Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-29 / 225. szám
Már a Tokaj borvidék szlovákiai oldalán is javában megy a szüret (TASR-feivételek) Jónak ígérkezik az idei szőlőtermés SUSLABÉLA MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szeptember utolsó napjaira nagyjóból a fólidejónól tart a szőlőszüret Szlovákiában. A gazdák kimondottam jónak tartják a termést, az esős időjárás azonban mág gondot okozhat, mint ahogy az is, hogy a világjárvány miatt csökkent a borok iránti kereslet. „Az idei szőlőtermés esetében csupán a lisztharmattal voltak kisebb-nagyobb gondok, a szőlő egyéb olyan betegségeire, amelyekkel egy tapasztalt borász ne lett volna képes megbirkózni, nem panaszkodhatunk. Ennek köszönhetően minőségi termésre számítunk” - nyilatkozta Jaroslava Kanuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének (ZWS) az ügyvezető igazgatója. A szakmai szervezet adatai szerint Szlovákiában idén 8500 hektáron termesztenek szőlőt. Az újabb telepítésű szőlőkben az átlagos hektárhozam 9, a régebbiekben 3,5-4,5 tonna között mozoghat. „Ezt figyelembe véve az idei termésből nagyjából 31 millió liter bor állítható elő”-mondta el Kanuchová Pátková. Minőségi termés „Szeptember vége felé a borásztársadalom a szüret közepénél tart. Ami az idei termés mennyiségét illeti, egy jó átlagos termésről beszélhetünk, a minőséget pedig kimondottan jónak tartom. A mennyiségen egyértelműen rontott, hogy a virágzás idején túl sok volt a csapadék. A bogyók kellőképpen kifejlődtek. A biztató fejlődés ellenére azonban néhány betegséggel meg kellett küzdeni, gondolok itt a lisztharmatra és a peronoszpórára, valamint a feketerothadásra” - mondta el lapunknak Korpás András kürti szőlőnemesítő és borszakértő. Szerinte Kürt, Párkány, Kolta környékén kötöttebbek a talajok, ezért a szőlő cukortartalma mellett jól alakult a savtartalma is. Gondot okozhat az eső „Egy-másfél hónappal ezelőtt a szőlőtermesztők jóval derűlátóbbak voltak, mint az elmúlt napokban. Az idei termés igencsak gazdagnak mutatkozott, a meleg szeptemberi napok azonban előidézték a szőlő hirtelen érését. Azok a fajták is beértek, amelyek érési időszaka csak 2-3 hét múlva lett volna esedékes, vagyis a kései fajtákat is most kell leszedni. Az elmúlt napok kiadós esői egyértelműen rontanak a szőlő minőségén, elsősorban a feketerothadás okoz komoly gondokat a gazdáknak” - mondta el Matej Koipás, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának a munkatársa. Kevesebb bor fogy Egyre több gondot okoz a koronavírus-járvány is. „A járvány miatt a szlovákiai borászoknak jelentős tartalékaik halmozódtak fel, a szüreti időszak legnagyobb problémája így az, hogy hol és milyen módon dolgozzák fel a termést. A könyörtelen helyzet kialakulásához nagymértékben hozzájárult az is, hogy csökkent a kereslet a bor iránt az éttermekben és a szállodákban” - mondta el Matej Korpás. Hogy a tartalékok felhalmozódása miatt gondok lesznek az idei termés feldolgozásával, azt Kanuchová Pátková is elismerte. „Más bortermelő országokhoz képest a szlovákiai termelők nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Annak ellenére, hogy jelentős mértékben hozzájárulnak az alacsonyabb képzettségű dolgozók foglalkoztatásához, egyre bizonytalanabb helyzetbe kerülnek a kiszámíthatatlan támogatási környezet miatt. Mivel nem tudjuk, mi várható az új programozási időszakban, sok termelő képtelen felmérni, hogy még jövőre is metszeni fogja a szőlejét vagy kénytelen lesz kivágni” - tette hozzá Kanuchová Pátková. Mire fordítsuk az uniós milliárdokat? Zuzana Őaputová államfő személyesen akarta hallani Eduard Heger pénzügyminisztertől, hogy pontosan mire használja fel az ország az uniós helyreállítási csomagot - (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Környezetvédelem, digitalizálás, oktatás, egészségügy, kutatás - Eduard Heger pénzügyminiszter szerint Szlovákia elsősorban ezeket az ágazatokat szeretné támogatni a koronavírusjárvány okozta károk helyreállítását célzó uniós pénzügyi csomagból. Pozsony. A pénzügyminiszter hétfőn Zuzana Caputová államfőnek számolt be az uniós helyreállítási csomag felhasználásához elengedhetetlen nemzeti fejlesztési tervről, amelyet Heger ígérete szerint legkésőbb e hét végén szeretnének közzétenni. Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európa Tanács július közepén tartott brüsszeli csúcstalálkozóján fogadta el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 1074 milliárd eurós uniós költségvetéssel együtt a koronavírusjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. A gazdaságélénkítő alap 750 milliárd euró, amelyben 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel. Caputová ugyan értékelte a Heger által bemutatott reformcsomag minőségét, ez azonban szerinte is rendkívül terjedelmes. A köztársasági elnök szerint elsősorban a környezetvédelmi projektekre és az oktatásra kellene összpontosítani, ez utóbbival kapcsolatban a tanárok béremelését is megemlítette. „Szlovákiának szociális szempontból igazságosabbnak kell lennie, nagyobb figyelmet kell szentelnünk az elérhetőbb lakhatásra és a szegénység által sújtott családok támogatására” - tette hozzá Caputová. Radikális zöldítés Az elkövetkező időszakban a kormánytagok szerint is a környezetvédelmi projektekre kellene helyezni a hangsúlyt. „Radikálisan zöld projektekre lesz szükség az uniós pénzek felhasználása során” - vallja a beruházásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter, Veronika Remisová. Szerinte a Szlovákia számára elkülönített nagyjából 6 milliárd eurós csomag nagy részét a klímaváltozással és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos célok megvalósítására kellene fordítani. Egyébként eleve ezzel számol az Európai Bizottság is, amely azt szorgalmazza, hogy az uniós tagországok a helyreállítási csomag több mint felét a környezetvédelmi (3 7%) és digitalizálással (20%) kapcsolatos projektekre használják fel. Energiatakarékosság Ján Budaj környezetvédelmi miniszter szerint Szlovákia GDP- arányos energiafelhasználása 80 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, így nagyobb figyelmet kell szánnunk az energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások arányának a növelésére is. Karol Galek gazdasági államtitkár ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákiának 2030-ig csaknem 20 százalékra kellene növelnie a megújuló energiaforrások arányát. Az áramtermelésre használt megújuló energiaforrások közül a vízenergia aránya jelenleg 8, a biomasszáé 5, a napenergiáé 1,85, a szélenergiáé pedig 1,75 százalék, vagyis bőven van még mit behoznunk. Vasútfejlesztés „Az uniós pénzekből egy nagyobb összeg juthatna az épületfelújításokra és a vasúti infrastruktúra fejlesztésére is” - nyilatkozta Andrej Dolezal közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint azonban az érvényes szabályok szerint elsősorban a gyorsan végrehajtható projektek jöhetnek szóba, az Európai Bizottság feltételei között szerepel ugyanis, hogy a támogatások 70 százalékát 2023-ig fel kellene használni. „Erről a feltételről azonban még tárgyalunk az Európai Bizottsággal” - tette hozzá Dolezal.
