Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-15 / 239. szám

10| HASZNOSTANÁCS 2020. október 15. | www.ujszo.com Segítsünk az áldozatoknak! TUDNIVALÓK Definíció Különbséget kell tenni a min­dennapos veszekedések, poén­kodás és a súlyos konfliktusok között. Annak megítélésében, hogy súlyos vagy nem súlyos konfliktus alakult-e ki, a leg­fontosabb szempont, hogy az áldozat azt hogyan éli meg. Pszichológusok az iskolai zak­latást vagy bullyingot égy álta­lánosan elfogadott definíció alapján így határozzák meg: a diákot zaklatás vagy elnyomás éri akkor, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki egy vagy több más diák. A zaklató és az áldozat közti erőviszony egyen­lőtlen, a zaklató fölényben van. Három típus Zaklatásnak leggyakrabban a hasonló korosztályúak, illetve a kisebbek és a nagyobbak között figyelhető meg, forrását pedig elsősorban a család magatartá­sában és értékrendjében, az is­kola vezetésében, a tanárok vi­selkedésmintájában, a társadal­mi légkörben kell keresni. A zaklatás három alapvető típusa a verbális agresszió, a fizikai ag­resszió és a szociális bántalma­zás (kiközösítés). Ezen kívül napjainkban egyre gyakoribb az úgynevezett cyberbullying (ki­­berzaklatás), vagyis a modem telekommunikációs eszközökön keresztül (mobiltelefon, inter­net), azok segítségével végre­hajtott zaklatás. Áldozatok Rendszerint problémáik vannak az emberi kapcsolatok terén. Azok az iskolások, akik nehe­zebben kötnek barátságokat, kevésbé népszerűek, gyakrab­ban válnak iskolai zaklatás ál­dozatául, és ez tovább rontja az osztályban levő pozíciójukat. Mindez oda vezethet, hogy el­veszítik érdeklődésüket a tanu­lás iránt, romolhat a teljesítmé­nyük, iskolakerülővé válhatnak. Számos pszichoszomatikus problémával küszködhetnek: jelentkezhet has-, fej- és hátfá­jás, alvászavar, étvágytalanság, éjjel bepisilhet, az önértékelése romlik. A zaklatás stressz, ki­alakulhat szorongás, az áldozat lehet ingerültebb, szomorúbb, dühösebb, lelkileg kiegyensú­lyozatlanjelentkezhetnek ön­gyilkossági hajlamok is. Agresszorok Nekik is problémáik vannak az emberi kapcsolatok terén. Álta­lában rossz a viszonyuk a szüle­ikkel és az iskolával, és hajla­mosak az olyan kockázatos vi­selkedésre, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, drogozás. A különböző okokra visszavezet­hető szorongás és frusztráltság is vezethet mások molesztálásá­­hoz. Az agresszoroknak túl nagy az önbizalmuk, szinte alig ren­delkeznek empátiával, domi­nánsak, lobbanékonyak, és nem feltétlenül tudatosítják viselke­désük következményeit. A zak­lató viselkedés egyik fő induká­­lója az ellenőrizetlen düh. Akik nehezen képesek indulataikat önuralommal fékezni, előszere­tettel félemlítik meg a környe­zetükben élő gyerekeket. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Civódások, konfliktusok a gyerekek között mindig voltak és lesznek, nem mindegy azonban, milyen formát és méreteket öltenek. Az iskolai zaklatás komoly probléma, amelyet a legjobb megelőzni. Pár napja az oktatási minisz­térium és a civil szféra közös projektet indított, amely főleg a megelőzésre és az áldozatok megsegítésére összpontosít. A különböző kutatások alátámasz­tották, hogy a zaklatás komoly prob­léma az iskolai környezetben. Az ok­tatási minisztérium szerint valamit tenni kell e negatív jelenség vissza­szorítása érdekében, ezért október elején a civil szervezetekkel közös projektet indítottak, mely a „Vissza­írunk neked” nevet kapta. A cél: se­gítséget nyújtani az áldozatoknak, il­letve nyíltan beszélni a problémáról ott, ahol a legelterjedtebb, azaz az ok­tatási intézményekben, és azokkal, akiket a leginkább érint: gyerekeket, szülőket, tanárokat. A tárca szerint a megelőzésre kell helyezni a hang­súlyt. „Fontos, hogy az iskolában a gyerekek ne csak művelődjenek, ha­nem értékeket is elsajátítsanak, meg­tanuljanak tisztelni másokat, és biz­tonságban érezhessék magukat” - mondta Branislav Gröhling oktatási miniszter. „Segítő kezet kell nyújtani az áldozatoknak, de fontos a felvilá­gosítás is” - tette hozzá Marianna Tmavská, a Markíza Alapítvány igazgatótanácsának az elnöke. Hogyan reagáljunk? Bárki válhat zaklatás áldozatává a szociális helyzetére való tekintet nél­kül, és bárkiből lehet agresszor. Sú­lyos helyzetek alakulhatnak ki, me­lyekből meg kell találni a kiutat. Fon­tos, hogy a környezet, főleg az iskola hogyan viszonyul a problémához. Ha a szülők, a pedagógusok csírájában nem fojtják el az agresszív megnyil­vánulásokat, a következmények nél­küli viselkedés egyre durvábbá vál-Az iskolai zaklatást a legjobb megelőzni. Ebben a szülőknek és a tanároknak egyaránt fon­tos szerepük van. „A csicskáztatásnak különböző okai lehetnek - diszharmonikus, megzavart családi környezek szülők, akik túlságosan büntetik vagy szinte észre sem veszik a gyermeküket, de van, aki így akarja felhívni magára osztálytársai vagy tanárai figyelmét”- véli Éva Gajdosová iskolai pszi­chológus. A zaklatás megelőzésének az alapja, hogy a gyerekeket meg kell tanítani kordában tartani az indulata­ikat, empatikusnak kell lenniük má­sok iránt, tiszteletben kell tartaniuk a másságok valamint meg kell tanul­niuk a mindennapi konfliktusokat úgy kezelni, hogy a megoldás ne ártson másoknak. Tanácsok szülőknek 1. Szabjunk világos szabályokat!- Azokban a családokban szoktak problémák kialakulni, ahol túl sok vagy túl kevés szabály van. A zaklatás áldozatát sokszor kinevetik hat. Ha nem történik beavatkozás a felnőttek részéről, az otthoni vagy az iskolai bántalmazás óriási méreteket is ölthet. Ugyanakkor sokszor nem­csak a gyerekek, hanem a felnőttek sem tudják, az egyes helyzetekben hogyan kell helyesen reagálni. Sőt, gyakran az áldozat környezete észre sem veszi a problémák miközben an­nak, ami első ránézésre ártatlan tré-Iskolai zaklatás w 2. A nevelésben legyenek egysé­gesek! - A gyerekek csak így tanul­hatják meg, hogy a szülőket nem ál­líthatják egymással szembe. 3. Legyünk következetesek! - A gyerekekkel szemben legyünk barát­ságosak, de határozottak, és kitartóan tartsuk be a lefektetett szabályokat! 4. Ne hagyjuk magunkat érzel­mileg zsarolni! - Ne higgyünk a kro­kodilkönnyeknek, melyek a cél el­érése után azonnal felszáradnak! 5. Szabjunk határokat! - A sza­bályokhoz hasonlóan a határok meg­szabása is nagyon fontos. Minél na­gyobb egy gyerek, annál jobban a szabadjára engedhetjük. 6. Legyen a gyermeke barátja, de legyen tekintélye is! - Lefekteti a szabályokat és követeli a betartásu­kat, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ő is kifejtse a véleményét. 7. Ne felejtse el gyermekét na­ponta megdicsérni! - Ha gyermeke teszi a dolgát, dicsélje meg - még ak­kor is, ha nem volt tökéletes. 8. Együtt tervezzék a napot, he­tet, hónapot! - A közös terv bizton­fának tűnhet, hosszú távú következ­ményei lehetnek. Sokszor pedig a szemtanúk közömbösen szemlélik a dolgot, vagy félnek beavatkozni. Segítőkész szemtanú? Persze vannak kivételek is. A 14 éves Scarlet nap mint nap látta, hogy az egyik osztálytársa bántja a mási­kat, de nem tudta, mitévő legyen, ezért írt az emberjogi biztosnak: „Ha tu­dom, hogy valakit zaklatnak, és azt is tudom, hogy ki csinálja, akkor men­jek oda hozzá, és mondjam meg neki, hogy hagyja abba, vagy szóljak in­kább a tanárnak?” Az ombudsman elmagyarázta, hogy a zaklatás - attól függően, milyen komoly bántalma­zásról van szó - kihágásnak vagy akár bűncselekménynek is minősülhet, amit jelenteni lehet a rendőrségen, vagy legalább szólni kell egy felnőtt­nek, aki megteszi a szükséges lépé­seket. „Elmondhatod az osztálytár­sadnak is, hogy mit gondolsz a visel­kedéséről, és figyelmeztetheted, hogy a tanárok? ságérzetet ad, valamint megtanulják beosztani az idejüket. 9. Nyilvánítsa ki szeretetét a gyermeke iránt! - Naponta legalább egyszer ölelje át gyermekét! Olyat soha ne mondjon neki, hogy nem sze­reti, még ha haragszik is rá. 10. A családban biztosítson har­móniát! - Otthon lehetnek veszeke­dések, de a gyerekeknek azt is látniuk kellene, hogy a szülők kibékülnek. A tanár tízparancsolata 1. Szabályok - A gyerekeknek az iskolában le kell fektetni a konkrét szabályokat, határokat, törvényeket. 2. Rendszeresség - A tanév folya­mán rendszeres események váltsák egymást! A rendszertelenség meg­bontja a gyerekek lelki egyensúlyát. 3. Testre szabás - A hátrányos helyzetben levőknek (diszlexia, figyelemzavar stb.) testre szabott fel­adatokat kell adni. 4. Beilleszkedés - A problémás gyerekeket fokozatosan be kell vonni az osztály szociális kapcsolataiba, ebben segíteni kell nekik. hagyja abba. Mielőtt azonban be­szélsz vele, mérlegeld, emiatt nem kerülnél-e magad is veszélybe. Ha ez a lehetőség fennáll, akkor inkább szólj a tanárnak vagy más felnőttnek!” - tanácsolta az emberjogi biztos. Tanácstalan áldozatok „Az áldozatok rendszerint nem tudják, mihez kezdjenek, ezért egyértelműen segítségre van szüksé­gük. A fizikai bántalmazás, a meg­alázás és a zaklatás egyéb formái je­lentősen befolyásolják az áldozat személyiségének az alakulását, az előmenetelét, a szociális fejlődését, kihathat az egészségére. A gyerekko­ri zaklatás hatása felnőttkorban is megmutatkozhat” - figyelmeztet a Linka detskej istoty nonprofit szer­vezet, mely a 116 111 -es ingyenes, névtelen, nonstop segélyhívó vonalat működteti a gyermekek számára. A szervezet honlapján fontos infor­mációk találhatók az iskolai zakla­tásról, a megoldási lehetőségekről, és csetelni is lehet pszichológusokkal, akik tanácsot adnak, útbaigazítanak. Október 6-ától működik a www. odpisemeti.sk weboldal is, mely köz­vetítésével az áldozatok ugyancsak megtehetik a legfontosabb első lé­pést: valakinek elmondják a problé­májukat, és tanácsot kaphatnak, ho­gyan tovább. Az áldozatok a gyerekombuds­­manhoz is szoktak fordulni. Például a 14 éves Liliana ezt írta az ember­jogi biztosnak: „Hetedikes vagyok, és az egyik lány egyfolytában sérte­get, kiabál velem. Ha nem csinálom azt, amit mond, azzal fenyeget, hogy megölet. Ha nem hozom el neki, amit megparancsol, akkor csúnyán le­szid, és ezt mindenki tudja, de senki nem tesz ellene semmit. A tanárok­kal szemben is sok mindent megen­ged. Már nem bírom tovább, mit te­gyek?” Az ombudsman jogászai azt tanácsolták, kérjen segítséget a szü­leitől, beszéljenek a tanárokkal, az igazgatóval, és ha nem javul a hely­zet, azaz az iskola nem oldja meg a problémát, az Iskolai Tanfelügyelő­séghez, súlyos esetekben pedig a rendőrséghez lehet fordulni. (sza) 5. Dicséret és büntetés - Jó ma­gaviseletéért minden gyereket - a problémásakat is - meg kell dicsérni. Büntetés esetén észszerű büntetése­ket kell alkalmazni. 6. Nem szabad megalázni senkit - A fontos dolgokat, főleg a kritikát négyszemközt kell megbeszélni a ta­nulóval, nem pedig a többiek előtt. 7. A kommunikáció módja - A tanár beszéljen nyugodtan, magabiz­tosan, ne fenyegetőzzön! Az állás­pontját többféleképpen kifejtheti. 8. Magánélet - Néha biztosítani kell a gyerekeknek egy kis magán­életet - pl. egy helyet, ahová olykor behúzódhatnak (házikó, zenehallga­tás, számítógépes játék stb.) 9. Alkalom a sikerre - Nemcsak az a fontos, hogy legyen idő mindent megtanítani, hanem hogy az összes gyereknek - a problémásnak is - le­gyen sikerélménye. 10. Speciális pedagógus - Az osz­tályba tehetnek olyan segédtanárt, aki a gyerekkel egyedül dolgozik, a problémás gyereket tanítási óra alatt is kiviszi az osztályból. (s?a) Mit tehetnek a szülők és JÖVŐ HETI TÉMA: SZENIOROK ÉS AZ AUTÓVÁSÁRLÁS ■ HOGYAN VEGYÜNK SZEMÉLYGÉPKOCSIT, MIBŐL FINANSZÍROZZUK

Next

/
Thumbnails
Contents