Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-15 / 239. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Törökországtól függ a béke Hegyi-Karabahban Kuba ós Kína a két emberi jogvédő New York. Az ENSZ Közgyűlése 15 új tagot választott 3 évre a világszervezet Emberi Jogi Tanácsába, köztük Kínát, Oroszországot és Kubát. Jogvédők mindenekelőtt Kína, Oroszország, Kuba és Szaúd-Arábia (az utóbbi nem kapott elegendő szavazatot) jelölését kifogásolták, mivel szerintük ezek az országok nem kezelik megfelelően az emberi jogokat. Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testületé. (MTI) Orosz kibertámadás Norvégiában? Oelo/Moszkva. Oroszország állt a norvég parlament elleni augusztusi számítógépes támadás mögött - közölte Norvégia külügyminisztere. „A kormány rendelkezésére álló információk alapján arra jutottunk, hogy Oroszország húzódik meg a tevékenység mögött” - olvasható Eriksen Sőréidé nyilatkozatában. A külügyminiszter arra nem tért ki, hogy Norvégia tervez-e ellenlépést Oroszország ellen. Augusztusban ismeretlenek több norvég parlamenti képviselő és alkalmazott levelezését feltörték és különböző mennyiségű adatot töltöttek le. A kibertámadás napokon át folyt, elhárításában támogatást nyújtott a norvég Nemzetbiztonsági Hatóság. A norvégiai orosz nagykövetség később provokációnak minősítette a norvég fél állításait. (MTI) Börtön az Arany Hajnal vezetőinek Athén. Börtönbüntetést szabott ki az Arany Hajnal görög radikális párt több vezetőjére Athén. Fejenként 13 évi, letöltendő börtönbüntetést szabott ki egy athéni bíróság az Arany Hajnal görög radikális jobboldali párt több vezetőjére, köztük Nikólaosz Mihaloliákosz pártvezetőre. A bíróság egy hete bűnszövetkezetnek minősítette a pártot a perben, amelyben 4 ügyet egyesített: Pavlosz Füsszasz baloldali rapper meggyilkolását, bevándorló halászok és baloldali aktivisták ellen elkövetett támadásokat, illetve a bűnszervezetként való működés vádját. A13 évre elítéltek között van Joánnisz Lagósz európai parlamenti képviselő, aki csak volt tagja az Arany Hajnalnak. Ellene Görögország elfogatási parancsot ad ki, és az Európai Parlamentnek fel kell oldania a mentelmi jogát. (MTI) Elhunyt az MSZP volt csúcspolitikusa Budapest. Elhunyt 62 éves korában Mandur László, az MSZP egykori politikusa, az Országgyűlés korábbi alelnöke, fotográfus. Betöltötte az MSZP fővárosi szervezetének elnöki tisztét is. Munkáját 2002-től három cikluson át az MSZP országgyűlési képviselőjeként, 2002-2010-ben az Országgyűlés alelnökeként végezte. (MTI) Ilham Aliyev azeri elnök azt mondta, a Hegyi-Karabah hovatartozásáról szóló azeriörmóny fegyveres konfliktust nem lehet megoldani Törökország bevonása nélkül. A térségben a fegyverszünet ellenére is folynak a harcok. Jeraván/Baku. Örmény területen felvonultatott hadműveletiharcászati ballisztikus rakétarendszerek megsemmisítéséről számolt be tegnap az azerbajdzsáni védelmi minisztérium, az örmény védelmi tárca válaszul ellencsapással fenyeget. A bakui védelmi tárca szerint az azeri hadsereg szerdára virradó éjjel észlelte, hogy az örmény hadsereg felvonultatott néhány ballisztikus hadműveleti-harcászati rakétarendszert örmény területen, a határ hegyikarabahi Kelbadzsarhoz közel eső térségben. Az örmény rakétarendszerek a békés azeri lakosságot és polgári létesítmények vették célba Gjandzsa és Mingj acsevir városban, továbbá más azerbajdzsáni településeken, ezért még az éjjel „semlegesítették” ezeket a katonai célpontokat, hogy megelőzzenek további örmény rakétacsapásokat - írták a bakui közleményben. Az örmény védelmi minisztérium megerősítette, hogy az azeri hadsereg csapást mért Örményország területén lévő katonai célpontokra, „abból a feltevésből kiindulva”, hogy támadást intézhetnek velük azeri települések ellen. „Az örmény fegyveres erők jogot formálnak arra, hogy csapást méljenek bármilyen katonai objektumra Azerbajdzsán területén” - közölte a jereváni tárca. Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője arról tájékoztatott, hogy a légvédelem lelőtt egy Szu-25-os azeri csatarepülőgépet, de Bakuban erre közölték, hogy az azeri hadsereg nem veti be a harcokban a légierejét, és Szu-25-ös nem is emelkedett a levegőbe. Ilham Aliyev azeri elnök szerint a konfliktus megvitatása során Törökország „tulajdonképpen ott ül a tárgyalóasztalnál”. Az azeri államfő a arra figyelmeztette Jerevánt, „ha meg akarja valósítani az azeri földgáz- és kőolajvezetékek kiiktatását célzó tervét, akkor Baku válasza nagyon kemény lesz”. Aláhúzta: a földgázból európai országok is részesülnek, így ez a dolog Európa energiabiztonsága szempontjából kivételesen fontos. Aliyev megjegyezte, török F- 16-os harci repülőgépek a híresztelésekkel ellentétben nem vesznek részt az összecsapásokban, ahogy török vagy idegen harcosok sem. Mint mondta: vannak török F-16-osok Azerbajdzsánban, amelyek a hadgyakorlat idején érkeztek, de a földön állnak. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a mostani harcok szeptember 27-én újultak ki. (MTI) Varsó megvétózná az EU-büdzsét ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Budapest. Lengyelország nem engedi, hogy pónzzel zsarolják, ezért kész megvétózni az Európai Unió 2021 utóni hétéves költségvetési keretét és a helyreállítási alapot. Budapest egy másik forrásból máris millióktól esik el. A lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes szerint az EU-ban egyesek alá akarják rendelni maguknak Lengyelországot, rákényszerítve „saját értékeiket”, Kaczynski kijelentette: „néven nevezném ezeket a törekvéseket, azzal szembesülünk, hogy meg akarnak fosztani szuverenitásunktól, még a kultúra terén is”. Brüsszel az új Moszkva? A Varsó és Brüsszel közötti vitát Kaczynski az 1989-es rendszerváltás előtti Lengyelország helyzetére utalva magyarázta, felidézve: a Szovjetunió szempontjából megengedhetetlen volt a kis magángazdaságok létezése, az akkori Lengyelországban ezek mégis működtek. A katolikus egyház tevékenysége a szovjet rendszer szempontjából szintén elfogadhatatlan volt Lengyelországban, az egyház mégis működött, akkor is, amikor üldözték - emlékeztetett Kaczynski. „Mindenképpen védeni fogjuk identitásunkat, szabadságunkat, szolidaritásunkat. (...) Nem engedjük, hogy pénzzel terrorizáljanak” -jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy Varsó megvétózza-e emiatt az EU 2021 utáni költségvetési tervezetét, valamint a korona vírus-járvány utáni gazdasági élénkítést célzó helyreállítási alap tervét, Kaczynski elmondta: „Megvétózzuk. Ha folytatódnak a fenyegetések és a zsarolás, keményen védeni fogjuk Lengyelország létérdekeit”. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő korábban üdvözölte az uniós keretköltségvetés május végén bejelentett megemelését és az új helyreállítási alap tervét. Az utóbbiból Lengyelországnak 63,8 milliárd euró jutna, a költségvetésben a kohéziós és az agrárpolitikára szánt alapokból pedig Varsó az eddig tervezettekhez képest 2 milliárd euró többletre számíthat. Bosszantó jogállamiság Későbbi tárgyalások során azonban felmerült, hogy Brüsszel a jogállamisági kritériumokhoz kötné az uniós források felhasználását. Ezt viszont Varsó ellenzi, a jogállamisági kritériumok homályosságával érvelve, valamint azzal, az ilyen megoldás nem támaszkodik az uniós alapszerződésekre. Morawiecki szeptember végén ellenezte azt a német javaslatot, hogy a jogállamisági elvek megsértéséből adódó pénzügyi károkról az EU miniszteri szaktanácsa döntsön, többségi szavazással. Budapest hasonlóképpen vélekedik e kérdésről. Az uniós költségvetésről folytatott megbeszéléseket az Európai Parlament tárgyalói múlt csütörtökön felfüggesztették, jelenleg a tagországi kormányok új ajánlatára várnak. A tagállamok között nincs megegyezés a jogállamisági feltételrendszerről, a helyreállítási alapról pedig egyes tagállamok csak a költségvetés elfogadása után akarnak dönteni. Elzárt norvóg pénzcsap A magyar kormány 214 millió euróról kényszerül lemondani, amióta háborút indított a nem a befolyása alá tartozó civil szervezetek ellen. Miközben az EU hezitál, hogy mitévő is legyen a jogállamiság ügyében, addig Norvégia megfizetteti az érintett országokkal a jogsértés árát: Oslo befagyasztotta a magyar és a lengyel kormánynak szánt támogatást. Pedig a skandináv állam nem is tagja az uniónak, mégis igyekszik kikényszeríteni a normák betartását és e tekintetben továbbmegy, mint Brüsszel - jelenti a Politico hírportál. Magyarország esetében már 6 éve felfüggesztette a Norvég Alap kifizetéseit, ami 214 millió eurót jelent a jövő év végéig, miután az Gfbán-kabinet a civilek ese'.-.en túlzottan bele akart szólni a pénzek felhasználásába. Mivel a helyzet azóta sem változott, a csap továbbra is zárva. Majd pár hónapja jöttek lengyelek, akik eddig 65 millió euróról mondhattak le. (MTI, hvg) 11111 Szakmai függetlenséget ígért meghallgatása második napján az amerikai alkotmánybíró-jelölt, Amy Coney Barrett (felvételünkön). A szenátus igazságügyi bizottságának meghallgatásán a szenátorok az abortusztörvénnyel, az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvénnyel és a választásokkal kapcsolatos kérdéseket feszegettek. A demokrata politikusok kérdései arra irányultak, vajon a konzervatív Coney Barrett - Donald Trump elnökkel és a republikánusokkal összhangban - döntési helyzetben az abortusztörvény megsemmisítése, vagy az Obamacare visszavonása mellett dönt-e majd. (TASR/AP) Trump durva sértegetése Washington. Dübörög az amerikai elnökválasztási kampány, a koronavírusból kigyógyult Donald Trump kedden Pennsylvaniában kampányolt, ahol nem fukarkodott a bombasztikus sértegetésekkel, amikor a demokratákról és kihívójáról, Joe Bidenről beszélt. Az elnök szerint a választáson „marxistákkal” és „őrültekkel” kell küzdenie, Bident mentálisan sérültnek nevezte, aki a vitájuk során szerinte „úgy fulladozott, mit egy kutya”. „Átadja az irányítást a szocialistáknak, a marxistáknak és a baloldali szélsőségeseknek. Nem tud ellenállni a pártját vezető őrülteknek” - mondta a demokrata jelöltről Trump a lelkes közönsége előtt. A legnagyobb ovációt azzal váltotta ki, amikor arról beszélt, hogy a számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási eredmények ellenére nem áll szándékában elérni a mélyen megosztott nemzet demokratáit. Szerinte ha ők alakíthatnak kormányt, akkor az Egyesült Államokból „Venezuela nagyszabású változata” lesz, mert a demokraták ingyenes kórházi ellátás nyújtanak majd az illegális bevándorlóknak, amitől összeomlik a társadalombiztosítási rendszer. A koronavírusról szólva az elnök határozottan kijelentette, hogy „nagyon gyorsan le fogjuk tömi a vírust”, ami szerinte már el is kezdődött, mondta ezt annak ellenére, hogy az országban éppen jelentős mértékben emelkedik a fertőzésszám. A Floridában kampányoló Biden éppen Trump járványkezelését kritizálta a legtöbbet, azzal vádolva az elnököt, hogy feláldozhatónak tartja az amerikaiakat. Trumppal ellentétben Biden arcmaszkot viselt a beszéde közben. (24.hu) A tűzszünet ellenére sem csitulnak a harcok Hegyi-Karabahban (tasr/ap)
