Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-14 / 238. szám

6 RÉGIÓ 2020. október 14. | www.ujszo.com Felújították a lévai zsinagóga alapító oklevelét SZÁZ ILDIKÓ Teljes szépségében látható a lévai zsinagóga alapító okirata, amely számos fontos adatot tartalmaz a város történelmi épülete iránt érdeklődők számára. Ea A zsinagógát 2011-ben újították fel, ekkor került elő az elveszettnek hitt alapító okirat. Az 1883-as kel­tezésű dokumentumra egy gyógy­szeres üvegben találtak rá a munká­sok, amikor a homlokzat alsó részén dolgoztak. A zsinagóga alapkövét 1883. április 24-én rakták le, akkori­ban Kohn Ambróz volt a rabbi. Az okiratból kiderül továbbá, hogy az épület tervei és az építési munkálatok a garamkálnai Gustáv Sissák nevé­hez fűződnek. Az okiraton kívül két kisebb értékű pénzérmét is találtak az orvosi üvegben. Léván a 19. század első felében mintegy 160 zsidó élt, de 1880-ra már 903-an tartoztak a hit­községhez. A zsinagóga négyszáz fé­rőhelyes volt. 1991-ben került az épület a város tulajdonába. Léva ezt A felújított alapítási okiratot olyan tokba zárták, amely védi a további nedvesedéstől és kifakulástól (Képarchívum) követően 1,52 millió euró támogatást kapott uniós és állami forrásokból a történelmi épület felújítására, ahol képzőművészeti kiállításokat, jóté­konysági esteket, koncertekét és díj­átadó ünnepségeket tartanak. A fel­újított épület átadási ünnepségén az okiratot még az eredeti, megtalált ál­lapotában helyezték egy üveglap alá, hogy megtekinthesse a közönség. A város önkormányzati honlapján a na­pokban tájékoztatták a lakosokat ar­ról, hogy Stefan Kocka restaurátort kérték fel a darabjaira esett, jócskán megrongálódott dokumentum felújí­tására. Az átnedvesedett, penészes és kifakult, emiatt nehezen olvasható okiratot a felújítást követően olyan speciális tokba zárták, amelyben so­káig megőrizhetik jelenlegi állapotá­ban. Nem fakul ki, és nem is nedve­­sedhet át. Az újonnan konzervált, re­tusált és az utókor számára megmen­tett iratot a városházán adták át. Tol­nai Csaba, Léva alpolgármestere hangsúlyozta, hogy már a korabeli sajtóban, a Bars hetilapban említést tesznek az alapító okirat létezéséről. A lévai zsinagóga azon kevés törté­nelmi épület egyike, ahol ezt az érté­kes oklevelet sikerült megtalálni, megőrizni és felújítani. A teljes szö­veg, illetve a város akkori elöljárói­nak az aláírása is ma már jól kivehető és olvasható a dokumentumon. A Kittenberger Kálmán utcában lévő zsinagóga a deportálásokat kö­vetően sokáig üresen, kihasználatla­nul állt, majd 1967-ben került állami tulajdonba. A rendszerváltásig bú­torraktárként szolgált. A felújítási munkálatok során később egy buda­pesti kiadású, magyar-héber nyelvű kalendáriumot is találtak. Renoválják a nyékvárkonyi plébániát SOMOGYI KATALIN Nyókvárkony örömmel nyugtázta, hogy Zsidó János esperesplébános 30 év után visszatért a helyi plébániára. Komoly tervei vannak a jövőre nézve. KVÁRKONY Zsidó János a bősi plébánián kezdte meg papi szolgálatát, miután 1977-ben a pozsonyi Szent Márton­­dómban pappá szentelték. Néhány évvel később a nyékvárkonyi plébá­nián 1993-ig szolgálta a híveket, az elhunyt elődjét helyettesítette, így naponta ingázott Bős és Nyékvár­­kony között. „Most pedig minden megismétlődik. Ugyanúgy Bősön lakom a húgoméknál, és naponta já­rok Nyékvárkonyra misézni. Leg­alább is addig, amíg be nem fejező­dik a papiak egy részének a felújítá­sa. Tulajdonképpen ugyanabba a fo­lyóba tértem vissza” - meséli a plé­bános. 1993-ban Dunaszerdahelyre helyezte az érsekség, ahol 2000-ig szolgált, Fél község következett a szolgálatok sorában, ahol ez év jú­niusáig törődött a hívőkkel. Miután nyugdíjaskorba lépett, maga kérte, hogy visszatérhessen Nyékvár­konyra. „Nagyon szép emlékek fűznek ehhez a faluhoz, ez is volt a döntő ok, hogy ide kértem az áthe­lyezésemet. Emlékszem, annak ide­jén mi indítottuk el a cserkészmoz­galmat a faluban, amely máig fenn­áll, minden misén tele volt a temp­lom. Nem utolsósorban pedig én is megöregedtem, jobban oda tudok figyelni egy falu híveire, mint négy községére, Félen négy falu híveit szolgáltam három templomban” - magyarázza a régi-új esperesplébá­nos. Az első feladatok közé tartozik a parókia, a papiak felújítása, amely eléggé elhanyagolt állapotban volt, hiszen néhány éve lakatlan. Mivel egy viszonylag nagy házról van szó, csupán az egyik része fog papiak­ként szolgálni, a másik felében egy közösségi teret szeretne a plébános kialakítani. „Van itt egy akár 70 sze­mély befogadására is alkalmas he­lyiség, ahol előadásokat, különböző A nyékvárkonyi a járás egyik legértékesebb temploma (Somogyi Tibor archívuma) találkozókat szervezhetnénk. Régi cserkészként, mindenképpen foly­tatni szeretném a cserkészélet akti­vitásait is a községben. A templom is állandó odafigyelést kíván, hiszen ritka értékek lapulnak meg benne, a 13. században kezdték építeni. Ajá­­rás egyik legértékesebb temploma, amely nemcsak egyházi, de kultu­rális célokat is szolgálhatna a jövő­ben, akár koncertek helyszíne is le­hetne” - beszélt terveiről Zsidó Já­nos. „Minden délután elmegyek Bős­ről az esti szentmisére Nyékvár­konyra, a mise után még legalább egy órát várok, ha valakinek szük­sége lenne rám. Ettől függetlenül a papnak ott a helye, ahol a hívei van­nak. Most az új megszorítások fé­nyében még inkább, hiszen csütör­töktől már nem lehet közösségi mi­séket tartani, de én azért minden nap egyedül megtartom a misét a hívei­mért. Bízom benne, hogy pár héten belül befejeződnek a felújítási mun­kálatok, és a karácsonyt már közö­sen fogjuk ünnepelni” - bizakodik Zsidó János. VIP-VENDE6 Ha a közszereplőik közül valakire büszkék lehetnek Szlovákia állampolgárai, az egyértelműen a köztársasági elnök, Zuzana Caputová. Nemcsak szakmai felkészültségből, politikai kultúrából és elvhűségből mutat példát, hanem együttérzésből, a választók Iránti tiszteletből is. A mostani kaotikus, koronavírusos időkben is ő az, aki a nyugodt erőt képviseli, és nem csak mondja, hitelesen közvetíti, hogy ezt is legyőzhetjük. Zuzana Caputovával az elnöki palotában a vírustagadókról, a hazai politika vulgarizálódásáról és a magyar kisebbség helyzetéről is beszélgetett Vrabec Mária. a családnak Zasarnap 7 ELNÖKI PALOTÁBAN Dánia akiknek hatalmát Elnöki Palotában a Vasárnap: az államfő jól érzi magát a i ZUZANA CAPUTOVA tudatosságra ► Főszerepben a nők: Szlovákia köztársasági elnöke mellett Nők, akiknek hatalmat szavaztak; Dánia királynője; Mucha Dorka budapesti író, aki Pereden is otthon érzi magát és Simona Stasová, a cseh film egyik legtöbbet foglalkoztatott és legkedveltebb színésznője SÍlflOfKI Sutsorá Tiemjjnnepélt Mucim Ihtvka, A Kf TI AKIÍRÓ Már kapható a Vasárnap legújabb száma Misa máj)

Next

/
Thumbnails
Contents