Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-28 / 224. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kell a megállapodás Londonnak Budapest. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint nem jönne jól az Egyesült Királyságnak, ha nem sikerülne megállapodnia az EU-val, mert „sokk érné” a gazdaságot. A koronavírus-járvány miatt a brit gazdaság visszaesése 20%-os volt az első fél évben, amit a járvány második hulláma fokozhat. Az EU és az Egyesült Királyság a versenyjog feltétele, a környezetvédelmi és a munkavállalási szabályok, valamint a halászat területén alapkérdésekben sem tudott megegyezni. Vajon a britek igazodnak később az uniós szabályokhoz, vagy eltérnek azoktól, és Észak-írországra milyen szabályok vonatkoznak majd? (MTI) Káoszba akarják sodorni Minszket Minszk. A fehérorosz külügyminiszter azzal vádolta az ENSZ-közgyűlés ülésszakán országa nyugati szomszédait, hogy káoszba akatják sodorni az országát. „A színes forradalom ránk erőltetésére tett kísérlet kudarca után az állami berendezkedés aláásására irányuló külső beavatkozást tapasztalunk. Egy sor nyugati szomszéd által tett, cinizmussal határos nyilatkozat Fehéroroszország szuverenitásának és jólétének megőrzéséről, pusztán kísérlet arra, hogy káoszba és anarchiába sodorják az országot, amivel sok évre visszavetnék Fehéroroszországot a fejlődésben” - hangoztatta Uladzimir Makej, aki önmérsékletre és megfontoltságra intett. Leszögezte, országa jövőjét saját népe fogja meghatározni, nem a barikádokon, hanem civilizált párbeszéddel. (MTI) Kudarcba fulladt kormányalakítás Bejrút. Lemondott Musztafa Adib kijelölt libanoni miniszterelnök, miután nem tudott kormányt alakítani, indoklása szerint a súlyos belpolitikai harcok miatt. Adib tárgyalt Michel Aun államfővel, és beszámolt a kudarcba fulladt erőfeszítéseiről. Aun elfogadta a lemondást. Adíbot augusztus 31 -én, három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány, mivel augusztus elején a bejrúti kikötőben hatalmas robbanás történt, ebben 190- en meghaltak. (MTI) Szöul közös vizsgálatot akar Szöul. A dél-koreai kormány azt javasolta Eszak-Koreának, hogy a két ország közösen vizsgálja ki a hat napja a két Korea tengeri határán lelőtt minisztériumi tisztségviselő halálának körülményeit. A dél-koreai nemzetbiztonsági tanács ülése után a szöuli elnöki hivatal jelezte, az ügy közös kivizsgálását fogja javasolni Phenjannak. Ennek oka, hogy a két ország eltérően számolt be a történtekről. (MTI) Teljes katonai mozgósítást rendeltek el Örményországban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Baku. Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban, miután összecsapás volt az örmény ás azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban - jelentette be Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök. Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között vasárnap délelőtt, miután Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén. Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpon; tokát támadtak a régióban. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a régió székhelyén, Sztepanakertben és a környező falvakban is lövedékek csapódtak be, több ház is megrongálódott, és sebesültek is vannak. Örmény források szerint egy nő és egy gyerek meghalt. Vasárnap reggel az örmény kormányfő közölte, hogy egy azeri tá: madást elhárítva az örmény haderő : lelőtt két azeri katonai helikoptert, három drónt, és kilőtt három páncélozott harcjárművet. Azeri részről azt állították, hogy az általuk indított katonai akció válasz volt egy örmény támadásra, amiben több civil is életét vesztette. Baku el; ismerte egy helikopter elvesztését, de ; közölte, hogy a légi jármű személyzetéből senki sem sérült meg, és beszámoltak arról, hogy örmény légvédelmi egységeket semmisítettek meg. A BBC tudósítása szerint vasárnap az azeri védelmi minisztérium szóvivője bejelentette azt is, hogy több olyan falut is felszabadítottak, ami évek óta örmény megszállás alatt állt. Az EU-tagállamok nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke „súlyos aggodalmának” adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és téljenek vissza a tárgyalásokhoz. „Az az egyedüli járható út”, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus eszkalálódásának - írta Twitter-üzenetében a vezető uniós tisztségviselő. Törökországban a kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara „vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást”. A török álláspont szerint „örmény provokáció” történt, és „Örményország veszélyezteti a regionális békét”. A török elnök, szóvivője is elítélte Örményországot, amiért „polgári célpontokra támadt, és ezzel megsértette a tűzszünetet”. A két szomszéd, korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991- ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994- ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határ menti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeriörmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért. (MTI) Tudták, hogy rabszállítóval viszik el őket, mégis elmentek tüntetni (TAS R/AP-felvétel) Több száz nő tüntetett Minszkben A rendőrség nemcsak Lukasenka ellen tüntetőket vett őrizetbe, hanem békés járókelőket is. Minszk. Több száz nő kezdte meg szombaton a fehérorosz fővárosban a megígért kormányellenes tüntetéssorozatot, a rendőrség többet őrizetbe vett. A rendőrség nagy létszámmal várta a tüntetőket Minszk központjában, a közelben rabszállító autók álltak. A Viaszna emberi jogi szervezet közlése szerint legalább 60 embert - zömmel nőket - őrizetbe vettek és elszállítottak, többet még mielőtt eljutottak volna a demonstráció helyszínére. Olyan járókelőket is elvittek bevásárlóközpontok elől, akik nem akartak tüntetni, sőt, utcai zenészeket is aluljárókból. Az augusztus 9-i választás óta minden hétvégén tüntet az ellenzék, és követeli a választás hivatalos győztesének, Aljakszandr Lukasenka lemondását. Lukasenkát közben, múlt szerdán, a jogszabályok által előírt időpontnál korábban, zárt ajtók mögött beiktattak hivatalába. A vasárnapra tervezett tömegtüntetésen az ellenzék jelképesen beiktatta elnöknek Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt. Az eseményre százezer embert vártak. (MTI) Langyos szavazókedv Bukarest. A jelentős magyar közösségek által lakott megyékben az országos átlagnál is kisebb volt a szavazók aránya. Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,6%-a adta le szavazatát, 2016-ban a részvétel megközelítette a 8%-ot. A részvételt tekintve Románia két magyar többségű megyéje a sereghajtó: Kovászna és Hargita megyében az első három órában a jogosultak alig 5%-a járult az urnákhoz. A Maros megyei részvétel 6,7%-os volt. Az erdélyi megyék közül csak Biharban haladta meg a részvétel az országos átlagot: itt a jogosultak 8,2%-a szavazott a reggeli órákban. A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Olt és Giurgiu megyében mérték: a névjegyzékben szereplők több mint 11 %-a leadta voksát. Bukarestben délelőtt 10 óráig a jogosultak 6,1 %-a szavazott. A koronavírussal kapcsolatos óvintézkedések miatt sorok alakultak ki a szavazókörök előtt. A szavazóhelyiségekben egyszerre legfeljebb öt választó tartózkodhat, ezért az embereknek többnyire épületen kívül, egymástól biztonságos távolságot tartva kell várakozniuk. A szavazókörök helyi idő szerint 21 óráig tartottak nyitva. (MTI) Orbán: Nagy gondolatok bárhol születhetnek A 2010. szeptemberi parlamenti bejelentésben szerepelt a bankadó és a multik megadóztatása is. Becsehely. Miközben az ország fontos átalakuláson megy keresztül, a tartós dolgok gondolata nem csak Budapesten születik meg, ennek egyik iskolapéldája a szabad pálinkafőzés megteremtése - jelentette ki Orbán Viktor vasárnap a Zala megyei Becsehelyen. A kormányfő a magyarországi szabad pálinkafőzés tízéves évfordulóját ünneplő rendezvényen beszélt arról, hogy ennek a gondolata vidéken született meg 2010-ben, amikor „kétharmados alkotmányos forradalommal lehetőséget adtunk magunknak, hogy mindent megváltoztassunk, amit megváltoztatásra alkalmasnak vagy szükségesnek láttunk”. A 2010. szeptemberi parlamenti bejelentésben „nagy dolgok szerepeltek” a bankadótól kezdve a multik megadóztatásáig, és ebbe a 29 pontos programba V. Németh Zsolt képviselő felvetésére került be a szabad pálinkafőzés megteremtésének lehetősége - jelezte a miniszterelnök. „Az a tartós és az a fontos, amit valahol a magyar életben a terepről hoznak fel, rögzítenek, ápolnak, visznek tovább” a döntéshozók elé - fogalmazott Orbán Viktor, aki arra biztatta a jelenlevőket, „ne várakozzanak arra, hogy megmondják felülről, mikor, hogy és miképpen”. Mindent, ami fontos, „ami a helyi élet szempontjából nélkülözhetetlen, amit érdemes átvinni magunkkal a jövőbe, átadni a gyerekeinknek, annak a megőrzésével kapcsolatos összes dolgot gyűjtsék össze, adják oda a képviselőjüknek”, hogy legyen belőle jogszabály, „ami aztán garantálja, hogy szabadon élhessük az életünket úgy, ahogy a magyarok a saját életüket szeretik élni” - fejtette ki a miniszterelnök. A szabad pálinkafőzést iskolapéldának nevezte, amely nemcsak a múltnak egy példája, de egy minta a jövőre nézve is. „Semmit sem ér a szabadságharc, ha csak egy tábornokunk van és nincsenek katonáink” - jelentette ki Orbán Viktor. (MTI)
