Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-26 / 223. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Trump csatái Sok külső ellenfelet piszkált fel Amerika FELEDY BOTOND Egyesült Államok éppen akkor roppan meg belülről, amikor a külpolitikáját a Trump-adminisztráció határozott mozdulatokkal konff ontatívra állította. Ennek árát pedig most, a kampányban duplán fizetik meg, mert mindenki örömmel avatkozik be az USA belügyeibe. Sok külső ellenfelet piszkált fel Amerika. Bár 2016-ban számos európai döntéshozó attól tartott, hogy a Moszkvában egykor Trump-tomyot építeni szándékozó elnök nyíltan oroszbarát politikát fog folytatni, a valódi külügyi döntésekben ez szerencsére kevéssé látszott. Igaz, Trump kommunikációja azóta se sokat változott, és inkább szokott hinni Putyinnak, mint a saját titkosszolgálatának. Kínával szemben a kampányban kemény fellépést ígért, és ezt betartotta. A vámháború elindult, Tajvannal komoly fegyverüzletet ütött nyélbe, a régióban Japánt is az újrafegyverkezés irányába tolta; bár Szöullal adódtak feszültségek az észak-koreai diktátorral való közös fényképezkedések során. Kínai konzulátust zártak be kémkedés gyanúja miatt, és a Huawei ellen teljes globális letámadást indítottak az 5G-ben. Európa nem sok jót tudott kihozni a helyzetből. Védővámok és a velük való fenyegetőzés, a NATO-tagországok kötelező 2 százalékos védelmi költségvetése miatti pohárdobálások, a nagy amerikai online szolgáltatók európai megszorongatása (mondjuk ez nagyon időszerű volt), a balkáni és ukrajnai orosz térnyerés kapcsán való lassú reagálás, és természetesen a Kínával szemben tanúsított aránytalan egyenlőségesdi. Vagyis az az állapot, amikor a kínai cégek boldogan jöhettek befektetni Európába, de az uniós cégek elképesztő akadályokba ütköznek Kínában minden szinten - és ezt természetesnek véve csak vártuk a kínai tőkét, ami lényegében gazdasági úton való politikai befolyásépítés volt. Mindezek a Trump-adminisztráció idején tovább bonyolították a transzatlanti kapcsolatokat. Amennyire következetes volt a várakozásokkal ellentétben a trumpi külpolitika - még ha nem is mindig nekünk kedvező -, annyira ad hoc módon alakultak az amerikai belpolitikai törésvonalak. Az elnök időnként különféle összeesküvés-elméleteket oszt meg, miközben már kétszázezernél is több áldozata van a koronavírusnak az Egyesült Államokban. A faji megkülönböztetés újult erővel fordított egymással szembe társadalmi csoportokat, sokakat radikalizálva. A tengerparti városi demokraták és a középnyugat republikánusai párhuzamos valóságokba és információs buborékba kerültek. Itt pedig összeér a külpolitika és a belpolitika: az US A ellenfelei és stratégiai versenytársai mind meg akarják tenni belpolitikai tétjeiket a novemberi elnökválasztáson. Kínai, orosz és iráni hackercsoportok aktivizálódtak még jobban - a Microsofttól a titkosszolgálatokig mindenki kiadta már a riasztást. Míg az oroszok alighanem továbbra is Trump mellett folytatnak dezinformációs kampányokat, addig Peking és Teherán szívesebben látna egy puhíthatóbbnak vélt demokrata elnököt. Ehhez pedig egyre szisztematikusabb és mélyebb műveletekbe kezdenek, hogy kihasználják a törésvonalakat, tovább szítsák a feszültséget céljuk elérése érdekében. Ne gondoljuk, hogy az európai országokat nem érintik az ilyen befolyásolási műveletek. Csak a kisebb láthatóság, könnyebb befolyásolhatóság és leszalámizhatóság miatt talán kevesebbet tudunk ezekről, és néha a tanúsított ellenállás sem elég erős. De vagy az étlapon vagyunk, vagy az asztalnál ülünk - nem nagyon van középút. Ahogy a dakota közmondás tartja: Jobb, ha nyitva tartod a szemed, ha a szemhéjad nem sminkeled (tasr/ap) A drogkereskedelmet nem vetette vissza a járvány és a határok lezárása Az idei év jelentős drogfogásai azt jelzik, hogy koronavírusjárvány nem lassította le a kábítószerek kereskedelmét, különösen a kokainét - állapította meg az Európai Unió drogügynöksége (EMCDDA). „A kokain esetében sok jel utal arra, hogy a szer nagyarányú hozzáférhetősége megmaradt az európai piacon, sőt olyan országokban is gyorsabban terjed, ahol ez korábban nem volt jellemző” - áll a szervezet értékelésében. A megfigyelőközpont szerint a drogkereskedők a csempészútvonalak és -módszerek tekintetében gyorsan alkalmazkodtak a járvány miatt bevezetett korlátozásokhoz, változásokhoz, hogy fenntartsák a terjesztést. Ezek az újítások, továbbá a járvány okozta válság negatív hatásai újabb kihívásokat jelentenek. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a válság gazdasági következményei miatt az európai társadalmak egy része még kiszolgáltatottabbá válik a drogproblémákkal szemben” - nyilatkozott Alexis Goosdeel, az ügynökség igazgatója. A nagy mennyiségű kokain, kannabisz és heroin tengeri szállítása pedig azzal kapcsolatban vet fel aggályokat, hogy a szervezett bűnözés beszivárog a legális ellátási láncokba, a hajózási útvonalakba és a nagy kikötőkbe. Míg az utcai kereskedelmet a járvány miatt bevezetett intézkedések korlátozták, addig a fogyasztók és a kereskedők az online darknet piacok, a közösségi média és a házhoz szállítás felé fordultak. A szakértők továbbá azt írták, hogy a kokain tisztább lett az elmúlt két évben, a szerből 2018-ban rekordmennyiséget, 181 tonnát foglaltak le a hatóságok az EU-ban.. Emellett a lefoglalt heroin mennyisége csaknem duplájára nőtt 2017 és 2018 között. Az ügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy tavaly óta az európai piacon megsokasodtak az új szintetikus ópiumszármazékok és a magas szintű MDMA-t tartalmazó szintetikus tabletták. (MTI) F jra elővették a döntéshozók a színezőket, egyre több országban U festik át az európai országokat narancssárgára vagy vörösre, azaz utazásra nem ajánlott zónába sorolják. Aki mégis menne, az jó esetben a hazatéréskor, rosszabb esetben akár a célországban és idehaza is karanténba kényszerül. Bár a korábbi 14 napról 10-re csökkent a karantén ideje, ám a hatósági elzárás mégis olyan intézmény, ami mindenki számára riasztó. Még akkor is, hajó esetben két teszttel öt napra is csökkenthető. A valóságban azokban az ilyen országokba teljesen megszűnik a beutazás, a turizmus, a helyi idegenforgalmi szolgáltatók pedig még közelebb kerülnek a csődhöz. Csődbe megy a British Airways, ha a brit kormány ragaszkodik a karanténhoz - ezt Alex Cruz, a légitársaság vezérigazgatója mondta, aki szerint a legfontosabb lépés a karantén eltörlése lenne, helyette a repülőtéri tesztelést kell bevezetni, mert így megnyithatók a határok. A légitársaságokat összefogó nemzetközi szervezet, az IATA vezetője pedig egyenesen azt szeretné, ha olcsón hozzáférhető, 10 dollárnál nem drágább gyorstesztekkel váltanák ki a karantént. Egy másik példa Izland, ahova a nyári hónapokban annyi turista érkezett, hogy tele voltak a repülőjáratok, de gyakorlatilag nyoma sem volt a járványnak, ám amikor a helyi kormány kötelező tesztet és karantént kért, azonnal kiürült a szigetország. Megannyi hasonló példát lehet mondani a közelmúltból, és ez nemcsak a légitársaságok, a szállodák, a turisztikai szolgáltatók problémája, hanem számos más helyi szolgáltatóé, termelőé is, valamint az alkalmazottaké - a tavaszi állami segítségek, a munkahelyvédelmi keretek (már ahol volt ilyen) lassan kifogyóban, így azok a cégek, amelyek eddig megtartották a munkavállalókat, a hosszú téli hónapok előtt (amikor egyébként is kevesebb a turista) végleg megválhatnak tőlük. Lassan a hotelek is eljutnak oda, hogy olcsóbb bezárni, mint nyitva tartani. Egy felmérés szerint az utasok 84 százaléka nem utazik, ha az fenyeget, hogy karanténba kerül, 88 százalékuk viszont utazna, ha a tesztelés kiváltaná a karantént. Még mindig van egy réteg, amely úgy gondolja, hogy felelősségteljesen, a helyi biztonsági szabályokat betartva most is lehet utazni. Ók a bátor utazók, akik most minden korábbinál olcsóbban indulhatnak útnak, és az is garantált, hogy ahol korábban tömegek voltak, most csak pár ember lesz, és sokkal nyugodtabb az utazás. Ne feledjük, az európai GDP csaknem 10 százalékát adja az idegenforgalom, számos országban pedig még ennél is sokkal nagyobb az aránya, így nem mindegy, milyen intézkedéseket hoznak a kormányok. A gépek fedélzetéről jó ideig hiányozni fognak az üzletemberek, a szállodák sem fognak megtelni hónapokig a különböző konferenciákra érkező vendégekkel, így az egyetlen esély, ha nem riasztják el azokat, akik most utaznának. Ez azért is lenne hasznos, mert ezekkel a vendégekkel életben tartható a légi közlekedés - persze nem a korábbi mennyiségű járatsűrűséggel -, és a szállodák is megúszhatják a csődöt vagy az ideiglenes bezárást. A következő hónapokban egy félházas üzemeltetés után sokkal egyszerűbb lesz, lenne a kilábalás - remélhetőleg a következő év első felében -, mintha mindent a nulláról Kellene kezdeni. E nélkül elkerülhetetlen a csődhullám, a még nagyobb gazdasági visszaesés, a jelentősen megugró munkanélküliség... FIGYELŐ Ki rontotta ei neki? Másképp is el tudnánk képzelni egy miniszterelnöki felszólítást az óvintézkedések betartására, mint amilyet Igor Matovic tegnap közzétett arról, hogy „elrontottuk neki”. „Bejegyzése szerint az egyre emelkedő fertőzésszámokról a maszkellenes mozgalom tehet. Meg azok, akik felelőtlenül kihasználták, hogy több ember vehet részt a lakodalmakon, a kulturális és sportrendezvényeken, mint ahogy azt eredetileg a járványügyi bizottság javasolta. Ezt pedig személyesen maga Matovic intézte el. Emiatt most szerinte meg kell fékezni a felelőtlen és önző embereket” - emlékeztet a Sme kommentárja. írja ezt az a Matovic, aki nemrég kinevezte magát a menyasszonyok védőszentjének, és ő is maszk nélkül fény képe zkedett egy lagziban. Ahelyett, hogy elmagyarázta volna a járványügyi bizottság ajánlását az embereknek, hogy az ilyen nagyobb családi rendezvények, lakodalmak most a legveszélyesebbek. „Matovic a szónoki tehetségét másra használhatná, mint a kormányzástól való félelmei elfedésére”-újaa Sme. (úsz) Orbán: Trump fog nyerni! Meggyőződésem, hogy Donald Trump fogja nyerni az amerikai elnökválasztást - mondta a magyar kormányfő a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban. „Kivételesen jó a kapcsolatunk Trumppal” - mondta Orbán Viktor, majd rámutatott, ha Joe Biden nyer, akkor „alacsonyabb lesz a nyitottság, a szívélyesség, a kölcsönös segítség szintje”. „Trump győzni fog” - fogalmazott. Kiemelte, hogy Trump győzelme esetén az EU-nak normalizálnia kell a kereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és rendeznie kell az amerikai csapatok hosszú távú európai állomásozásának kérdését. A brexitről azt mondta, bátor döntés volt az Egyesült Királyság távozása az EU-ból, de Magyarország nem fogja ezt az utat követni. „Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt az utat kövessük, Magyarország túl szorosan integrálódott gazdaságilag az EU- ba” - mondta Orbán. Aláhúzta, hogy az EU támogatottsága a vitás kérdések, a migráció vagy ajogállamiság ügye ellenére rendkívül magas Magyarországon. (MTI)
