Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-17 / 241. szám

4 RÉGIÓ 2020. október 17. I www.ujszo.com RÖVIDEN Több járásban áradások vannak Pozsony. Az Erdőháton (Zá­­horie), a Szakolcai (Skalica), Szenicei (Senica), Malackai (Malacky) járásokban, továbbá az Érsekújvári és a Kassa-vidéki járásban árvizek fenyegetnek a tartós esőzés miatt. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) harmadfokú riasztást adott ki ezekre a régiókra, amely visszavonásig marad érvényben. „Átmenetileg várhatóan tovább fog emelkedni a folyók víz­szintje és fokozódni fog az ár­vízaktivitás, tekintettel az elmúlt napokban lehullott csapadék­­mennyiségre, a vízgyűjtő terü­letek telítettségére és a vízfo­lyások megemelkedett vízszint­jére”-közölte az SHMU. Má­sodfokú árvízriasztás van ér­vényben a Nagyszombati (Tr­­nava), a Báni (Bánovce nad Bebravou), a Privigyei (Pri­­evidza), a Zsamócai (Zamovica), a Lévai (Levice), azlglói (SpisskáNová Vés) já­rásban és Kassán. A meteoroló­gusok emellett elsőfokú riasztást adtak ki az ország egész terüle­tére az esőzés miatt. (TASR) Rengeteg kórházi dolgozó fertőzött Losonc/Poprád. A losonci kórház és rendelőintézet 48 al­kalmazottjánál állapították meg a koronavírus-fertőzést. Július Höffer, a kórház igazgatója szerint 14 orvos és 32 nővér érintett. „A többi fertőzött is egészségügyi dolgozó. Min­dent megtettünk, hogy az alap­vető egészségügyi ellátás ne kerüljön veszélybe” - mondta Höffer. Elmondása szerint két osztály, a belgyógyászat és az aneszteziológiai részleg dol­gozói fertőződtek meg. Szerin­te azonban nem olyan súlyos a helyzet, mint például a bártfai (Bardejov) kórházban, ahol már csak mintegy 100 alkal­mazott dolgozik. Hozzátette, a járási válságstáb segítségével hívtak két orvost a losonci kór­házba. Az igazgató azt mondta, vészhelyzetben, amikor nincs elég munkaerő, magánorvosok segítségét is igénybe lehet venni. „Az orvosoknak is szükségük van pihenésre, néni dolgozhatnak megállás nélkül” -hangsúlyozta. A losonci és a bártfai kórházak mellett 53 koronavírus-fertőzött van a poprádi (Poprad) kórház alkal­mazottai között is - táj ékozta­­tott Sylvia Galajda, a kórház szóvivője, és hozzátette, 11 or­vos, 35 nővér és hét ápoló tesztje lett pozitív. A szóvivő közölte, hogy további tíz egészségügyi dolgozó van ka­ranténban, mert fertőzött sze­méllyel kerültek kapcsolatba, a teszteredményt várják. A hét elején tíz alkalmazott vissza­térhet a munkába, majd később fokozatosan a többiek is. „Tár­gyalunk az egészségügyi szak­­középiskolákkal arról, hogy a negyedikes diákjaik besegít­hetnének a kórházban, de egyelőre nem vettük igénybe a diákok segítségét ajárvány­­helyzet alatt” - tette hozzá Syl­via Galajda. (TASR) A falu tulajdonába került a kastély MAROSI BIANKA Elsősorban a hslyi turizmus fellendítése céljából szeretnék az Esterházy-kastélyt felújít­tatni. Az elképzelések szépek, a megvalósításhoz vezető út mág nagyon hosszú, de az első lápést már megtették. frufru A tallósi kastélyt gróf Esterházy Ferenc magyar királyi főkancellár építtette 1760-ban egy 17. századi reneszánsz kastély öreg alapjaira. Három évvel később itt nyílt meg az első állami árvaház, amelyet 1780- ban Szencre helyeztek át. Ä kastély­ban ezután kapott helyet az 1772-ben Szencen alapított első fenyítőház, amelynek utolsó rabjait 1790-ben szállították el Tallósról. Elkallódott értékek Ezek után egy időre lakatlanná vált az épület, majd iskola működött ott. 1825-ben Esterházy Mihály angol telivér ménest alapított Tallóson. Unokaöccse, Esterházy Antal gróf a nagybátyjától örökölt ménest az or­szág leghíresebb ménesévé fejlesz­tette. Az Esterházyak leszármazottai a második világháború idején hagy­ták el végleg a kastélyt. Utolsó tu­lajdonosa Esterházy Ilona grófnő és félje, Cereseto Virgilio. Távozásuk után az állami gazdaságnak lett iro­dája az épületben, a termeket főleg raktározásra, kukoricaszárításra használták. Amit mozdítani lehetett, ellopták, a berendezést szétverték, tönkretették. Az 1950-es években óvoda, alapiskola, később mező­­gazdasági iskola működött itt. 1967- ben magyar tannyelvű bentlakásos kisegítő iskola nyílt a kastélyban. Az 1970-es években az épület romos ál­lapotba került, 1975-ben tűzvész pusztította el egy részét. Az 1980-as években bizonyos részeket felújí­tottak. A speciális alapiskolát 2019- ben Galántára költöztették. Az 1763- ban Mária Terézia által a parkban ül­tetett tölgyfát idén júliusban ki kel­lett vágni, mert életveszélyessé vált. Egy részét azonban meghagyták emlékül. Tavaly április óta rendsze­resen szerveznek termelői piacot a kastély udvarán. A rendezvény egy­re nagyobb népszerűségnek örvend, nemcsak a helyiek és a környékbeli őstermelők vesznek részt rajta, ha­nem egyre távolabbi településekről jönnek árusok. Maga az épület azonban kihasználatlanul áll. Új célok Horváth Zoltán polgármester 2006-ban indult először a helyható­sági választáson, már akkor a vá­lasztási programjába foglalta, hogy szeremé megmenteni a kastélyt. Több millió euró kell a kastély teljes felújítására, Tallós pályázatokból finanszírozná a tatarozást (Somogyi Tibor felvételei) A kastély egy részében szálláslehetőséget alakítanának ki „Nagyon szerettem volna, ha többé nem mostohagyerekként kezeljük. Hetven éve államosították, azóta szinte semmit sem tettek, hogy meg­mentsék. Tizennégy év türelmes, de aktív munka után végré sikerült a községnek megvásárolnia. Rendkí­vül hálás vagyok, hogy a képviselő­­testület tagjai végig mellettem álltak és támogatták ezt az igyekezetét. Ér­sek Árpád volt közlekedési minisz­ter is sokat segített abban, hogy ez megvalósuljon. Most kezdődik el a nagy munka, ami egy újabb nagy ki­hívás. Pályázatírás és az azzal járó rengeteg kiadás vár ránk, de nagyon örülünk neki” - mondta el Horváth Zoltán. A polgármester elsősorban egy erős szakmai stábot szeretne felállítani, amelynek tagjaival ki­dolgoznak egy tervet, hogy milyen irányban induljanak el. Véleménye szerint leginkább az idegenforga­lom területén kellene kihasználni a kastélyt. „Nagyszombat megyében sajnos ez az egyik leggyengébb ága­zat. Tallós sok lehetőséget tud nyúj­tani a kirándulni vágyóknak: itt ta­lálható a Maticza-malom, a Kis- Dunán csónakázni lehet, a helyi lo­vas ranchon lovagolni, kocsikázni, de a furdőzők és a kerékpárosok is megtalálják a számításukat. Jelen­leg egy olyan összefogáson dolgo­zunk a helyi turizmus terén, amely­be az egész Kis-Duna mentét sze­retnénk bekapcsolni. Itt jöhetne szá­mításba ez az értékes történelmi épület, amely komoly vonzerőt je­lenthetne az egész régióban” - tette hozzá. Az előzetes tervek alapján szálláslehetőséget alakítanának ki, hiszen a településen egyáltalán nincs, a környéken pedig nagyon kevés erre a lehetőség. Ezen kívül egy szép éttermet is szeretnének. A kastélynak nagy pincéje van, ahol például esküvőket, különböző csa­ládi ünnepségeket, egyéb rendezvé­nyeket lehetne szervezni. Horváth Zoltán szerint valószínűleg a község nem tud majd ilyen összetett vállal­kozást működtetni, ezért a későbbi­ekben bérlők érdeklődésére számí­tanak. A felújítást azonban saját erőből, de természetesen pályázatok segítségével szeretnék megoldani. „Nagyszombat megye rendkívül pozitívan áll az idegenforgalom fel­lendítéséhez. Több vonalon szeret­nénk elindulni, például a határon át­nyúló Interreg-pályázatokon ma­gyarországi együttműködéssel, vagy a Norvég Alapon keresztül. Már elkezdtük a pályázati lehetősé­geket keresni. Nagyon bízom az eredményességben. Ha van közös cél és összetartás, akkor nem kis eredményeket lehet elérni. Ez egy komoly csapatmunka, köszönet jár mindenkinek, aki eddig is besegí­tett” - zárta Tallós polgármestere.

Next

/
Thumbnails
Contents