Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-15 / 239. szám
www.ujszo.com | 2020. október 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A több több lett volna Alaposabban el kell magyarázni és megindokolni a korlátozásokat MARTIN VANÖO lyan meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, hogy ha semmit nem tennénk, pár nap alatt az egész ország egy nagy árvái lagzivá válna. Most már nem elég naponta elismételni, hogy az emberek hordjanak maszkot meg mossanak kezet, és prémiumot ígérni a kimerült járványügyiseknek. Világos, hogy ennél többre van szükség, és ezzel alighanem mindenki egyet tud érteni. Ezért mától a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, mint mondták, ez az utolsó lehetőség, ezután már csak a lockdown, vagyis az ország teljes „lekapcsolása” jöhet. De tényleg ez volt az egyetlen megoldás? Anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a helyzet súlyosságát és csatlakoznánk a vírustagadókhoz, a táplálkozási és egyéb megélhetési tanácsadókhoz, álvírusszakértőkhöz és a fasisztáinkhoz, azért feltehetjük a kérdést, hogy a járvány lassítása kicsit enyhébb intézkedésekkel is elérhető lenne-e. Tényleg teljesen be kell zárni az éttermeket, nem lenne elég, ha csak ketten ülhetnének a kellő távolságra szétrakott asztaloknál? Be kell zárni a mozikat és színházakat, vagy elég lett volna még jobban szétültetni a nézőket? Valóban a szabadban is hordani kell a maszkot, ha egyszer már meg van tiltva, hogy hat embernél több egy helyen tartózkodjon? És valóban be kell vezetni az összes korlátozást a zöld és a narancssárga zónában levő járásokban is? Igen, lehet, hogy a válasz mindegyik kérdésre: igen. Nem tudjuk, mi nem ismeijük az összes adatot. A járványügyi szakértők által között részinformációk szerint azonban nem a mozik és színházak voltak a fertőzés terjedésének fő gócpontjai, és a vendéglők is csak néhány esetben. A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás. Ha ezt nem teszik meg, nem csodálkozhatnak, hogy az emberek egyre nehezebben fogadják a korlátozásokat és egyre több a rebellis hang. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) ENSZ: milliók számára válik élhetetlen pokollá a Föld 2000 és 2019 között 7348 olyan természeti katasztrófa történt, amit a klímaváltozás okozott: kétszer annyi, mint az ezredforduló előtti 20 évben. • Egyre több természeti csapás várható a klímaváltozás következtében: tíz év múlva, 2030-ra a hőhullámok, erdőtüzek, viharok, aszályok, hurrikánok és a globális felmelegedés miatt valószínűleg 50 százalékkal nő a nemzetközi humanitárius segélyre szorulók száma a 2018-as 108 millióhoz képest - figyelmeztetett az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A jelentés felhívta a figyelmet, hogy évről évre nő az időjáráshoz köthető természeti csapások száma. Az ENSZ szakosított szervezete szerint az elmúlt bő 50 évben több mint 11 ezer olyan természeti csapást jegyeztek fel, amelyek az időjáráshoz, klímához voltak köthetőek. Ezekben a katasztrófákban mintegy kétmillió ember vesztette életét, és legalább 3,6 billió dolláros anyagi kár keletkezett. Bár a természeti csapások száma és az általuk okozott anyagi kár mértéke évről évre nő, az egyes természeti katasztrófákkal összefüggésbe hozható halálesetek száma átlagosan egyharmaddal csökkent. A szervezet már tavaly kijelentette, hogy lényegében elveszítettük a klímaváltozás elleni harcot a döntéshozók tétlensége miatt, és ezúttal is azt hangsúlyozták, hogy a Föld hamarosan milliók számára válhat élhetetlen pokollá, ha csak nem cselekednek minél előbb a politikusok. A 16 nemzetközi ügynökség és fenntartó intézmény által összeállított mostani jelentés felszólítja a kormányokat, fordítsanak több pénzt a korai előrejelző rendszerekre, amelyek segítségével az egyes országok jobban képesek felkészülni, reagálni a természeti katasztrófákra. „Miközben a Covid-19 nagy egészségügyi és gazdasági válságot okozott nemzetközileg, amelyből évekig tart kilábalni, alapvető fontosságú emlékeztetni arra, hogy a klímaváltozás továbbra is folyamatos és fokozódó fenyegetést fog jelenteni az emberi életekre, az ökoszisztémára, a gazdaságra és a társadalmakra a következő évszázadokban” - mondta Petteri Taalas WMO- főtitkár. „A világjárványból való kilábalás egy lehetőség arra, hogy előbbre jussunk a rugalmassághoz és alkalmazkodáshoz vezető fenntarthatóbb úton az emberi tevékenységből eredő éghajlatváltozás árnyékában”-tette hozzá. (MTI) Gesztusok és kérdőjelek SZILVÁSSY JÓZSEF Két szempontból is fontosnak minősíthető a szlovák kormányfő keddi tárgyalása a Magyar Közösség Pártjának két vezetőjével, akik nyilván figyelmeztették, hogy nem szándékosan, de mégis megsértette a magyarokat. Ugyanis egyik múlt heti sajtótájékoztatóján a nyelvi bakiját a szlovákok körében elég gyakran használt, a magyarokat kigúnyoló megjegyzéssel igyekezett elkenni. Igor Matovié jellemét dicséri, hogy volt bátorsága ezért a meggondolatlanságáért nemcsak Forró Krisztián és Berényi József előtt, hanem közös sajtótájékoztatón nyilvánosan megkövetni a magyarokat. Sőt, azt is megígérte, ezentúl a bizonyos mértékig lekicsinylő kisebbség megnevezés helyett a magyar közösség kifejezést használja és másokat is erre biztat. Gesztusával nyilván feldühítette a szlovák nacionalistákat, viszont kinyilvánította jóindulatát a hazai magyarokkal szemben. A találkozó létrejötte a kormányfő politikai érzékét, egyik tanácsadójának, Berényi Józsefnek pedig a jelenlegi szakmai súlyát jelzi. A bocsánatkérésen kívül elsősorban azért, mert a kabinet tevékenységében nyugtalanító ellentmondás domborodott ki az elmúlt hónapokban. A kormányfő hivatalba lépése óta többször kijelentette, mennyire fontosnak tartja Dél- Szlovákia leszakadó régióinak felzárkóztatását. Szavainak hitelét azóta néhány kormánytag eléggé megkérdőjelezte. Főleg Andrej Dolezal - aki Boris Kollár embere aki eddig kimondottan gátolta ezeknek a céloknak a valóra váltását. Első lépésként lesöpörte az asztaláról a Dunabuszprojektet, aztán megkérdőjelezte az R2-es gyorsforgalmi út kiépítésének indokoltságát Losonc és Kassa között. Ugyanígy vélekedik a tervezett Szoroskői-alagútról. Az infrastrukturális befektetések fontossági sorrendjében az utolsók között szerepel a komáromi elkerülő út, az R7-es folytatása, ráadásul Érsekújvárt nem délről, hanem északról elkerülő tervvel. Berényi ezeken kívül felhívta a kormányfő figyelmét a jelenleg még csak jórészt az elképzelésként létező észak-déli autópálya hazai és nemzetközi jelentőségére is. Arra is kérte őt, hogy a brüsszeli pénzekből tervezett beruházásokkal kapcsolatos döntések során gondoljanak a déli régiókra. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a kettős állampolgárságról rendelkező törvény módosítása nem lesz kedvező a hazai magyarok számára, mert ilyen jogállást valószínűleg csak azok kaphatnak majd, akik hosszabb ideje, életvitelszerűen élnek külföldön. Márpedig a magyarok döntő többsége nem óhajt elköltözni a szülőföldjéről. Egyébként Matovic mellébeszélések nélkül bevallotta: nem tud arról, hogy Gyimesi Györgynek az államnyelvtörvény módosítását célzó indítványát egyik koalíciós partnere fúrta meg a parlament kulturális bizottságában. Emiatt továbbra sem lehet magyar misét, istentiszteletet élőben közvetíteni a szlovák köztévében, mert nem tudják megoldani a szlovák feliratozást. Maradnak hát a magyarországi tévécsatornák, holott adófizető polgárokként idehaza is jogunk van anyanyelvűnkön közvetített szertartások megtekintésére. A miniszterelnök viszont egyáltalán nem reagált a Benes-dekrétumok ügyét firtató újságírói kérdésre. A választ azzal kerülte meg, hogy ő vetette fel a Csemadok állami támogatásának igényét - ami tény, de a hírhedt dokumentumokhoz semmi köze. Ennek ellenére jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a közös sajtótájékoztató utat mutatott a további őszinte párbeszédhez, amelyek révén fokozatosan rendezhetik a szlovákiai magyarság megoldatlan sorskérdéseit. Ha a miniszterelnökhöz hasonlóan a kormány tagjai és más döntéshozók így gondolják. FIGYELŐ Tilos harcolni ós szemetelni a Holdon A NASA új szabályai megtiltják a harcot és a szemetelést a Holdon, és az olyan történelmi helyszíneket is el kell kerülniük a bolygóra lépő űrhajósoknak, mint az Apolló-11 egykori bázisa. Az amerikai ürhivatal az Artemis holdra szállási programmal kapcsolatban hozta nyilvánosságra új irányelveit. A szabályok az 1967-es világűrszerződésen alapulnak. Az egyezséget eddig nyolc ország írta alá: az USA, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Luxemburg, az Egyesül Arab Emírségek és Nagy- Britannia. Azonban Jim Bridenstine, a NATO igazgatója arra számít, hogy további országok csatlakoznak. A NASA tervei szerint 2024-ben szállhatnának le ismét űrhajósok a Holdon. Bridenstine szerint az űrkutatás legnagyobb koalíciója jöhet létre, ami a Marsexpedíciók útját is kikövezheti. Mike Gold, a NASA nemzetközi kapcsolatokért felelős főnöke szerint az első számú szabály, hogy mindenkinek békével kell érkeznie a Holdra. A titkolózás tilos, minden felbocsátott objektumot azonosítani és regisztrálni kell. Vészhelyzet esetén minden tag segítséget nyújt. Az űrben használt minden felszerelésnek kompatibilisnek kell lennie, és a tudományos adatokat meg kell osztani. A holdi történelmi helyszíneket meg kell óvni, és minden keletkező űrszemetet megfelelő módon ártalmatlanítani kell. A holdjárók és más űreszközök küldetését nem veszélyeztethetik mások azzal, hogy túl közel kerülnek hozzájuk. A szabályok megszegőit „távozásra szólítják fel”. Mindeddig csak az USA küldöttembert a Holdra: 1969 és 1972 között 12 amerikai űrhajóst. Oroszország kívülről szemléli a fejleményeket. Dmitrij Rogozin, az orosz űrhivatal vezetője szerint az Artemis-program túl Amerikaközpontú, és inkább a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló együttműködést részesítene előnyben. Az űrkutatásban szintén élenjáró Kína kimaradt az egyezményből, a NASA egyelőre semmiféle megállapodást nem köthet vele. (mű)
