Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-23 / 246. szám
6 I RÉGIÓ 2020. október 23.1 www.ujszo.com Korábban kerülnek ki a koszorúk SZÁZ ILDIKÓ Már a mindenszentek és halottak napja előtti héten sokan kilátogatnak a köztemetőkbe, hogy rendbe tegyék a sírokat, vagy elvégezzék a szükséges felújítási munkálatokat. Érsekújvárban a hét derekán déltéjban teljesen megtelt a köztemető előtti parkoló. Idén a szükséghelyzet miatt többen úgy döntöttek, hogy valamivel korábban viszik ki a koszorúkat és az őszirózsával teli cserépedényeket, csokrokat. A Szent József köztemető ügyfélfogadó irodájának az alkalmazottai elmondták, egyelőre még nem tudják, milyen üzemmódban működnek az ünnepek alatt. Még minden nagyon bizonytalan. Annyit sikerült megtudnunk, hogy este nyolc óráig várhatóan minden nap nyitva lesz a temetőkert az emlékezők számára. A járási székhely köztemetőjében még az ünnepek előtt befejezték az új urnafalak építését és a terület rendezését. A korábbi umafalban mintegy négyszáz fülke van, holott évről évre több hozzátartozó kér hamvasztást temetéskor. A város vezetése augusztusban hirdetett versenypályázatot, és szeptemberben választotta ki a kivitelezőt. Az umafalakat a versenypályázatban leírtak szerint a pályázat győztese építi meg, ezt követően jelképes egy euróért átadja a városnak. A kivitelező gondoskodik az urnafülkékre rendelt feliratok elkészítéséről, a megrendelők kérése szerint. Az építési munkálatokat követően megkezdték az umafalak környékének parkosítását és új járdákat építettek. A közelben umaliget van, melyet két éve nyitottak meg. A sírokat takarító érsekújvári nyugdíjas Érsekújvárban még a halottak napja előtt elkészültek az új urnafalak (A szerző felvétele) asszonyok elmondták, még a héten kihozzák a rendelt koszorúkat. Attól tartanak, hogy később különféle megszorító intézkedéseket vezetnek be, és már nem jöhetnek ki a temetőbe. Vágsellyén a város önkormányzati honlapján arról tájékoztatták a lakosokat, hogy az ünnepek idején a városi köztemető mindkét kapuja nyitva lesz. Október 26-tól november 2-ig, 8-tól 22 óráig látogatható a vágsellyei és a Vágvecse városrészben lévő temető. Több konténert helyeznek ki a halottak napja idején a köztemetőkbe a sírokat takarító hozzátartozók kérésére.. Az egyik közeli vágsellyei virágbolt dolgozói elmondták, idén a megszokottnál korábban adták le állandó kuncsaftjaik a koszorúrendeléseiket. Olyan ügyfelük is akadt, aki telefonon sürgette őket, hogy lehetőleg már ezen a héten készítsék el a koszorúit, mert azokat mielőbb szeretné kivinni a temetőbe. Elvitték az illegálisan és titokban felállított első 48-as A kiásott műemlék a 48-as forradalom legelső emlékműve, a csapat szerint Kárpát-medencei szinten isjelentős darabnak számit (A szerző felvételei) NÉMETI RÓBERT Eddigi legizgalmasabb műemlókmentésén van túl a Sine Metu Polgári Társulás. Az illegálisan és részben titokban felállított 48-as emlékmű 102 éve a föld alatt heverő darabjait a kisszebeni (Sabinov) járásbeli Roskovány település határában ásták ki és szállították át Gombaszögre. I iM-imv; k'II ML]! ól A néhány óra alatt végbement mentés a közeli településről vagy a főútról figyelemmel követve akár egy rögtönzött akciónak is tűnhetett volna, ugyanis a csapat a helyszínre érkezése után szinte azonnal ásni kezdett, egy órával később pedig már a platós teherautó is megérkezett, pár perc alatt kiemelték a gödörből a több száz kilós talpazatot és a körülötte fekvő darabokat. Orosz Örs, a mentés mögött álló egyesület elnöke szerint a szerdai bevetésük nem ad hoc módon, hanem egy előre megtervezett ütemterv szerint zajlott. Véletlen felfedezés „A mentés viszonylag gyors lebonyolítása érhető, ugyanis egy olyan szakmáról beszélünk, ahol ez néha indokolt. Világos, hogy próbáljuk elkerülni a konfliktusokat. Ez körülbelül a csapatunk 25. mentése, éppen ezért jól tudjuk, hogyan kell hatékonyan és gyorsan dolgozni. Az emlékmű felfedezése igazából csak annak köszönhető, hogy ismertük a történetét, de egyetlen képünk sem volt róla. Mivel mi is azt hittük, hogy rég megsemmisítették, az egykori emlékmű feltételezett helyéről akartunk egy drónos felvételt készíteni. A felvételeken azonban egy teljesen váratlan dolgot fedeztünk fel, a domb tetején, a fák sűrű lombkoronája mögött hatalmas faragott kődarabokra bukkantunk. Az emlékmű kivitelezése nem túl díszes, nem egy bronzszoborról van szó. Tudatosítani kell, hogy 1851-ben állították fel úgy, hogy az állíttatója magára vállalta ezt az igazgatásnak minősített tényt a kiegyezés előtt, ezért már a háttértörténete miatt is izgalmas. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az emlékműről vegyesek voltak az információk a különböző forrásokban. Egyes források szerint volt magyar felirata, mások szerint nem, és éppen azért nem távolították el a 48-as forradalom utáni időkben. A felirat viszont valóban ott volt, azon a síkon, ahol az egyik kő a másikkal érintkezett, tehát arról csak a kőfaragó és az állíttató tudhatott” - nyilatkozta lapunknak Orosz Örs. Lelkes csapattagok Mivel az egyesületnek ez volt a 25. emlékmümentése, felmerül a kérdés, hogy meddig és miből lehet ezt tovább folytatni. Orosz állítása szerint mindössze egy mentésre kaptak támogatást, az összes többit saját zsebből fedezték. „Minden aktivista a saját költségén jutott el és vett részt a mentéseken, persze a szokásokhoz híven egy vacsora erejéig most is mindenkit megvendégeltünk. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan társadalmi munka, amely kellően izgalmas ahhoz, hogy Az emlékműről Héthárs (Lipany) és Roskovány (Rozkovany) község határánál állt egykor a Kárpátmedence első honvédemlékmüve. Alig két évvel a héthársi csata után, 1851-ben lelkes hazafiak illegálisan állították fel a szabadságharc során elesett honvédeknek. Ez az emlékmű a Tarca-völgyben, Roskovány falu közelében, a Héthársot Kisszebennel összekötő országút mellett állt, ott, ahol egy kis patak keresztezte az utat (az úttal párhuzamos vasútvonal csak 1873-ban épült meg, megállóhelyét az emlékmű közvetlen közelében létesítették). Az emlékművet Dessewffy Gyula Mór (1821-1868) lubotini ügyvéd és korábbi honvéd hadbíró hadnagy, valamint ismeretlen „hazafias úrihölgyek" kezdeményezésére 1851 júniusában állították fel Bánó József (1824-1910) földbirtokos, későbbi képviselő birtokán. Dessewffy Gyula névtelen feljelentés alapján hamarosan hadbíróság elé került, majd 1851. október 2-án a „közrendet megzavaró demonstrációban való részvételért" két hónapi elzárásra ítélték, melyet a pesti Újépületben töltött le. emlékművet pénzjutalom nélkül is motiválja az embereket” - mondta a társulás elnöke. Annak ellenére, hogy a mentés a falu közelében, igaz jócskán a fák és bokrok árnyékában történt, egy idősebb helyi lakos kivételével senkit sem érdekelt. Beáta Kollárová, a közeli Roskovány polgármestere lapunk megkeresésére elmondta, a társulás csak utólagosan vette fel velük a kapcsolatot. „A szóban forgó terület nem tartozik a falu kataszterébe, de tisztában voltunk az ott található emlékmű mivoltjával. Tudomásom szerint a helyi aktivisták már régóta tervezték a felújítását, de arra máig nem került sor. Bízunk benne, hogy az emlékmű jó helyre kerül és megkapja a kellő tiszteletet” - mondta a falu polgármestere. Be kellene jelenteni Mivel a sűrű gazzal benőtt emlékművet már régóta nem tartották számon, jelenlegi állapotát nézve pedig tiszteletben sem, Oroszék úgy vélik, hogy minden erkölcsi jogalapjuk megvolt a kiásására és elszállítására. „A beavatkozást az állíttató leszármazottja írásban is jóváhagyta, akinek a földjén anno felállították az emlékművet. A darabokat a csapattagokkal kiástuk, egy teherautón pedig a gombaszögi táborba szállítottuk. Ott összerakjuk, kipofozzuk, a történetét pedig megfelelően prezentáljuk. Úgy, ahogy azt a lőcsei vagy a kassai honvédszoborral is tettük, most is keresni fogjuk annak a lehetőségét, hogy esetleg itt, vagy az egykori Sáros vármegye területén valahol újra felállítsuk. Egy biztos, elveszni már nem fog” - magyarázta Orosz Örs. Suchy Eubor, a Műemlékvédelmi Hivatal eperjesi kirendeltségének szakembere az Új Szónak elmondta, a hivatalban tudomása szerint semmiféle feljegyzésük nincs a szóban forgó emlékmű jelenlegi állapotáról, és mivel az adott területen archeológiái feltárást sem folytatnak, a társulás beavatkozásáról - melyről egyébként csak a mi megkeresésünkkor értesültek - pozitívan vélekednek. „Nem kaptunk semmilyen bejelentést, viszont jó lenne, ha a társulás utólag tájékoztatna minket a szóban forgó darab állapotáról és arról, hogy hogyan találták meg” - zárta Suchy.
