Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-14 / 238. szám
www.ujszo.com | 2020. október 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A második hullám gazdasági ára Azonnali és hathatós segítséget kell nyújtani a DUDÁS TAMÁS Nem vitás, hogy a világjárvány sokat emlegetett második hulláma átcsapott Európa felett. A nyári napsütést élvezve reménykedtünk, hogy a korona vírus már nem tér vissza olyan erővel, de valahol legbelül tudtuk, hogy ez hiú ábránd, így most október közepén Európa országainak többségében ismét a számokat figyelik, és a kormányok elkeseredetten próbálják a vírus terjedésének tempóját lassítani. Közép- Európa különösen rossz helyzetben van, az első hullám éllovasai most nem bírnak a koronavírussal. Pedig az európai gazdaságok éppen kezdtek magukhoz térni a hosszú tavaszi sokkból. Ez érvényes a szlovák gazdaságra is, augusztusban az ipari termelés már csak egy hajszállal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Ennek köszönhetően a szlovák export is helyreállt, augusztusban ezen a területen a koronavírus hatása már teljesen eltűnt. Jó hírek érkeztek a munkaerőpiacról is, még a reálbérek növekedése is javult valamelyest, a lakossági fogyasztás is visszatért az . eredeti szintre, ezt ilyen gyorsan még a nemzeti bank elemzői sem várták. A hírek azonban megint korlátozásokról szólnak sok európai országban. Iskolák, éttermek, színházak, koncerttermek és sportlétesítmények zárnak be ismét Európaszerte, a tömegrendezvények már átkerültek a mítoszok világába. Hogy ennél még tovább kell-e menni, azt ebben a pillanatban még senki sem tudja. Tény viszont, hogy egyre több országban kerül elő ismét a tavaszihoz hasonló karanténintézkedések forgatókönyve. A cseh kormány hétfőn azt ajánlotta a lakosságnak, hogy csak dolgozni és bevásárolni mozduljon ki. Nincs ez másképpen Szlovákiában sem, Igor Matovic kormányfő nagyfokú felelősségre és óvatosságra kért minket. Mindezek ellenére a második hullám gazdasági ára egyelőre nem tűnik annyira nagynak, mint az elsőé. A korlátozások a kulcsfontosságú ipari vállalatokat még nem érintik, a beszállítói lánc sem akadozik még. Fontos az is, hogy a megrendelések nagysága is normális szinten mozog, ami azt jelenti, hogy van kinek gyártani. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság helyzete teljesen felhőtlen. A kormány által bevezetett korlátozások elsőnek a kultúrát és a sportot kényszeritették térdre ismét, ehhez jön csütörtöktől a vendéglátóipar, a wellness- és fitneszszektor. Akik ezeken a területeken dolgoznak, még a tavaszi első hullámot sem vállalkozóknak heverték ki teljesen, és most bizonytalan időre újra be kell zárniuk. Ha valamit tanultunk az első hullámból, az az, hogy ezeknek a vállalkozóknak gyors és hathatós segítségre van szükségük. Hónapokig azt hallgattuk, hogy a nyomtatványok, a kérvényezés bonyolult és az anyagi segítség csak lassan csordogál. Most itt a lehetősége, hogy a kormány megmutassa, mennyire sikerült kiküszöbölni a hibákat, és nem történik meg, hogy karácsony táján a pénzügyileg kimerült vállalkozók tömegesen dobják be a törülközőt. A jelenlegi gazdasági előrejelzésekben visszatérő fogalom a nagyfokú bizonytalanság. Nehéz megsaccolni, hogy mennyivel emelkedik a fertőzöttek száma, és mikor várható valamelyik tesztelés alatt álló vakcina reális bevetése. A globális gazdasági helyzet különösen bonyolult, a Nemzetközi Valutaalap várhatóan tovább rontja a világgazdaság kilátásait az e héten megjelenő prognózisában. Ennek a globális válságnak komoly ára van, a Világbank számításai szerint világszerte akár 100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe. A kormányok többsége két fronton harcol, amikor próbálja ajárvány teijedési sebességét csökkenteni úgy, hogy az intézkedések gazdasági ára még elviselhető legyen. Reménykedjünk, hogy ez elég lesz, és nem áll le az élet ismét úgy, mint tavasszal. (Caftoonizer) Gyülekezünk, gyülekezünk? VERES ISTVÁN Október 15-től Szlovákiában tilos gyülekezni. Pontosabban nem lehetnek többen egy helyen hat főnél. Legfeljebb olyanok, akik egy háztartásban élnek. Fellélegezhetnek tehát az ötgyerekesek, hiszen elindulhatnak közösen sétálni, anyaapa-gyerekek. Viszont mi számít egy helynek? Egy tér? Egy rét? Egy járda? Egy park? Egy parkoló? Ha megyek a villamosra, és már várnak a megállóban hatan, kénytelen vagyok keresni egy másik megállót? Mi van, ha abban még többen lesznek? Váljam meg a következő szerelvényt? Kapaszkodjak a villamos korlátjába, utazzak a lépcsőn, mint a fekete-fehér filmekben? Menjen inkább busszal! -javasolja egy kedves ismerős. És mit tegyen, aki emiatt nem tud beérni a munkahelyére? Vegyen ki gyülekezési szabadságot? Mi lesz így a gyülekezetekkel? Mi lesz azokkal, akik a korlátozások ellen szeretnének tömegtüntetni? Úgy járunk majd, mint Móricka a viccben, amikor számolta az embereket. Egy fő, két fő, három fő, hat fő, hétfő, kedd, szerda... Nem ellenzem a járványhelyzettel kapcsolatos korlátozásokat. Sőt, néha kimondottan hasznosnak, szórakoztatónak és pihentetőnek érzem némelyiket. Az idősek vásárlási idősávját mindenképp. Az ember ül az íróasztalánál, vagy egyéb módon teszi a dolgát (süteményt süt, darut kezel), és ott motoszkál benne a gondolat, hogy bármikor rákényszerülhet ■ egy gyors bevásárlásra. De tényleg bármikor, hisz fogyasztói társadalomban élünk (aki többet fogyaszt, többet is spórol, hisz többet vesz az akciós áruból), amely megköveteli tőlünk, hogy a boltok ellenállhatatlan ajánlataira rugalmasan reagáljunk. Kihagytad az akciós banánt? Kudarcot vallottál emberileg és szakmailag! Ki fogsz halni, mint a kardfogú tigris! Az idősek idősávja azért nyugtat meg, mert biztos lehetek benne, hogy délelőtt kilenc és tizenegy óra közt nem fogok vásárolni. Hiszen be sem engednének. Kellenek a biztos pontok az életben. Egyébként az idősek vásárlási idősávját sokan félreértik, és morognak, ha más időpontban lámák időseket vásárolni. Miért nem kilenc és tizenegy között jött? Értsék meg, akik nem értik, hogy az idősek idősávja nem azért lett kitalálva, hogy az idősek kötelezően csak ebben az idősávban vásárolhatnak. Ráadásul ha a környék összes idős lakója kilenc és tizenegy között térne be az élelmiszerboltba, el sem fémének a négyzetméterekkel kapcsolatos korlátozás miatt. Múlt héten a Kő téren szorosan beállt mögém a kasszánál egy barna kabátos férfi. Ropit vett, meg ceruzaelemet. Mondom neki, álljon már hátrébb, ne lehelje a vállamra a covidját. Mire ő, hogy álljak inkább én előbbre, hisz ott több a hely. Néha elgondolkodtató kombinációkat látni a pénztárgép szalagjánál. Ugyanott egy néni vodkát vett, mellé négy banánt. A Centrálban egy kék farmerkabátos lány egy üveg Femet citrust vett, hozzá egy csomag rágógumit. A Bajkál-tóról elnevezett utcában a szomszéd pénztárgépnél egy anyuka otthagyta a gyerekeit a szalagra rakott bevásárlással, meg egy bankkártyával, és kiment. A kártyán nem volt pénz. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Üzenet a Kotlebával kokettálóknak A bíróság kimondta, Kotleba törvényt sértett. Olyan eszmék terjesztésével, amelyeket egy demokrácia nem tűrhet el. „Marian Kotleba hosszú évek óta teijeszt elnyomó eszméket, hol nyíltan, náci szimbólumok felhasználásával, hol meg burkoltan, háborús bűnösök sírjánál tisztelegve. Nincs más politikai programja, csak ez a barna, amit a frusztrált emberekért való harcként tüntet fel” - írja a Sme kommentálja. A bíróság nem játszotta el, hogy a fasizmus olyan valami, amit nehéz bizonyítani és mai megnyilvánulásai csak a túlérzékenyek paranoiája. Nem hitte el, hogy a pénzadomány nem náci kirakós játék és számmisztika, csak mert Kotleba ezt gyáván tagadta. Az ítélet egyértelmű üzenet minden politikusnak, aki lehetséges partnert látott Kotlebában, aki azt hitte, a gárdista egyenruha idővel kifakulhat, aki azt hitte, hogy parolázhat vele és a segítségével kormányon maradhat, aki azt hitte, hogy szövetkezhet vele a parlamentben előteijesztések elfogadására-úja a Sme. (úsz) HELYREIGAZÍTÁS Járvány, éhínség, káosz Világszerte 690 millió ember éhezik huzamos ideje, további 135 millió embert sújt akut éhínség a nyilvánosságra hozott új világéhezési index szerint. Az éhínség és az alultápláltság a világ 50 országában probléma, ezek közül 14-ben a helyzet csak rosszabbodott 2012 óta - közölte a Welthungerhilfe német élelmezési segélyszervezet. Félő, hogy a koronavírus olaj lesz a tűzre, még több ember fog éhezni világszerte - figyelmeztetett a segélyszervezet. Afrikában a Szaharától délre eső régiókban, illetve Dél- Ázsiában már a pandémia előtt is aggasztó volt a helyzet - mutatott rá Marlehn Thieme, a Welthungerhilfe elnöke, hozzátéve, hogy a klímaváltozás miatt egyre súlyosabb aszályok is várhatók. A német segélyszervezet attól tart, hogy nem lesz teljesíthető az ENSZ célkitűzése, hogy 2030-ra felszámolják az éhezést. Ha a világ csak ennyit tesz, mint most, akkor 2030-ban 37 országban még mindig gondot fog okozni az élelmiszerhiány. Néhány napja az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) kapta az idei Nobel-békedíjat azért, amit az éhínség háborús fegyverként való felhasználása ellen tett. Az indoklás szerint a járvány súlyosbítja a helyzetet, az ENSZ becslése szerint egy éven belül 265 millió éhező lesz a világon. „Mindaddig, amíg nincs oltóanyag, az élelem a legjobb vakcina a káosz ellen” - áll az ENSZ élelmezési felhívásában. (MTI) A Hídépítő Zrt. közleménye „Az Új Szó napilap és internetes portál 2020. szeptember 18-án a„Hídavatás” cikkben valótlanul állította, hogy a Monostori híd kivitelezés során a kivitelezők „szlovák felet egyáltalán nem vontak be, még alvállalkozók szintjén sem”. Továbbá valótlanul állította, hogy „munkavédelmi szabályok megsértése miatt meghalt egy munkás az építkezésen”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Monostori híd kivitelezése során több szlovák, cseh társaság - alvállalkozók, beszállítók, helyi munkaerő—is részt vett a híd kivitelezésében. A hídba beépített nagy mennyiségű beton kb. 70%-a Érsekújvárból származott, továbbá a kivitelezési munkákban a helyi „Hajógyár” és több neves szlovák alvállalkozó is részt vett. A kivitelezés során elhunyt dolgozó halála nem kapcsolódott semmilyen munkavédelmi szabály megsértéséhez az érintett dolgozó tragikus halála természetes egészségügyi okokra volt vezethető vissza.”
