Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-28 / 224. szám

www.ujszo.com | 2020. szeptember 28. VÉLEMÉNY ÉS A HÁTTÉR I 7 Mindennapi fakanalunk Figyeljünk a kisebbségen belüli legnagyobb kisebbség jogaira BOLEMANT LILLA oktunk arra panasz­kodni, hogy a ma­gyar kisebbség problémái, bár­mennyire is igyekszünk (igyek­szünk?) azokat a többség számára is tematizálni, nagyon ritkán érik el az országos szlovák nyelvű média in­gerküszöbét, és csak elvétve tálalják úgy azokat, hogy valóban megpró­bálják világosan megértetni a több­séggel a kisebbség álláspontját, ér­veit. Nem csak a magyar kisebbség­gel bánik így a média. A civil szer­vezetek hangja sem hallatszik eléggé, az emberjogi civil szervezeteké még kevésbé. Hónapok óta tartanak az abortusz különféle korlátozásai kö­rüli viták. Sőt, ha belegondolunk, sokkal régebben, még az előző kor­mány kezdte a találgatást (de még messzebbre nézve szinte történelmet lehet írni erről a történetről - meg is jelent nemrég egy ilyen szakkönyv). A művi terhességmegszakítás korlá­tozásával mindig akkor kezdenek el foglalkozni a politikusok (akik nagy többségben férfiak, de szeretik ilyenkor előtérbe tolni azokat a kép­viselőnőket, akiken keresztül közve­títeni tudják ezt a szándékot, ezzel azt a tévképzetet keltve, mintha a nők is ezt akarnák), amikor valami sokkal nagyobb probléma kerül elő, amit nem igazán tudnak, vagy nem akar­nak megoldani, vagy egyszerűen csak el akarják terelni a figyelmet más ügyleteikről, Uram bocsá', el akarják hallgattatni a nőket. Az em­­beijogi, nőjogi civil szervezetek minden egyes abortuszellenes javas­lat felbukkanásakor felemelik a sza­vukat. Most is így történt. Petíciót ír­nak, tüntetést szerveznek. A Nem le­szünk csöndben elnevezésű kezde­ményezésük több éve működik, és amikor felbukkan egy olyan téma, amely a nők önrendelkezése ellen irányul, mindig reagálnak. Az Anna Záborská-féle és a ha­sonlójavaslatokra például a „Hozd el a fakanalad a parlament elé”, „Küldd el a fakanalad a parlamentbe” akció­val. Több ezer nő írt különféle fel­szólításokat a fakanalára, vágódesz­kájára, virtuális és valódi tüntetéseket szerveztek, szeptember 23-án pedig elvitték a sok fakanalat a parlament elé. Látta valaki a tévéhíradóban ezt? Közvetített bármilyen képkockákat a tévé a tüntetésekről, felhívásokról? Nem igazán mondható el, hogy nagy figyelmet szenteltek volna ennek a tiltakozásnak a médiafelületek. Némi reményre ad okot ennek ellenére az, hogy a parlamenti képviselőnők és képviselők közül többen kijelentet­ték, hogy nem fogják megszavazni a törvényváltoztatást ebben a formájá­ban. Van ugyanis néhány képviselő/­­nő, akinek ez fontos, és a parlamen­ten kívüli pártok közül is van egy, a Spolu, amely aktívan kampányol a nők jogaiért. A civil szervezetek és a képviselő(nő)k igyekezete és mun­kája talán hozhat olyan eredményt, hogy ne az abortusztörvény szigorí­tása legyen a legnagyobb gondja a parlamentnek. Hogy a gazdasági és egészségügyi válság, a járvány kö­vetkezményeinek megoldására fó­kuszáljon a kormány és a parlament is. „A fakanál a főzés, a házimunka, a családról való gondolkodás jelképe, amely a nők fizetetlen és alulértékelt munkáját jelenti. Helyezzük új kon­textusba, és adjunk neki új értelmet, és vele együtt azoknak a dolgoknak is, amelyeket természetesnek tartunk és nem értékelünk. Mint a nőket, je­lenlétüket, testüket, szerepüket” - áll a civil felhívásban. És innen kanya­rodjunk vissza nemzetiségi jogaink­hoz - mert közösségünk felének jo­gait is érintik ezek az intézkedések. A kisebbségen belüli legnagyobb ki­sebbségjogait. Érdemes lenne na­gyobb figyelmet szentelni nekik. A vírusfertőzöttek számának gyors növekedését látva a kormány mintha elfelejtett volna a naptárába nézni. Pedig október 15-e már az ajtónkon kopogtat, addig kell ugyanis Brüsszelbe kül­denünk egy átfogó, hosszú távú koncepciót arról, hogyan sze­retnénk felhasználni az uniós újjáépítési forrásokból Szlovákiának jutó 7,5 milliárd eurót. Azonban mindeddig csupán egy senki által nem vállalt ter­vezet szivárgott ki, még a parlament elé sem került a dokumentum, a széles körű társadalmi vita pedig végképp elmaradt. Ami az uniós pénzeket illeti, a szöszmötölés immár tartós jellemvonás, hiszen például az éppen idén le­járó (de még 2 évig felhasználható) 7 éves uniós költségvetés ránk eső 13 milliárdjának alig 35 százalékát hívtuk le, vagyis közel 9 milliárd eurót képtelenek voltunk értelmesen felhasználni. E mutatóval az abszolút se­reghajtók közé tartozunk, mint ahogy az ügyintézés gyorsasága terén is. írd és mondd: a kidolgozott uniós kérvény benyújtása és a tényleges fo­lyósítás között nálunk átlagosan 680 nap telik el, így nem csoda, hogy so­kan eleve legyintenek az EU-s források hallatán. Természetesen a pénzügyminisztérium esküdözik, hogy lázasan (ez Covid idején nem jó jel) dolgoznak a júliusban Brüsszelben megszavazott 7,5 milliárdos forrás észszerű felhasználásának koncepcióján. Ehhez min­denképpen gratulálunk, bár jeleznénk, hogy a velünk hasonló fejlettségű Portugáliában már július végén elkészült a dokumentum, ezért augusztus folyamán a lakosság is véleményezhette az ország mozgásterét egészen 2030-ig meghatározó kormányzati elképzelést. Az eddig - nem hivatalos úton - napvilágot látott szlovák újjáépítési és fejlesztési program tartalmaz néhány értékes és előremutató elképzelést. Például látványosan többet fordítanának az oktatásügyben dolgozók bére­zésére, ezzel próbálva megfékezni iskoláink, elsősorban egyetemeink ha­nyatlását - a cseh egyetemek diákelszívó hatása már-már riasztó méreteket ölt. Ezzel párhuzamosan a tudományra és a kutatásra fordítandó összeget ugyancsak növelnék - a jelenlegi világjárvány idején nem kell bizonygat­nunk, hogy a tudás hatalom. A Robert Fico vezette Smer által szétrombolt nyugdíjrendszerből eltörölnék a nyugdíjplafont, ami napjainkban 64 év. Újra a várható élettartam alapján tolódna ki a nyugdíjkorhatár, ugyanis az imént említett plafon a lakosság gyors ütemű elöregedése miatt hosszabb távon finanszírozhatatlanná tenné a nyugellátást. A munkaerő piacának rugalmasabbá tétele is korparancs. Az adórend­szer ugyancsak módosulhat: a munka helyett inkább a fogyasztást adóz­tatnánk meg jobban, jönne a környezetvédelmi és az erőteljesebb ingat­lanadó. A környezetvédelem, a hatékony energiafelhasználással együtt is prioritást élvez, például Szlovákiában a középületek bő háromnegyede nem felel meg az energetikai normáknak, vagyis lesz mit felújítani. Az egészségügy és az egészségbiztosítás szintén korszerűsítésre vár, végeze­tül abszolút prioritást élvez a digitalizáció, az elektronikus kommunikáció, ami az oktatásügyben és az államigazgatás terén napjainkban ugyancsak döcögve működik. Túl hosszú a lista? Lehetséges, de a lendületét vesztett, egykor tátrai tig­risnek nevezett Szlovákia alapos ráncfelvarrásra szorul. Jelenleg folyik a harc a koronavírussal, emellett a kormány intésére következetes küzdelem kezdődött a korrupció ellen. Mind a kettő életbe vágóan fontos, azonban még egy keresztet magára kell vennie a kabinetnek: a fentiekben gyors vonásokkal felvázolt uniós újjáépítési program megvalósítását. Pénz van rá, vajon akarat is lesz hozzá? Jó esetben jöhet a ráncfelvarrás SIDÓH. ZOLTÁN FIGYELŐ Megbuktatták a karantónszökevónyek Ki-be járkáltak a karanténból vagy megszöktek a fertőzöttek, ezért lemondott az ausztráliai Victoria állam egészségügyi minisztere. Hetekig vizsgálták, ki döntött úgy, hogy a külföldről hazatérők szá­mára karanténnak kialakított ten­gerparti szállodák őrzését a rend­őrség helyett alulfizetett bizton­sági őröket alkalmazó magáncé­gekre bízzák, de nem találták meg kétséget kizáróan a felelős sze­mélyt. Ezért Jenny Mikakos mi­niszter mondott le. A karantén csoportos megsértése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tombol a járvány második hulláma, most kijárási tilalom van érvényben, szünetel az oktatás, tilos a csopor­tosulás. (MTI) Még egymillióan halnak meg koronavírusban, mire lesz oltás A kótmilliót is elérheti a koro­navírus halálos áldozatainak a száma, mielőtt széles körben alkalmazzák a sikeres védőol­tást, sőt magasabb is lehet, ha az országok nem hoznak összehangolt lépéseket a járvány megfékezésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója szerint „ha nem cselekszünk, ez a szám nemcsak elképzelhető, de sajnálatos módon nagyon valószínű lesz”. Michael Ryan azután beszélt erről, hogy kilenc hónappal a vírus kínai felfedezése óta a SARS-CoV- 2 nevű vírus okozta Covid-19-be­­tegségben meghaltak száma meg­közelítette az 1 milliót, és feltehe­tően éppen a mai napon vagy hol­nap átlépi azt. Michael Ryan szerint nem szabad a fiatalokat okolni a fertőzöttek szá­mának mostani növekedéséért, annak ellenére, hogy növekvő aggodalma­kat hangoztatnak amiatt, hogy a fia­talok terjesztik a vírust, miután vi­lágszerte enyhítettek a korlátozáso­kon és karanténintézkedéseken. „Nagyon remélem, hogy nem kez­dünk rájuk ujjal mutogatni” - mondta Ryan. „Az utolsó dolog, amire egy fi­atalnak szüksége van, az az, hogy egy idős papoljon és ujjal mutogasson rá”. A veszélyhelyzeti igazgató szerint Európának még sokat kell dolgoznia a helyzet stabilizálásán, és a vírus ter­jedésének kézben tartásán - mondta ezt annak kapcsán, hogy a WHO né­hány napja tett bejelentése szerint „drámai ősz” vár Európára a megug­ró halálesetek miatt. A WHO folytatja a tárgyalásokat Kínával a lehetséges részvételéről a vakcinához való gyors és méltányos hozzájutást segítő COVAX finanszí­rozási rendszerben. Kanada pedig megállapodást írt alá az oxfordi Ast­raZeneca céggel 20 millió adag Co­vid-19 elleni védőoltás megvásárlá­sáról. A szer az egyik vezető jelölt a védőoltás kidolgozásáért folyó ver­senyben, jelenleg a tesztelés utolsó stádiumában tart Nagy-Britanniában, a Dél-afrikai Köztársaságban és más országokban. Trudeau azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok vényköteles gyógyszereket akar importálni Ka­nadából, az mondta, „minden lépést mérlegelünk, amikor a kapacitásain­kat bővítjük, de elsősorban a kana­daiaknak akarunk segíteni, és az ő szükségleteiket biztosítani”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents