Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-07 / 232. szám
www.ujszo.com | 2020. október 7. KULTÚRA 111 Egy emberi hang Stószról Átfogó és szép kiállítás nyílt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Fábry Zoltánról ör>c)KS JUHÁSZ KATALIN Mennyi könyv! Ez a látogató első benyomása a Vox humana című kiállításról, amely a pozsonyi Briimer-kúriában látható, és az 50 óve elhunyt Fábry Zoltán írót szeretné visszahozni a köztudatba. Fábry évtizedeken át meghatározó szervezője, irányadója volt a hazai magyar irodalomnak, stószi házába mindenki elzarándokolt, aki valamit is számított a szakmában. Úgy hívták, a stószi remete. És valóban tökélyre fejlesztette a home offíce-t: kihelyezett szerkesztőségéből a világ minden tájára levelezett, összes ügyét írásban intézte. És olyan világszínvonalú, 12 ezer kötetes könyvtárat válogatott össze magának az Amazon és a Bookline segítsége nélkül, hogy a neves hamburgi hungarológus, Eve Marie Kahle is letaglózva állt a polcok között - ott volt minden, ami a hatvanas évek mértéke szerint fontosnak számított. Ezt a szellemi gazdagságot demonstrálta Szabó Réka, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában nyílt kiállítás megalkotója. A felhalmozott könyvek itt vizuális kellékek - nem Stószról származnak, hanem a múzeum könyvtárából -, megtöltik a teret, kiegészítve a paneleken prezentált fotókat, dokumentumokat és az író használati tárgyait. A megnyitón a legtöbben Fábry Corona márkájú írógépe előtt cövekeltek le, a maszkos látogatók azonnal vették a poént, következő gondolatuk pedig nyilván az volt, hogy mennyi fontos mü született ezen a szerény mechanikus eszközön. Ez a kiállítás tulajdonképpen három részből áll: a tárlatot kiegészíti egy informatív, igényes kiadvány Szászi Zoltán szerkesztésében, valamint egy 30 perces dokumentumfilm, amelyben Szekeres Éva szerkesztő és Lichtmannegger László operatőr elsősorban Fábryt, az embert mutatja be. Ez a film szabadon Az író halotti maszkját Löffler Béla kassai szobrászművész készítette el További képek a kiállításról azujszo.com-on. (Somogyi Tibor felvételei) kölcsi ellenállása. Szellemi és erkölcsi fenomén, amelynek csak mint szellemi és erkölcsi fölénynek van átütő ereje. A hazug fegyverkultúra legféltettebb ellenfele még mindig az értelemmel és az erkölccsel telített szó. A szót tehát megvesztegethetetlenné kell tenni.” A második világháború idején kétszer is bebörtönözték, később pedig alig, illetve cenzúrázva közölték írásait a hazai lapok — ekkor már antibolsevista nézetei okoztak gondot a hatalomnak. Tóth László író, költő, irodalomtörténész, a kiállítás egyik szakmai tanácsadója a megnyitón Fábry további jótéteményeire is felhívta a figyelmet: „Neve és életműve Magyarország és a többi elszakított peremterület magyar közösségei felé is hidat jelentett a Kárpátmedencei magyarság egységének demonstrálására, még az 1970-es években is, tehát amikor a hivatalos kádári politika még nemigen vett tudomást a magyarság határon túli részeiről, és az irodalomban is külön-külön karanténba zárták a Magyarországon kívüli írókat, írói közösségeket. Mert e tekintetben is Fábry volt az, aki a magyarországi kritika és irodalmi közélet számára észrevétette a (cseh)szlovákiai magyarságot és íróit is. Röviden: Stósz a magyar irodalom országhatároktól független találkahelye is volt. Szellemi őrhely, ahonnan egyfelől az egész magyar glóbusz, másfelől a két-három ezer éves európai műveltség is belátható volt.” Az alapos és látványos kiállítást, amely két éven át készült, eleve úgy tervezték, hogy „vándorútra” indulhasson. Már eddig is három városból jelezték, hogy szívesen látnák. Addig is a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában tekinthető meg, a járványügyi intézkedések betartása mellett, ami azt jelenti, hogy limitált számú érdeklődőt engednek be egyszerre a terembe, szigorúan szájmaszkban. A könyvek vizuális díszítőelemekként szerepelnek ezen a kiállításon Fábry Zoltán Corona márkájú írógépén sok fontos mű született elérhető a múzeum valamennyi internetes platformján, és iskolák figyelmébe is ajánljuk, mert olyan a nyelvezete, hogy a kamaszok is megértik. Nagy szükség volt már egy ilyen segédanyagra, hiszen a mai fiatalok zöme legjobb esetben is csak irodalomtörténeti adatként találkozik Fábry nevével. Hosszú lenne kifejteni, miért kopott ki a köztudatból ez az ötven éve még intézménynek számító irodalmár, akinek örökségével a rendszerváltás után nem tudott mit kezdeni a hazai magyar irodalomtörténet. A lényeg: sokak számára az előző rendszert testesítette meg, ezért aztán forradalminak tekinthető antifasizmusát és irodalomszervezői, közösségformáló tevékenységét sem értékelték kellően. Pedig már 1938-ban ezt írta, vállalva a későbbi üldöztetést: „Az antifasizmus a kultúrtudat etikai realizmusa, er-F-ábry 1970-ben bekövetkezett halála után «soréndel-i<- v:vt, * a Csemadok lett hagyatékának áitűaoov őrein« 1975-ben megnyitották a stósa házban a Fábry Zoltán Emlékházat Fábry-díjat alapítottak. Fábry Napokat .szerveztek. »Miiák. klubok, utcák vették fet a nevét, mely események u Fábt y- kultusz elindításában és ápolásában nagy szerepe* játszóttak 1980-Iwn elindult 'életmüsorozatának kiadása. A rendszerváltás után azonban ? á*,r yr,„>. inkább elhallgatásban volt része. A kilencvenes évek elején megmdutl vita bizonyos elfordulást jelentett Fábry örökségétől RÖVIDEN A Led Zeppelin nem koppintott Washington. Pont került egy 2014 óta húzódó plágiumper végére. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elutasította az ügy újratárgyalását, azaz érvényes a Los Angeles-i fellebbviteli bíróság márciusi döntése, mely szerint a Led Zeppelin nem az amerikai Spirit együttes Taurus című számából másolta legnagyobb slágerének bevezető rifijét. A Stairway to Heavenről van szó, az ügy zeneipar egyik legnagyobb figyelemmel kísért plágiumpere volt, Robert Plant énekest és Jimmy Page gitárost több millió dolláros büntetés fenyegette. A két zenekar együtt turnézott a hatvanas évek legvégén, ennek ellenére Page azt vallotta, nem ismerte a dalt, csak a per kapcsán hallotta először. A Los Ángeles-i esküdtek arra a döntésre jutottak, hogy a két dallam között nincs alapvető egyezés. (MTI, juk) SZFE: továbbra sincs párbeszéd Budapest. „Az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés továbbra sem lesz eszköz, ugyanis gondolkodó és értelmes embereknek tekintjük a Színház- és Filmművészeti Egyetem épületében tiltakozó fiatalokat” - mondta az egyetem új kancellátja tegnap a Kossuth rádióban. Szarka Gábor ismét hangsúlyozta, hogy tárgyalni szeretne a bennlévőkkel. Arról is beszélt, hogy „az egyetem épületén belül a sztrájkolok terrorizálják a bennlévőket, kiabálásig menő viták vannak, egyáltalán nem látszik az egység”. Ő maga egyébként még nem járt az épületben, mivel az egyetemfoglalók nem engedték be. Az SZFE bérszámfejtője szerint abszurd az állítás, hogy a kancellárnak az épületben kellene lennie ahhoz, hogy elutalja a dolgozók fizetéseit. Varga Réka a telex.hu portálnak elmondta, hogy Szarka Gábor nem állít igazat, amikor azt mondja, nem írhatja alá a dolgozók fizetéseit, ha nem juthat be a munkahelyére. Varga szerint a bérszámfejtés szép- . tember 1., vagyis az alapítványi átvétel óta egy külső cég feladata, azaz a bérszámfejtő csak ellenőrzi, amit a cég küld neki, majd továbbítja a kancellárnak. Szarkának eszerint elég lenne jóváhagynia a neki küldött üzenetet ahhoz, hogy a dolgozók megkapják a bérüket, (hvg, 444.hu) Sorra csúsznak a filmpremierek Los Angeles. A Warner Bros. elhalasztja Denis Villeneuve Dűnéjének idén decemberre tervezett premierjét, 2021. október 1 -jén mutatják be a filmet. Úgy tűnik, a halasztás oka az, hogy a Wonder Woman 1984 premierjét is eltolták karácsonyra, így nem akartak két nagy költségvetésű filmet szinte azonos időben bemutatni. A Robert Pattinson-féle Batman bemutatójának is új, nagyon távoli dátuma van: 2022. március. (juk)
