Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-29 / 225. szám

www.ujszo.com | 2020. szeptember 29. KÖZÉLET I 3 Ismét kiürülnek a legnagyobb egyetemek Októbertől visszatér a járvány első hullámában bevezetett intézkedések egy része, az utcák már minden jel szerint nem fognak kiürülni (Németi Róbert felvétele) FINTA MÁRK Pozsony. Igor Matovid kormányfő a válságstáb ülése előtt bejelentette, nem szolgál majd jó hírekkel a 3-4 órás tárgyalás befejezése után. Ennek komoly oka volt: a vasárnap elvégzett tesztek több mint 13 százaléka volt pozitív - a szakértők szerint pedig a kontroll 3-4 százalékos aránynál van meg. Zuzana Caputová államfő tévébeszédben szólította fel kitartásra az embereket. Vasárnap a laborok kevesebb mint 2000 tesztet végeztek el, a pozitív tesztek száma azonban 265 volt, ez pedig nagyon magas arány - a szak­értők szerint mindez azt jelenti, hogy mindenképpen emelni kell az elvég­zett tesztek számát, és hatékonyabbá tenni a kontaktuskutatást. A 13 szá­zalék feletti arány már nagyon veszé­lyes - csak összehasonlításképpen, szeptember elején az arány még 3 százalék alatt volt, az elmúlt időszak­ban pedig átlagosan 8 százalék körül mozgott. Igor Matovic kormányfő pedig két hete arra szólította fel Cseh­országot, hogy növelje a tesztelési kapacitást - náluk akkor 11 százalék körül volt a pozitív tesztek aránya. A szlovákiai adatok tehát riasztó­ak, és bár a Közegészségügyi Hiva­tal szerint ugyan a már pozitívan tesztelt fertőzöttek szoros kapcsolati hálójában talált újabb esetek teszik ki a vasárnapi, 265-ös szám nagy ré­szét, a helyzetet nem szabad alábe­csülni, és növelni kell a kapacitást. Erre azért is van szükség, mert nem kizárt, hogy egyre több lesz az olyan szuperteij esztői esemény, mint az a bártfafiirdői lagzi, melynek 130 résztvevője volt, és egyre több pozi­tív esetet találnak: már 67 fertőzöttről van szó, és a helyi közegészségügyi hivatal folyamatosan kutatja a kap­csolatokat. Az egyetemek már lépnek A vírus terjedése tehát riasztó méreteket öltött, és ezt már egyre több intézmény igyekszik meg­előzni - ilyen például a két legna­gyobb szlovákiai felsőoktatási in­tézmény, a Komensky Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem. Ok­tóber 5-től a két egyetem összesen nagyjából 32 ezer hallgatója tér át az online oktatásra, csak az a néhány száz diák marad, akiknek oktatásá­hoz elengedhetetlen a labormunka. Az egyetemek felszólították a hall­gatókat, hogy hagyják el a kollégi­umokat, így szinte teljesen kiürül az 5300 hallgatót elszállásoló pozso­nyi Malomvölgy kollégium­komplexum és a belvárosi Druzba is. A kiköltözés egyelőre nem kö­telező, ám erősen ajánlott, hiszen ha még jobban romlik a járványhely­zet, a regionális közegészségügyi hivatal nagyon rövid időn belül kö­telezően lezárhatja az intézménye­ket. Malomvölgyben egyelőre 6 pozitív hallgató van, a Druzbán kettő, mindannyian elkülönítve - ám a kollégiumok nem rendelkez­nek elég elkülönítő kapacitással. Hosszan tartó ülés A válsághelyzetre és a romló ada­tokra a kormány és az államfő is re­agált. A járványügyi válságstáb hét­főn órákon keresztül ülésezett, és Igor Matovic még az ülés előtt be­jelentette, nagyon rossz hírekkel fog szolgálni sokak számára, előzetesen azonban nem árult el semmit arról, hogy milyen intézkedésekről lehet szó. Az estébe nyúló tanácskozás egyik témája volt a tesztelési kapa­citás növelése - ezt elsősorban a leg­kisebb koalíciós párt, a Za Eudí ar­tikulálta a leghangosabban. Veroni­ka Remisová, a párt elnöke 20 ezerre szeretné emelni a jelenlegi 7500 fős kapacitást, mobil mintavételi pon­tokat javasolt, és átfogó felvilágosí­tó kampányt szeretne a közmédiá­ban a járvánnyal kapcsolatban. A nap folyamán Igor Matovic és Zuzana Caputová államfő is beje­lentette, rendkívüli beszédet mon­danak majd: a kormányfő a Markíza és a Joj televízióban tervezte elma­gyarázni a nézőknek a járványügyi intézkedéseket. Zuzana Caputová pedig az RTVS- ben mondott beszédet. Az államfő szolidaritásra és fegyelmezettségre szólította fel az embereket. „Ne ba­gatellizáljuk el a helyzetet, amelybe kerültünk, és hordjuk a maszkot mindenhol, ahol szükséges. Csak néhány másodpercbe kerül felvenni a maszkot, észben tartani a távolság­­tartást és használni a fertőtlenítőt. Ezek a másodpercek a legsebezhe­tőbb embereknek éveket jelenthet­nek az életükből” - mondta az ál­lamfő, aki a tesztelési kapacitások növelésére, az első vonalban harco­lók támogatására, valamint a bevé­telkieséstől szenvedők kompenzá­lására szólította fel az államot. Az államfő szólt az állampolgári felelősségről is. „Értem, hogy a vi­lághálón mindenféle nézetek kerin­genek, olyanok is, melyeknek vajmi kevés közük van a vírus terjedésével kapcsolatos jelenlegi ismereteink­hez. Fontos ezért, hogy odafigyel­jünk információink forrására, és arra is, mit segítünk tetteinkkel” - mond­ta Caputová. Beindult a tisztújítás az MKP és a Híd regionális szervezeteiben Az, hogy a Híd és az MKP regionális struktúráinak képviselői is egy asztalhoz tudnak-e ülni úgy, mint a két párt veze­tése, egyelőre kérdéses (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Az elmúlt napokban tisztújítást tartottak az MKP és a Híd egyes járási szerve­zeteinél. Az elemző szerint, ha a pártok egyesülnek, az helyi szinten is jelentős változáso­kat jelent majd. Pozsony. A magyarok által leg­nagyobb számban lakott két régió­ban, a Komáromi és a Dunaszerda­­helyi járásban az MKP járási szer­vezetének élén nem történt változás. Ismert nevek A dunaszerdahelyi pártstruktúrát továbbra is Fenes Iván, Bős polgár­­mestere vezetheti. Lapunknak Fenes elmondta, a helyi szervezetek öt személyt, Menyhárt Józsefet, a párt korábbi országos elnökét, jelenlegi elnökségi tagját, Ory Pétert, az MKP Országos Tanácsának előző vezető­jét, jelenlegi elnökségi tagot, Polák Lászlót, Karaffa Attilát és őt jelölték a tisztségre. Fenesen és Karaffán kí­vül azonban mindenki visszalépett, majd a küldöttek az előbbit válasz­tották az MKP járási szervezetének elnökévé. Menyhárt kérdésünkre elmondta, azért lépett vissza a jelölt­ségtől, mert a járási pártszervezet egysége ugyancsak egységes fellé­pést igényel. „Másrészt Fenes Iván volt az, aki a mostani parlamenti vá­lasztás során a Dunaszerdahelyi já­rásban növelni tudta a pártra leadott szavazatok számát” - tette hozzá. A Komáromi járásban az MKP-t a jövőben is Becse Norbert vezeti, akinek a neve akkor tűnt fel az or­szágos sajtóban, amikor az MKP jú­liusi országos konferenciája előtt ki­derült, a régió pártszervezete őt je­löli országos elnöknek. A kong­resszuson azonban visszalépett For­ró Krisztián javára, akit aztán orszá­gos elnökké választottak. Becsét még ugyanazon a júliusi közgyűlésen a párt Országos Taná­csának élére is jelölték, de a tiszt­ségre a küldöttek váratlanul inkább Köpöncei Pétert, Palást község pol­gármesterét választották meg. Becse a most hétvégén tartott járási kon­ferenciáról lapunknak elmondta, a meghívott 110 küldöttből 91 -en vet­tek részt az eseményen. Az elnöki tisztségért Nagy György, Domin István és ő maga szállt versenybe. Nagy visszalépett, a járási kong­resszus pedig 71:20 arányban Becsét választotta regionális pártvezető­nek. Arra a kérdésre, hogy milyen a kapcsolata a jelenlegi országos el­nökséggel, Becse elmondta, jó a vi­szonya Forró Krisztián elnökkel. Az MKP további járási szerveze­teiben is lezajlott a tisztújítás, az ér­sekújvári járási pártstruktúrát Bolya Szabolcs, a szeneit Duray Rezső, a lévait Kakas Pál, a rimaszombatit Auxt Ferenc, a nagyrőceit Deák Já­nos, a rozsnyóit Beke Beáta, a nagy­­mihályit pedig Varga Tibor vezeti. A többi régióban még nem került sor a tisztújításra. A Híd restartol A napokban a Híd is megtartja a járási konferenciáit. Sólymos Lász­ló pártelnök a közösségi oldalán azt írja, a kelet-szlovákiai régióban is újraindítják a pártot. „A járási kon­ferenciák második és harmadik nap­ját zártuk keleten” - fogalmaz Sóly­mos. A Híd szóvivője, Magdeme Klára lapunknak elmondta, a járási konferenciák még zajlanak. „Céljuk a tisztújítás és az is, hogy küldötte­ket delegáljanak a következő közgyűlésre” - nyilatkozta a szóvi­vő azzal, hogy ez a párt tavasszal el­indított megújulásának része. Hoz­zátette, hogy a közgyűlésnek két fontos feladata van. Mégpedig, hogy új alapszabályt fogadjon el és új Or­szágos Tanácsot válasszon. Még lehet feszültség A nyáron az MKP és a Híd, illetve az Összefogás az egyesülési szán­dékának adott hangot. Közülük a legjelentősebb regionális struktú­rákkal az MKP rendelkezik, de egyes régiókban a Híd is érzékel­hetőenjelen van. Az Összefogásnak nincsenek regionális szervezetei. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakem­bere a Híd és az MKP regionális struktúráiban zajló folyamatokról elmondta, ha a létrejövő egységes szlovákiai magyar párt irányítását egy központosított pártvezetéssel képzelik el, akkor az eltérően érint­heti a MKP-s és a hidas regionális szervezeteket, amelyek így egy új keretrendszerben találják magukat. Az elemző szerint az első pillanattól kezdve fontos lesz, hogy milyen üzenetet küld, működési rendet és hierarchiát alakit ki az új központ az eltérő regionális struktúrák felé. Ugyancsak fontos kérdés, hogy meddig tart az átmeneti időszak és lesznek-e ezzel járó feszültségek. „Nem lepődnék meg, ha lenne pár olyan eset, amikor egy-egy alap­szervezet feloszlatná magát, mert annak vezetése, vagy tagsága nem akar közösködni a másik párt helyi csapatával” - véli Hangácsi, aki szerint ebben az átmeneti időszak­ban fontos szerepük lehet a területi vezetőknek és vezetéseknek. „Akik, hajói ismerik a helyi viszonyokat és élvezik az új pártvezetés bizalmát, akkor szabadabb kezet kaphatnak az esetleges feszültségek rendezésé­ben” - mondta az elemző, de hoz­zátette, akár maga a központi veze­tés is kezelheti az ilyen problémás eseteket. A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egye­lőre nincs semmilyen nyilvános terv arról, milyen szerkezetben, hatás­körrel, arányokkal képzeli el a há­rom egyesülni kívánó fél az új egy­séges pártot.

Next

/
Thumbnails
Contents