Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-23 / 246. szám
www.ujszo.com | 2020. október 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Bud Spencer és a kutya Dinamikusan változó híradások a teljes lezárásról VERES ISTVÁN F ppen elkezdett súgni a ra-E diátor, amikor Bandika meghallotta, hogy csapódik az utcaajtó. Ervin volt az, hozta a napi sajtot. Letette a veranda ablakpárkányára, hátát nekitámasztotta a gesztenyefának, és előkotorta zakózsebéből a gyökérpipáját. Hűlik az idő, megint egyre jobban ízlik a latakiás dohány. Legalább ezen a téren minden a régi, morogta, majd a pipa tűztere fölé emelte az égő gyufaszálat. Itt meg súgnak a radiátorok - nyúlt ki Bandika a napi sajtért, és máris elkezdte kicsomagolni. Francia penészes kecskecamembert? Ezzel most meglepett. Az bizony - fújta ki a füstöt Ervin. Kicsi is, büdös is, de legalább drága. Nem is büdös, a maga dohánya, na az büdös, mint a kovászolt meleg zokni - vágott vissza Bandika, majd emlékeztette Ervint, hogy közeleg az ország teljes lezárása. Nem lehet majd kimenni sehová, legfeljebb boltba, vagy kutyát sétáltatni, szólnak a dinamikusan változó híradások. Fel kellene erre rendesen készülni, kedves kuzin, nem gondolja? Ervin egy akácrönkre kuporodott, és nézte, ahogy a fáradó napsugarak bemásznak a deres pókhálókkal teleszőtt málnabokor levelei közé. Már alig várom - ennyit mondott. Bandika emlékeztette arra is, milyen bonyolult feladat lehet a lakosságot ismételten hetekre otthon tartani. Egyáltalán mivel lehetséges ez? Infravörös lézerkalitkákkal? Drónj árőrökkel? Ervin szerint ennek egy módja van: három hétig Bud Spencer és Terence Hill filmjeit kell sugározni az összes tévécsatornán. így végre azok is megnézhetnék a Kincs, ami nincset meg a Bűnvadászokat hetvenkettedszer, akik még csak hetvenegyszer látták. Van mit bepótolnia a társadalomnak, az beton - helyeselt az ablakból Bandika, majd kérdéssel folytatta. Na és azt tetszett hallani, hogy amerikai kutatók szerint bizonyos szájvizek hatékonyan semlegesítik a koronavírust? Kiöblíti vele az ember a száj üregét, hogy megvédje magát a lepedéktől meg az ínygyulladástól, oszt bonuszként a jutalma egy szép, Covid-mentes fogsor. Miért, miféle csodaszer van a szájvízben, pángalaktikus gégepukkasztó? - érdeklődött füstbe burkolózva Ervin. Bandika letette a napi sajtot, és elkezdte sorolni. Hát kérem víz, alkohol, klórhexidin, cined, benzalkónium-klorid vagy metil-parahidroxibenzoát - magyarázta laza kézmozdulatokkal. Csodás, akkor szerintem az én házi pálinkám is megteszi, a metil-parahidroxibenzoátot meg úgy is belélegzem hozzá minden nap, mert a szomszéd festett ablakkeretekkel fut - nyugtázta a fejleményeket Ervin. De mihez kezdenek majd a városiak? -kérdezte aggodalmas ábrázattal. Bandika vállat vont. Majd ráfogják a kutyára, és azt mondják a rendőrnek, hogy a kutya most épp emide meg amoda akar sétálni, hát követem őt, mit csináljak. Akkor a következő hetekben valószínűleg felszökik a kutyák világpiaci ára - sóhajtotta Ervin. így igaz, felelte Bandika. Akinek van, majd rommá sétáltatja, akinek meg nincs, szerez magának, hogy legyen mit sétáltatnia, a bezártság fáradalmait enyhítendő. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Hogyan fogja elosztani a világ a koronavírus elleni vakcinát? 184 ország csatlakozott a koronavírus elleni védőoltáshoz való hozzáférés biztosítását célzó kezdemónyezóshez, a COVAX-hoz. „A védőoltások elosztása a leggyorsabb útja a magas kockázatnak kitett közösségek megvédésének, az egészségügyi rendszerek stabilizálásának és a globális gazdasági talpra állás elérésének” - hangsúlyozta a kezdeményezést elindító Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz. Kína is csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek célja a S ARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19- betegség elleni védőoltások kifejlesztésének és gyártásának a felgyorsítása. Gebrejeszusz figyelmeztetett, az északi féltekén küszöbön álló tél miatt a következő hónapok igen nehezek lesznek Európában és Észak- Amerikában. A WHO honlapja szerint 198 védőoltás van fejlesztés alatt világszerte, 44 közülük pedig már a klinikai tesztek szakaszában, legkorábban 2021 közepén kezdhetik meg a védőoltások szétosztását. „Amint engedélyezik a vakcinákat, a cégek megkezdhetik a gyártást a COVAX részére, s ezután megkezdi az igazságos elosztást a csatlakozó országok között” - mondta Szumija Szvamináthán, a WHO tudományos fömunkatársa. „Nagyjából 2021 közepe lesz, mire a lakosság meghatározott csoportjait megkezdik oltani.” 2021 végére 2 milliárd vakcinát terveznek méltányosan elosztani a világ országai között. Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója megjegyezte, Európa és Eszak-Amerika példát vehet az ázsiai-csendes-óceáni térségről, ahol először ütötte fel a fejét a járvány, s most a legkevésbé érinti a koronavírus, mert a fertőzöttek számának csökkenésével nem enyhítettek az óvintézkedéseken, (mti) Memento móri FINTAMÁRK S ok dolog van az életünkben, aminek kozmikus szálait az ember sosem fogja kibogozni, mert túl apró hozzá: az egyik ilyen a halál misztériuma. A 21. század pedig megtanította velünk azt is, hogy ne is foglalkozzunk vele - mert az emberek többsége nem is akar foglalkozni olyan dologgal, ami pár percnél több gondolkodást igényel. A halál eltávolodott tőlünk, szinte nem is látjuk: a vanitas már nem mond nekünk semmit, az elmúlás csak érzelmi zsarolás, vagy egy hashtag a közösségi oldalakon. Ha emlékezünk is a halálra, azt az élők kikezdhetetlen gőgjével és biztonságával tesszük. Hazudjuk, tagadjuk a halált - épp ezért maradunk sokszor annyira egyedül a halálos ágyunkon. Mert nincs, aki felvállalja velünk ennek terhét. Pedig nem lehet szarkasztikusán, cinikusan, tisztes távolságból vagy a tévé képernyőjén keresztül bámulni a halált mindörökkön örökké. Ha valami, az elmúlt öt év megtaníthatott minket, európaiakat minderre - de nem tanított. Hiszen az emberek többsége behunyta a szemét, és tüskéket növesztett, mikor Európa kapujához érkeztek azok, akik testközelből tapasztalták a halál iszonyatát, és babonás vén szipirtyókként hányták magukra a keresztet, mert azt hitték, azok az emberek magukkal hozták a halált a batyujukban. Ugyanígy hunyják most be a szemüket és növesztenek tüskéket azok is, akik elbagatellizálják a koronavírus-járványt. Akik hőbörögve kikérik maguknak a maszkhordást, akik „nem akarják a DNS-üket adni” a háttérhatalomnak (holott egyébként a Facebook-profiljukról még az is kiderül, amit jóérzésű ember egyáltalán nem akar tudni). Akik kinevetik a felelősségteljesen viselkedőket, alufólia sisakosnak nevezve őket, és lángoló gyűlölettel viseltetnek mindenki iránt, akiben „covidiótát” látnak. Ezek az emberek nem emlékeznek a halálra. Nem érdekli őket az a végtelenül fájdalmas harc, amit azok vívnak, akik emlékeznek rá, legyen az haldokló, beteg, orvos, nővér, politikus, gyermekét féltő szülő, vagy szüleit féltő gyermek. Ezeket az embereket csak akkor érdekli a harc, ha nincs tétje, ha a tévében megy, és villan közben egy-két mell is. Pedig van az úgy, hogy a villám közvetlenül mellettünk csap le. Az egyik percben még él az ember, a másikban pedig már küzd az életéért. Es ha elveszíti a harcot, nem marad más, csak a csend és üresség. A közlekedési baleset helyszínén maradt táska magánya, amibe reggel még a tulajdonosa tette a dolgait. Az üres ágy magánya, amelyen az imént még egy meztelen, lélegeztetőgépre kapcsolt ember feküdt. A régi ruhák magánya, a félig elolvasott könyvek magánya, a félbehagyott mondatok, a „majd holnap találkozunk” magánya, a „szám nem kapcsolható” magánya. A halál köztünk van, már régen felnyílt a negyedik pecsét. Köztünk van, megváltoztathatatlanul, átragyogva a számok hideg, bagatellizáló racionalitásán. És nem félnünk kell tőle, hanem emlékeznünk rá. FIGYELŐ Újfent igazolták a maszkviselés hatékonyságát Japán kutatók is igazolták a maszkviselés hatékonyságát, valódi koronavírust használtak a kutatáshoz. Tanulmányuk szerint az arcmaszkok egyaránt hatékonyak a vírus szétszórásának és belélegzésének visszaszorításában. A Tokiói Egyetem tudósai szimulációs kamrában vizsgálták a vírus levegőben való terjedését és a maszkok hatékonyságát. A zárt kamrában két bábut helyeztek el, arccal egymás felé. Az egyik fejet porlasztóval szerelték fel, hogy a köhögéssel a levegőbejutó koronavírus-részecskéket tudja utánozni. A másik fej a természetes lélegzést imitálta, és gyűjtőkamrája volt a belélegzett vírusok számára. Az egyik kísérletben a vírust belélegző fejre tettek maszkot. A textilmaszk 17 százalékkal, az orvosi maszk pedig 47 százalékkal kevesebb vírust engedett belélegezni. A szorosan rögzített N95-ÖS maszk, amelyet az egészségügyi dolgozók viselnek, a beszívott vírusok mennyiségét 79 százalékkal csökkentette - számolt be róla aj apán közszolgálati műsorszolgáltató. A kutatók megjegyezték, hogy százszázalékos védelmet akkor sem nyújtottak azN95-ös maszkok, ha ragasztószalaggal rögzítették az arcra. Amikor maszkot tettek a víruskibocsátó fejre is, a textil és az orvosi maszk is több mint 70 százalékkal csökkentette a másik, maszk nélküli fej által belélegzett vírus mennyiségét. Abban a kísérletben pedig, amikor mindkét fél - a víruskibocsátó és a belélegző is—maszkot viselt, ez együttesen még hatékonyabb védelmet jelentett - írták a kutatók tanulmányukban. Kavaoka Josihiro professzor, a kutatás vezetője elmondta, először végeztek kísérletet valódi koronavírussal a kórokozó terjedésének vizsgálatára. A professzor felhívta a figyelmet, milyen fontos, hogy a maszkot mindenki helyesen viselje. A koronavírus a levegőben is terjed. Az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ (CDC) is felülbírálta októberben a korábbi útmutatását, és az új leírás már arra figyelmeztet, hogy a patogén órákig képes a levegőben maradni. Japán kutatók egy másik csoportja egy szuperkomputerrel nemrég azt is igazolták, hogy a levegő páratartalma jelentős hatással lehet a vírusrészecskék levegőben történő szétszóródására. (MTI)
