Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-17 / 241. szám
www.ujszo.com | 2020. október 17. KÖZÉLET 3 Minél szegényebb az ország, annál nagyobb a drágulás A legnagyobb drágulást a fodrászüzletek, szépségszalonok, ékszerüzletek esetében mérték, amelyek tavaly szeptemberhez képest átlagosan 4,6 százalékkal vitték feljebb az áraikat (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére Szlovákia továbbra is azon uniós tagországok közé tartozik, amelyekben a leggyorsabban nőnek az árak, az egyes termékek ás szolgáltatások között azonban látványos különbségek vannak. Miért fizetünk többet, és mi kerül kevesebbe? Míg a nagy nyugat-európai országok anyagilag összehasonlítatlanul jobb helyzetben levő háztartásai számára csökkentek az árak, a keleti uniós tagországokban élőkből a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére még több pénzt sajtolnak ki - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb, pénteken közzétett felméréséből. Eszerint szeptemberben többek között Németországban, Olaszországban, Luxemburgban, Spanyolországban, Portugáliában és Írországban is kisebb-nagyobb áresést mértek az egy évvel korábbihoz képest, Franciaországban pedig stagnáltak az árak. Ezzel szemben az öt legnagyobb drágulást mérő uniós tagország a régiónkból került ki. A legnagyobb drágulást Lengyelországban mérték, ahol 3,8 százalékkal nőttek az árak, a sorban Magyarország (3,4%), Csehország (3,3%), Románia (2,1%) és Szlovákia (1,4%) következik. „A visegrádi országok közül eszerint ugyan Szlovákiában mérték a legenyhébb drágulást, túl sok okunk az örömre azonban így sincs, hiszen a V4-ek közül Szlovákia már régebben a legdrágábbnak számít, amin most az sem sokat javított, hogy nálunk kevésbé nőtÉVES DRÁGULÁS NÉHÁNY UNIÓS ORSZÁGBAN Lengyelország +3,8% Magyarország +3,4% Csehország +3,3% Románia +2,1% Szlovákia +1,4% Franciaország 0,0% Luxemburg -0,3% Németország -0,4% Spanyolország -0,6% Olaszország -1,0% Görögország -2,3% A táblázatban azt tüntettük fel, hogy az adott uniós tagországokban hány százalékkal nőttek (+) vagy csökkentek (-) az árak szeptemberben az egy évvel korábbiakhoz képest • Forrás: Eurostat tek az árak. Nem beszélve arról, hogy az eurózónás tagországok közül Szlovákiában mérték a legnagyobb inflációt” - mondta el Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Drágább fodrászok A drágulás üteme szempontjából azonban Szlovákián belüí is látványos különbségek vannak az egyes ágazatok és foglalkozási ágak között. „A legnagyobb drágulást a fodrászüzletek, szépségszalonok, ékszerüzletek esetében mérték, amelyek tavaly szeptemberhez képest átlagosan 4,6 százalékkal vitték feljebb az áraikat. Az éttermek és kávézók 4,4 százalékkal drágultak, és csaknem 4 százalékkal nagyobb összeget kémek el a fogorvosok is” - nyilatkozta Sadovská. Látványos változást regisztráltak az élelmiszerek esetében is. „Míg májusban még csaknem 5 százalékkal drágábban juthattunk hozzá az élelmiszerhez az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az elmúlt hónapban már csak 0,1 százalékkal haladta meg az árszint a tavaly szeptemberit” - tette hozzá Sadovská. Szerinte azonban az élelmiszereken belül is látványos különbségek vannak: míg a hús 6 százalékkal drágult az említett időszakban, a zöldség csaknem 11, a gyümölcs pedig 2 százalékkal olcsóbb. „Az élelmiszerárak változásához rengeteg tényező járult hozzá: a koronavíruson kívül a sertéspestis elharapózása, az időjárás kilengései, a munkáltatók növekvő bérköltségei és a világpiaci ármozgás is”—állítja Sadovská. Olcsóbban tankolhatunk „Szeptemberben csökkent az üzemanyagok ára is, a világjárvány második hulláma miatt ugyanis a piaci szereplők arra számítanak, hogy az elkövetkező időszakban visszaesik a kőolaj iránti kereslet” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte Szlovákiában az elmúlt hónapban nagyjából 1 százalékkal csökkent.az üzemanyagok ára, az egy évvel korábbihoz képest pedig most nagyjából 14 százalékkal olcsóbban tankolhatunk. Csak összehasonlításképpen: a benzin.sk üzemanyagportál szerint Szlovákiában október első napjaiban tavaly a 95- ös oktánszámú benzin literje átlagosan 1,33, a gázolajé pedig 1,24 euróba került. Az elmúlt napokban ezzel szemben az előbbiért átlagosan 1,18, az utóbbiért 1 eurót kértek. Ingatlanpiaci dilemma A járvány eddig még nem nyomta rá a bélyegét látványosabb mértékben az ingatlanárakra. Épp ellenkezőleg, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetségének (NARKS) a legfrissebb felmérése szerint a kétszobás lakások négyzetméterenkénti ára a megyeközpontokban az idei harmadik negyedévben csaknem 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. „Ha volt valami meglepő az elmúlt hónapok ingatlanáraival kapcsolatban, az az, hogy még csak véletlenül sem csökkentek, miközben a járvány miatt sokan erre számítottak” - mondta el Martin Lazík, a NARKS elemzője. Szerinte a bankok által kínált alacsony kamatozású lakáshiteleknek köszönhetően az ingatlanárak látványosabb csökkenésére az elkövetkező időszakban sem számíthatunk, legfeljebb az árak növekedési üteme lehet visszafogottabb. Bizonytalan jövő Mire számíthatunk az'elkövetkező időszakban? „Várakozásaink szerint az elkövetkező hónapokban tovább nőnek majd az árak, az infláció üteme azonban egyre visszafogottabb lesz” - mondta el Sadovská. Korsnák az előttünk álló hónapokra átlagosan 1,5 százalékos éves inflációt jósol. „Minden attól függ, hogyan alakul majd a járvány második hulláma, miközben a rezsiköltségekről már most tudható, hogy januártól tovább csökkennek, és a visszafogottabb kereslet miatt az üzemanyagárak is alacsony szinten maradnak. A kétszázalékos inflációhoz leghamarabb a jövő év vége felé térhetünk vissza, ehhez is csak abban az esetben, ha a járvány következő hullámai kegyesebbek lesznek velünk” - tette hozzá az UniCredit Bank elemzője. Ország Infláció RÖVIDEN KKA: ösztöndíjra is lehet pályázni Pozsony. A Kisebbségi Kulturális Alap nyilvánosságra hozta azt a rendkívüli felhívását, amely a Covid-helyzet által sújtott professzionális művészeknek és művészeti dolgozóknak hivatott segíteni. Főleg azok az egyéni vállalkozóként vagy részmunkaidős alkalmazottként dolgozók pályázhatnak ösztöndíjra, akik a járvány miatt jelentős bevételektől estek el. A kiírás mind a 13 nemzeti kisebbségre és mind az öt művészeti szakterületre (színház, zene, tánc, képzőművészet, filmjvonatkozik. A kérvényezőnek projektet kell benyújtania. Az ösztöndíj maximális hossza öt hónap. Az alap 500 000 euró különjuttatást kapott a kulturális minisztériumtól az ösztöndíjakra. A magyar kisebbségre ebből 251 750 euró jut. A pályázat határideje november 2. További részleteket a KKA honlapjáról lehet megtudni. Az alap figyelmezteti a pályázókat, hogy a Covidhelyzet miatt zárva van az iktatója, ezért csakis postai úton lehet eljuttatni a pályázatokat a KKA címére. (ú) Felújítanák az iskolai ótkezdóket Pozsony. Az oktatásügyi minisztérium 750 ezer eurót különít el az iskolai étkezdék felújítására és fejlesztésére. Az egyes ebédlők 3000 és 5000 euró közötti támogatásra számíthatnak, melyet elsősorban mosogatógépek, hűtőládák és egyéb konyhai berendezések megvásárlására fordíthatnak. „Ezzel szeretnénk megkönnyíteni a szakácsok és a szakácsnők munkáját, akiknek nagyon rövid idő alatt kell több száz ebédet megfőzniük” - jelentette ki Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter. A támogatást az étkezdék üzemeltetői kérvényezhetik, a pontos feltételeket a jövő héten teszi közzé a minisztérium. Gröhling azt reméli, hogy legkésőbb év végére sikerül szétosztani a pénzt az étkezdék között. A tárcavezető hozzátette, jelenleg azon dolgoznak, hogy a szakácsokat ne csak jobb felszereléssel, hanem pénzügyi segítséggel is megajándékozhassák, erről azonban még nem árult el részleteket. Gröhling továbbá az iskolákon belüli egészséges étkezésre is szeretné felhívni a figyelmet, ennek részleteiről szintén a jövő héten tájékoztat majd. (nar) Matovic a kínos videó ellenére állítja, brüsszeli útja sikeres volt ÖSSZEFOGLALÓ A brüsszeli EU-csúcs második napján Igor Matoviő miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral tárgyalt az európai költségvetésről és a világjárványról. Brüsszel. Az európai parlamenti képviselők javaslatára a hosszú távú költségvetés további 39 milliárd euróval való emelése kapcsán reméli, hogy Németország az Európai Tanács elnökségét betöltő országként „kompromisszumra jut az Európai Parlamenttel a költségvetési csomag ügyében” - tájékoztatott pénteken Facebook-oldalán a kormányfő. A partnerek megvitatták az egyre több európai országban romló járványhelyzetet. A megoldást az emberek mozgásának és érintkezéseinek korlátozásában látja a miniszterelnök. A miniszterelnök, mivel összeveszett Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszterrel, nem vitte magával Brüsszelbe az SaS külügyi államtitkárát, Martin Klust, aki eddig mindegyik csúcstalálkozón kisegítette a kormányfőt. Matovic tegnap hazatérése után közölte, semmi szüksége nem volt Klusra, nélküle is nagyon jól helytállt a delegáció. Elemzők szerint viszont a kormányfőnek elkelt volna a szakavatott segítség Brüsszelben, hiszen tegnap nyilvánosságra került egy videó, amelyből evidens, hogy Matovic még sok mindenben nem ura a helyzetnek. A felvétel az uniós csúcs előtt készült, amikor az egyes kormányfők úgynevezett doorstep sajtótájékoztatót adnak az Európai Parlament (EP) hivatalos sajtóosztályának, amely a felvételt élőben közvetíti. A miniszterelnök viszont ezt nem tudta, ezért az élő közvetítés során hallani lehetett, ahogy először azt mondta, nem tudja, hogyan kezdje el a mondatot, majd az első mondatban megtéved, leáll, és azt kérdezi angolul az EP- stábjától, hogy elkezdhetik-e a felvétel még egyszer, ám ezt is helytelenül fogalmazza meg angolul. A videóra azonnal reagált az ellenzék, mondván: a kormányfő szégyent hozott az országra. Matovic hazatérése után közölte, fogalma sem volt róla, hogy élőben megy az adás, s ha valaki ezen akar szórakozni, szórakozzon. (dem, TASR)
