Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-23 / 246. szám

6 I RÉGIÓ 2020. október 23.1 www.ujszo.com Korábban kerülnek ki a koszorúk SZÁZ ILDIKÓ Már a mindenszentek és halottak napja előtti héten sokan kilátogatnak a köztemetőkbe, hogy rendbe tegyék a sírokat, vagy elvégezzék a szükséges felújítási munkálatokat. Érsekújvárban a hét derekán déltéjban teljesen megtelt a köztemető előtti parkoló. Idén a szükséghelyzet miatt többen úgy döntöttek, hogy valamivel ko­rábban viszik ki a koszorúkat és az őszirózsával teli cserépedényeket, csokrokat. A Szent József köztemető ügyfélfogadó irodájának az alkalma­zottai elmondták, egyelőre még nem tudják, milyen üzemmódban működ­nek az ünnepek alatt. Még minden nagyon bizonytalan. Annyit sikerült megtudnunk, hogy este nyolc óráig várhatóan minden nap nyitva lesz a temetőkert az emlékezők számára. A járási székhely köztemetőjében még az ünnepek előtt befejezték az új ur­nafalak építését és a terület rendezé­sét. A korábbi umafalban mintegy négyszáz fülke van, holott évről évre több hozzátartozó kér hamvasztást temetéskor. A város vezetése au­gusztusban hirdetett versenypályá­zatot, és szeptemberben választotta ki a kivitelezőt. Az umafalakat a ver­senypályázatban leírtak szerint a pá­lyázat győztese építi meg, ezt köve­tően jelképes egy euróért átadja a vá­rosnak. A kivitelező gondoskodik az urnafülkékre rendelt feliratok elké­szítéséről, a megrendelők kérése sze­rint. Az építési munkálatokat köve­tően megkezdték az umafalak kör­nyékének parkosítását és új járdákat építettek. A közelben umaliget van, melyet két éve nyitottak meg. A sí­rokat takarító érsekújvári nyugdíjas Érsekújvárban még a halottak napja előtt elkészültek az új urnafalak (A szerző felvétele) asszonyok elmondták, még a héten kihozzák a rendelt koszorúkat. Attól tartanak, hogy később különféle megszorító intézkedéseket vezetnek be, és már nem jöhetnek ki a temető­be. Vágsellyén a város önkormány­zati honlapján arról tájékoztatták a la­kosokat, hogy az ünnepek idején a városi köztemető mindkét kapuja nyitva lesz. Október 26-tól november 2-ig, 8-tól 22 óráig látogatható a vág­­sellyei és a Vágvecse városrészben lévő temető. Több konténert helyez­nek ki a halottak napja idején a köz­temetőkbe a sírokat takarító hozzá­tartozók kérésére.. Az egyik közeli vágsellyei virág­bolt dolgozói elmondták, idén a meg­szokottnál korábban adták le állandó kuncsaftjaik a koszorúrendeléseiket. Olyan ügyfelük is akadt, aki telefo­non sürgette őket, hogy lehetőleg már ezen a héten készítsék el a koszorúit, mert azokat mielőbb szeretné kivin­ni a temetőbe. Elvitték az illegálisan és titokban felállított első 48-as A kiásott műemlék a 48-as forradalom legelső emlékműve, a csapat szerint Kárpát-medencei szinten isjelentős darabnak számit (A szerző felvételei) NÉMETI RÓBERT Eddigi legizgalmasabb műem­­lókmentésén van túl a Sine Metu Polgári Társulás. Az illegálisan és részben titokban felállított 48-as emlékmű 102 éve a föld alatt heverő darabja­it a kisszebeni (Sabinov) já­rásbeli Roskovány település határában ásták ki és szállították át Gombaszögre. I iM-imv; k'II ML]! ól A néhány óra alatt végbement mentés a közeli településről vagy a főútról figyelemmel követve akár egy rögtönzött akciónak is tűnhetett volna, ugyanis a csapat a helyszínre érkezése után szinte azonnal ásni kezdett, egy órával később pedig már a platós teherautó is megérke­zett, pár perc alatt kiemelték a gö­dörből a több száz kilós talpazatot és a körülötte fekvő darabokat. Orosz Örs, a mentés mögött álló egyesület elnöke szerint a szerdai bevetésük nem ad hoc módon, hanem egy elő­re megtervezett ütemterv szerint zajlott. Véletlen felfedezés „A mentés viszonylag gyors lebo­nyolítása érhető, ugyanis egy olyan szakmáról beszélünk, ahol ez néha indokolt. Világos, hogy próbáljuk el­kerülni a konfliktusokat. Ez körülbe­lül a csapatunk 25. mentése, éppen ezért jól tudjuk, hogyan kell hatéko­nyan és gyorsan dolgozni. Az emlékmű felfedezése igazából csak annak köszönhető, hogy ismertük a történetét, de egyetlen képünk sem volt róla. Mivel mi is azt hittük, hogy rég megsemmisítették, az egykori emlékmű feltételezett helyéről akar­tunk egy drónos felvételt készíteni. A felvételeken azonban egy teljesen váratlan dolgot fedeztünk fel, a domb tetején, a fák sűrű lombkoronája mö­gött hatalmas faragott kődarabokra bukkantunk. Az emlékmű kivitele­zése nem túl díszes, nem egy bronz­szoborról van szó. Tudatosítani kell, hogy 1851-ben állították fel úgy, hogy az állíttatója magára vállalta ezt az igazgatásnak minősített tényt a ki­egyezés előtt, ezért már a háttértör­ténete miatt is izgalmas. Azt is érde­mes megemlíteni, hogy az emlékműről vegyesek voltak az in­formációk a különböző forrásokban. Egyes források szerint volt magyar felirata, mások szerint nem, és éppen azért nem távolították el a 48-as for­radalom utáni időkben. A felirat vi­szont valóban ott volt, azon a síkon, ahol az egyik kő a másikkal érintke­zett, tehát arról csak a kőfaragó és az állíttató tudhatott” - nyilatkozta la­punknak Orosz Örs. Lelkes csapattagok Mivel az egyesületnek ez volt a 25. emlékmümentése, felmerül a kérdés, hogy meddig és miből lehet ezt tovább folytatni. Orosz állítása szerint mindössze egy mentésre kaptak támogatást, az összes többit saját zsebből fedezték. „Minden aktivista a saját költségén jutott el és vett részt a mentéseken, persze a szokásokhoz híven egy vacsora erejéig most is mindenkit megven­dégeltünk. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan társadalmi munka, amely kellően izgalmas ahhoz, hogy Az emlékműről Héthárs (Lipany) és Rosko­vány (Rozkovany) község ha­táránál állt egykor a Kárpát­medence első honvédemlékmüve. Alig két évvel a héthársi csata után, 1851-ben lelkes hazafiak ille­gálisan állították fel a szabad­ságharc során elesett honvé­deknek. Ez az emlékmű a Tarca-völgyben, Roskovány falu közelében, a Héthársot Kisszebennel összekötő or­szágút mellett állt, ott, ahol egy kis patak keresztezte az utat (az úttal párhuzamos vasútvonal csak 1873-ban épült meg, megállóhelyét az emlékmű közvetlen közelé­ben létesítették). Az emlék­művet Dessewffy Gyula Mór (1821-1868) lubotini ügyvéd és korábbi honvéd hadbíró hadnagy, valamint ismeretlen „hazafias úrihölgyek" kezde­ményezésére 1851 júniusá­ban állították fel Bánó József (1824-1910) földbirtokos, későbbi képviselő birtokán. Dessewffy Gyula névtelen feljelentés alapján hamaro­san hadbíróság elé került, majd 1851. október 2-án a „közrendet megzavaró de­monstrációban való részvé­telért" két hónapi elzárásra ítélték, melyet a pesti Újépü­letben töltött le. emlékművet pénzjutalom nélkül is motiválja az embereket” - mondta a társulás el­nöke. Annak ellenére, hogy a men­tés a falu közelében, igaz jócskán a fák és bokrok árnyékában történt, egy idősebb helyi lakos kivételével senkit sem érdekelt. Beáta Kolláro­­vá, a közeli Roskovány polgármes­tere lapunk megkeresésére el­mondta, a társulás csak utólagosan vette fel velük a kapcsolatot. „A szóban forgó terület nem tartozik a falu kataszterébe, de tisztában vol­tunk az ott található emlékmű mi­­voltjával. Tudomásom szerint a he­lyi aktivisták már régóta tervezték a felújítását, de arra máig nem került sor. Bízunk benne, hogy az emlékmű jó helyre kerül és meg­kapja a kellő tiszteletet” - mondta a falu polgármestere. Be kellene jelenteni Mivel a sűrű gazzal benőtt emlékművet már régóta nem tartot­ták számon, jelenlegi állapotát néz­ve pedig tiszteletben sem, Oroszék úgy vélik, hogy minden erkölcsi jogalapjuk megvolt a kiásására és elszállítására. „A beavatkozást az állíttató leszármazottja írásban is jóváhagyta, akinek a földjén anno felállították az emlékművet. A da­rabokat a csapattagokkal kiástuk, egy teherautón pedig a gombaszögi táborba szállítottuk. Ott összerak­juk, kipofozzuk, a történetét pedig megfelelően prezentáljuk. Úgy, ahogy azt a lőcsei vagy a kassai hon­védszoborral is tettük, most is ke­resni fogjuk annak a lehetőségét, hogy esetleg itt, vagy az egykori Sá­ros vármegye területén valahol újra felállítsuk. Egy biztos, elveszni már nem fog” - magyarázta Orosz Örs. Suchy Eubor, a Műemlékvédelmi Hivatal eperjesi kirendeltségének szakembere az Új Szónak elmond­ta, a hivatalban tudomása szerint semmiféle feljegyzésük nincs a szóban forgó emlékmű jelenlegi ál­lapotáról, és mivel az adott területen archeológiái feltárást sem folytat­nak, a társulás beavatkozásáról - melyről egyébként csak a mi meg­keresésünkkor értesültek - pozití­van vélekednek. „Nem kaptunk semmilyen bejelentést, viszont jó lenne, ha a társulás utólag tájékoz­tatna minket a szóban forgó darab állapotáról és arról, hogy hogyan ta­lálták meg” - zárta Suchy.

Next

/
Thumbnails
Contents