Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-28 / 224. szám
2 I KÖZÉLET 2020. szeptember 28. | www.ujszo.com Távoktatás: a hozzáférés nem elérhető BranislavGröhling(SaS) oktatási miniszter szívecskét osztogat a diákoknak. A második hullámban ez kevés lesz. (TASR) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) felmérése megmutatta, hogy a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek nagy része a koronavírus-járvány első hullámának idején kimaradt a távoktatásból. A felmérésből az is kiderült, hogy a tavaszi iskolabezárások idején 128 ezer diák (18,5 %), ebből 106 ezer alapiskolás tanuló nem tudott az interneten tanulni. E gyerekek nagy része valószínűleg kinyomtatott feladatlapok, esetleg a tanárral való telefonos beszélgetés formájában vett részt az oktatásban. Az intézet által közreadott jelentés szerint ebben a csoportban is felülreprezentáltak a szociálisan hátrányos helyzetű családokban élő diákok. Azokban az iskolákban, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, a tanárok a diákok 51 százalékával nem tudták interneten tartani a kapcsolatot. Összehasonlításképpen az átlagos intézményekben ez a mutató 10 százalék körül van. A tavaszi távoktatás idején a speciális alapiskolák tanulóinak 64 százaléka, azaz 11 ezer diák volt internet-hozzáférés nélkül. A legtöbben megint a feljebb említett három régióban, Kassa (27,3%), Epeijes (29,4%) és Besztercebánya (23,1%) megyében voltak kénytelenek nélkülözni a világhálót a távoktatás során. A kutatásból ráadásul kiderült, a tanárok többsége az internetet arra használta, hogy feladatokat küldjön a diákjainak és aztán ellenőrizze, a tanulók elvégezték-e azokat. Kevesebben voltak, akik, videókonferencia formájában online órákat szerveztek. Az utóbbi módszerjóval hatékonyabb. A tanárnak segítség kell A felmérés adatai szerint minden negyedik pedagógus nem fért hozzá megfelelően gyors internetkapcsolathoz és minden ötödik tanár szá-Egyre több a csomagautomata Pozsony. A Szlovák Postának országszerte már 100 csomagautomatája van - jelentette be Martin Eupták, a Szlovák Posta vezérigazgatója, aki a századik ilyen automatát e héten adta át Kassán. Eupták szerint azonban csak az idei év végéig további 35 csomagautomata (szlovák nevén Balíko- BOX) átadását tervezik, amelyeken keresztül egyébként már nem csupán csomagokat küldhetünk és fogadhatunk, hanem a postai utalványokat is megtéríthetjük. A napi 24 órában rendelkezésre álló automaták iránt Eupták szerint egyre nagyobb az érdeklődés. „Tavaly 200 százalékkal nőtt a kihasználtságuk az egy évvel korábbihoz képest. Az idei első negyedévben 339, a másodikban pedig 472 százalékos évközi növekedést mértünk” - tette hozzá Iveta Dorcáková, a Szlovák Posta szóvivője. A második negyedéves növekedéshez azonban már hozzájárult a koronavírusjárvány is, emiatt ugyanis jelentősen megugrottak az online rendelések. (mi) molt be arról, hogy jelentősen megnövekedtek az internet-előfizetésre fordított kiadásai. Négyötödük szerint pedig egy újabb iskolabezárás esetén leginkább a technológiai eszközök használatára irányuló képzésre lenne szükségük. A kutatás során az igazgatókat is megkérdezték, akik szerint elsősorban a diákoknak kellene megfelelő hozzáférést biztosítani az online oktatáshoz, a tanárok megnövekedett telefon- és intemetszámlájának kompenzálására is szükség lenne, illetve elengedhetetlen, hogy minőségi távoktatási segédanyagok álljanak rendelkezésre. A kutatásuk eredményei alapj án az IVP szakemberei azt javasolják, hogy amíg csak lehet, maradjanak nyitva az iskolák. Ha pedig mégis be kell zárni azokat, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb gyermeknek legyen hozzáférése az online oktatáshoz, gyors internetkapcsolathoz, megfeÖSSZEFOGLALÓ Igor Matoviő (OLaNO) kormányfő újabb járványügyi szigorításokat ígér. A maszkviselés mellett Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke is kiállt, Marian Kotleba (LSNS) azonban megtagadta. Pozsony. Az államfő, Zuzana Caputová a koronavírus-járvány nyomán kialakult helyzet miatt rendkívüli beszédet tart hétfőn, az esti híradó után a köztelevízióban. A miniszterelnök nem zárta ki, hogy teljesen betiltják a tömegrendezvényeket. A kormányfő a Facebookoldalán arra szólítja fel az embereket, mondják le a családi és a vállalati találkozókat, ünnepségeket, esküvőket, de még a halotti torokat is. „Arra kérek minden nyitott elméjű embert, magyarázza meg a családjának, barátainak, mennyire fontos most azonnali hatállyal bevetni a legszigorúbb védelmi intézkedéseket. Ne kelljen arra várni, hogy »fentről« érkezzen utasítás” - fogalmaz Matovic a bejegyzésében, amelyben az új lelő digitális eszközökhöz. Ha a távoktatás valamiért nem megvalósítható, akkor meg kell találni annak a módját, hogy a folyamatból kimaradó diákokat egyesével, vagy kisebb csoportokban a közösségi központokban, községházákon, kultúrházakban tanítsák. A szakértők szerint a tanároknak képzéseket és korlátlan ingyenes telefonhívásokat kell biztosítani, hogy ezáltal kapcsolatban tudjanak maradni a diákjaikkal. A politikai botrány A felmérés miatt ellentét alakult ki az oktatási minisztérium vezetése és a tárcához tartozó szakemberek között. Az IVP analitikusai már az előző iskolaév végén el szerették volna kezdeni az adatgyűjtést, de a tárca vezetése ezt csak a nyári szünetben engedte meg számukra. Ennek ellenére a megszólított iskolák több mint 77 százaléka működött együtt a felmérésben. Ez 2200 igazgatót és több koronavírus-fertőzöttek növekvő számára hívja fel a figyelmet. A miniszterelnök szerint október elsejétől egészen biztosan bevezetik a járványügyi bizottság által javasolt szigorításokat. Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy az intézkedések várhatóan az iskolai maszkviselést, a tömegrendezvényeket, valamint a határokat érintik, Magyarországot és Ausztriát is felvehetik a vörös kategóriába sorolt országok közé. Michal Sipos, az OEaNO parlamenti frakcióvezetője a közmédia politikai vitamüsorában arról beszélt, ha nem vezetnek be szigorúbb járványügyi intézkedéseket, és „nem csapnak az asztalra”, akkor a csehországi forgatókönyv vár Szlovákiára is, ahol napról napra rendkívül sok az új fertőzött. A központi válságstáb ma ülésezik, várhatóan a szigorításokról is döntenek. A járvány megelőzésével kapcsolatos, jelenleg is érvényben lévő intézkedéseket azonban a szélsőjobboldali ESNS parlamenti képviselője, Marian Kotleba sem tartotta be az közmédia politikai vitaműsorában. A szélsőséges politikus ugyanis a stúdió zárt terében maszk nélkül vett mint 15 600 tanárt jelent. Az elemzők augusztus végére el is készítették a legfontosabb adatokból álló kimutatást, de a minisztérium vezetése nem engedélyezte, hogy nyilvánosságra hozzák. A tárca végül szeptember 17-én tette közzé a jelentést. Ekkor azonban az IVP egyik szakembere, Juraj Cokyna a saját közösségi oldalán hozott nyilvánosságra egy infografikát, amely a legfontosabb adatokat, így az oktatásból kimaradó tanulók rendkívül magas számát és köztük a szociálisan hátrányos helyzetben lévő diákok magas arányát mutatja. Cokyna azt állítja, a tárca vezetői tendenciózusságra hivatkozva nem engedték, hogy a grafika bekerüljön a jelentésbe. Hozzátette, egyre gyakrabban éreznek a minisztérium vezetése felől érkező politikai nyomást, és arra utalt, hogy a tárca vezetése szándékosan késleltette az iskolakezdés utánra az elemzés adatainak megjerészt a beszélgetésen. A műsorvezető többször felszólította, hogy tegye fel a maszkját, de Kotleba erre nem volt hajlandó. Közben a közmédiát nézők ezrei hívták amiatt, hogy a szélsőjobboldali politikus megsérti az előírásokat. „Örülök neki, hogy észrevették” - reagált Kotleba, és arról beszélt, szerinte a maszkviselés ártalmas. Az eset után Juraj Seliga (Za l’udí), a parlament alelnöke bejelentette, Kotleba kihágása miatt beadvánnyal fog élni a Közegészségügyi Hivatalhoz, de azt is fontolgatja, hogy büntetőfeljelentést tesz ellene. „Nem értem a közmédiát, miért nem szólították fel arra, hogy hagyja el a stúdiót” - írta Seliga a közösségi oldalán. Később a közmédia közleményben kért elnézést a nézőktől, amiért a képernyőkön a szabályokat megsértő Kotleba szerepelt. Ugyanakkor arról is írnak, hogy az ESNS vezetője nem közegészségügyi előírást, hanem a közmédia saját belső szabályzatát szegte meg. Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke is arra szólította fel az embereket, hogy viseljenek maszkot. „Ez az egyik legoptimálisabb intézkedés.” (TASR, DenníkN, czg) lenését. Erre a Branislav Gröhling (SaS) által vezetett minisztérium egy közleményben reagált, amelyben az „exminiszter, Martina Lubyová (SNS) elemzőinek” nevezik az IVP munkatársait. Erre pedig három parlamenten kívüli párt politikusa, Ravasz Ábel (Híd), Juraj Hips (Spolu) és Michal Simecka (Progresszív Szlovákia) nyílt levélben állt ki az IVP elemzői mellett. „Nem találjuk méltónak azt, hogy a konstruktív, dologi vita helyett saját elemzőikre személyes sértésekkel támadnak, mondván hogy ők »Lubyová emberei«” - fogalmaznak. A magyar iskolák Ravasz, aki az előző kormány romaügyi kormánybiztosa volt, lapunknak magáról a jelentésről elmondta, az IVP adataiból az is látszik, hogy a roma tanulók 60 százalékának nincs internet-hozzáférése. Kiemelte, az adatokból az látszik, hogy a távoktatás során a hátrányos helyzetben élő gyerekek nagy részének komoly problémákkal kell szembenéznie. „Az oktatási minisztérium pedig nem tett eleget azért, hogy ez a járvány második hulláma idején már ne így legyen” - tette hozzá. Ravasz szerint az első hullám idején a tárca intézkedései közül problémás volt, hogy az iskolákra bízták, hogy kinyitnak-e és egyben a szülők dönthettek arról, járatják-e oda a gyermeküket. „Sajnos ez nem működik a hátrányos helyzetű közösségekben, ahol a gyerekeket annak ellenére kell végigvinnünk egy oktatási folyamaton, hogy a szülők nem értik, vagy lebecsülik az oktatás fontosságát” - magyarázta Ravasz. Hozzátette, hogy gyakran a települések is tehernek érzik egy olyan iskola fenntartását, ahol sok a roma tanuló. „Egy ilyen helyzetben az iskoláztatás ilyen dupla önkéntessége katasztrófát okoz” - nyilatkozta. Hozzátette, hogy a magyar iskolák ebben a kérdésben fokozottan érintettek, hiszen jelentős a roma tanulóik száma. Szélsőségest hívott trianonozni a Csemadok FUlekpüspöki. A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya a Fülekpüspökiben október 4-ére szervezett Trianon-megemlékezésre az antiszemita és szélsőséges kijelentéseiről ismert Raffay Ernő magyar történészt hívta meg előadni. Arra, hogy Raffay is a vendégek között szerepel, Ágócs Attila (Híd), Fülek polgármestere hívta fel a figyelmet. Agócs a Facebook-bejegyzésében arról ír, nem érti, miért akarják a régióba importálni a történész szélsőséges gondolatait. Az eseményen a fuleki Foncsik éneklőcsoport is fellépett volna. „Miután kiderült, kivel szerepelnének a gyermekeink - köztük a lányom is - egy »műsorban«, úgy döntöttünk a vmk igazgatónőjével (szülőként is érintett), hogy a Foncsik fenntartóiként lemondjuk a fellépést” - írja Agócs. Az ügyben kerestük Galcsík Károlyt, az érintett Csemadok-szervezet titkárát, de hívásunkra nem reagált, SMS- ünkre sem válaszolt, ahogy a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula sem. (czg) Maszkpárbaj járványban
