Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-28 / 224. szám
EGESZSEG ■ 2020. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com GYÓGYHÍREK 11 Itt az igazság az influenza elleni védőoltásról! „Egészséges vagyok, soha nem voltam inflenzás, ezért számomra az oltásnak nincs jelentősége.” Tévedés. I Az igazság az, hogy ha még soha nem volt influenzás, az nem jelenti azt, hogy nem fertőződhet meg. Ráadásul megfertőzhet másokat is, akik nem kaphatnak védőoltást, de a betegség súlyos következményekkel járhat. Ilyenek például a daganatos betegek, a terhes nők, a szervátültetésen átesett emberek, az immunzavaros, a légúti betegek stb. Ha ön nem is tartozik a veszélyeztetett csoportba, oltással megakadályozhatja, hogy a vírust más sérülékeny emberre vigye át. A beoltott ember nem terjeszti az influenzát. „A szájmaszk viselése nem véd az influenzától.” I A szájmaszkkal elsősorban a beteg a környezetét védi, hogy tüsszentéssel és köhögéssel ne terjessze a kórokozót. A szájmaszk fontossága különösön most, a pandémiában mutatkozik meg. Sokan, akik koronavírussal fertőzöttek, egészségesnek érzik magukat, nincsenek semmilyen vagy csak nagyon enyhe tüneteik, ennek ellenére vírushordozók. Az influenzavírus cseppfertőzéssel vagy fertőzött tárgyak érintésével terjed (az influenzavírus szobahőmérsékleten a porban 14 napig sem pusztul el). Saját védelmünk miatt meg kell akadályozni, hogy a „Influenzát oltástól is lehet kapni.” Nem igaz. Az influenza elleni vakcina nem aktív (nem élő) vírusrészeket tartalmaz, tehát nem lehet tőle influenzát kapni. Ez a téves né zet abból indul ki, hogy az oltás után két hétnek kell eltelnie, míg a A szájmaszk viselésének hatékonyságát a WHO, a Betegségek Ellenőrzésének és Megelőzésének Amerikai Központja és a Közegészségügyi Hivatal is kiemeli. Igaz, hogy a szájmaszk nem tökéletesen véd, de a szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a valamilyen védelem jobb, mint a semmilyen. asztmásoknak, a szív-, a tüdő- és cukorbetegeknek. Kórházi kezelésre is szükség lehet, de könnyen bele is halhat a beteg. Az oltás ezért biztonságosabb választás, mint kockáztatni a betegséget. „Az influenza elleni vakcina a megfázástól is véd.” Ez a vakcina az influenzavírusok ellen véd, de nem akadályozza meg a más vírusok és baktériumok által kiváltott egyéb heveny légzőszervi betegséget. Azért hasonlók a két betegség tünetei, mert a megfázás és az influenza kórokozói is a légzőszervet támadják meg, pontosabban az alsó vagy felső légutakat és a tüdőt. Az influenzától eltérően azonban a heveny légzőszervi betegségek fokozatosan alakulnak ki - fejfájás, nátha, köhögés, hőemelkedés (rendszerint 38 C-fokig), izomfajdalom, hideglelés, kimerültség nélkül. Rendkívül nehéz csak a tünetek alapján megkülönböztetni egymástól az influenzát és a Covid-19-et. Ezért a szakemberek azt tanácsolják, főleg a szenioroknak és a gyenge immunrendszerű embereknek, hogy oltassák be magukat influenza és a veszélyes pneumokokkuszok ellen. (kovács) Nem. szervezetben ellenanyagok képződnek, csak utána védett teljesen a szervezet. Csak akkor lehetséges, hogy oltás után betegszik meg az ember, ha azelőtt fertőződött meg, mielőtt az ellenanyagok kialakultak vagy más vírusos betegséget kapott. Az is lehetséges, hogy olyan vírustörzs fertőzte meg, amely nem része a vakcinának. Ekkor a vakcina csak részben hat, de a betegség lefolyását mindenképpen enyhíti. Az oltás után jelentkezhetnek olyan tünetek, mint amilyenek az influenzára jellemzők: hőemelkedés, izomfájdalom. Ezek azonban csak 1-2 napig tartanak, és további következmények nélkül eltűnnek. „Akit a múlt évben beoltottak, idén már nincs szüksége rá, mert idén is védett lesz.” Tévedés. I Az influenza elleni védőoltás eltér a többi vakcinától - összetétele minden évben változik. Az influenzavírus azért egyedülálló, mert rendkívül változó. Az oltóanyag különbözik a többi oltóanyagtól: összetétele az aktuálisan keringő influenzavírus-törzsek szerint minden évben változik. Ezért kell évente újra oltani. Ez abban az esetben is érvényes, ha a Bár a legfrissebb hírek szerint idén többen szeretnék magukat influenza ellen beoltatni, az elmúlt években viszont alig érte el az 5 százalékot azok aránya, akik ősszel vették a fáradságot és kezelőorvosuktól kérték a vakcinát. Ez a helyzet talán azért alakult így, mert keveset foglalkozunk az oltás fontosságával, és sok körülötte a bizonytalanság, s rengeteg féligazság, valódanság terjed róla a köztudatban. Összeállításunkban - a Szlovák Epidemiológiai és Vakcinológiai Társaság ajánlásai alapján - megpróbálunk néhány fontos kérdésre bizonyítékokon alapuló választ adni. nyálkahártyára kerüljön (szem, orr, száj). Személyes kontaktussal vagy a fertőzött tárgyak érintésével, majd azt követően a szem vagy orr érintésével terjedhet. n A vakcina összetételét minden szezonra a Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Humán Gyógyszerek Bizottsága javasolja. vakcina összetétele ugyanolyan, mint a korábbi szezonban volt, mert az oltás után képződött ellenanyagok szintje csak 6-12 hónapig marad meg. A vakcina öszszetételét minden szezonra a Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Humán Gyógyszerek Bizottsága javasolja. „Jobb legyőzni az influenzát, mint védőoltást kérni.” Az influenza különösen a terhes nőkre, a kisgyerekekre, az idősebb felnőttekre és a krónikus betegségben szenvedőkre jelent veszélyt. Súlyos szövődményeket okozhat az EMILY B. LEVITAN ÉS MUNKATÁRSAI CSAKNEM 40 EZER, 45-79 ÉV KÖZÖTTI SVÉD FÉRFI EGÉSZSÉGÉNEK ALAKULÁSÁT KÖVETTÉK HAT ÉVEN KERESZTÜL Zsíros halak szívelégtelenség ellen Egy svéd vizsgálat szerint ritkábban kerülnek szívelégtelenség miatt kórházba azok a férfiak, akik hetente omega-3-zsírsavban gazdag halat fogyasztanak; ugyanakkor túl sok hal fogyasztása nem tűnik hasznosnak. A halhús rendszeres fogyasztását a benne lévő többszörösen telíteden zsírsavak, például az omega-3 miatt valamennyi kardiológiai diétás tanácsadó javasolja. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy a halban gazdag táplálkozás jelentősen csökkenti a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát. Most újabb érv került a rendszeres halevést ajánló javaslatok mellé. Emily B. Levitan és munkatársai csaknem 40 ezer, 45-79 év közötti svéd férfi egészségének alakulását követték hat éven keresztül. A kutatás elején egyik résztvevőnél sem fordult elő cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegség, de a hat év folyamán közel hatszázuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, és 34-en meg is haltak miatta. Az étkezési szokásokat megvizsgálva kiderült, hogy az átlagosan heti egyszer valamilyen zsíros halat - például lazacot, tonhalat, makrélát, heringet - fogyasztók között 12%kal ritkább volt a szívelégtelenség, mint azoknál, akiknél kevesebbszer vagy lényegesen többször került hal az asztalra. Tovább elemezve az adatokat az is bebizonyosodott, hogy a szívvédő tulajdonságú omega-3-zsírsav közepes mennyiségű - napi 0,36 grammnyi - hal formájában történő bevitele 33%-kal csökkenti a szívelégtelenség rizikóját. Meglepő módon azonban az ennél nagyobb mennyiségű hal formájában bevitt zsírsav fogyasztása már nem véd, a legtöbb és legkevesebb halat evők szívelégtelenségre való esélye ugyanis ugyanakkorának bizonyult. Hasonlóképpen nem volt védő hatása az omega-3 zsírsavnak, ha táplálékkiegészítő formájában vették magukhoz a vizsgálat résztvevői. (vitai)
