook adatai szerint 200 ezren látták a hirdetést. A közösségi platform néhány óra elteltével eltávolította az üzenetet, mondván, álhír. Trump stábja nem kommentálta a hibát. (mti)
