Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-26 / 223. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 26. | www.ujszo.com röviden Késelés a Charlie Hebdo mellett Kim Dzsong Un bocsánatot kért! Szöul. Bocsánatot kért Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a dél-koreai néptől, miután északi katonák a héten agyonlőttek egy dél-koreai tisztségviselőt, aki északi vizekre tévedt - közölte a szöuli nemzetbiztonsági hivatal vezetője. Szu Hun újságíróknak azt mondta, Kim Dzsong Un saj­nálatosnak nevezte az esetet, „amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie”, valamint hozzátette, hogy Phenjan a lépést a koronavírus-járvány elleni vé­dekezéssel indokolta. Az észak­koreaiak által lefolytatott vizs­gálat szerint a két országot elvá­lasztó tengeri határnál járőröző katonái lövéseket adtak le egy arra tévedt dél-koreai hajóra. A dél-koreai halászati minisztéri­um 47 éves tisztviselője hétfőn délelőtt tűnt el egy megfigyelő­hajóról a két Korea tengeri hatá­rának közelében. (MTI) Zárolták Navalnij bankszámláját Moszkva. Lefoglalták a Novi­­csokkal megmérgezett Alekszej Navalnij moszkvai lakását és a bankszámláját is befagyasztot­ták, miután egy iskola étkeztetési szervezet beperelte a politikust rágalmazásért és a bíróság nekik adott igazat, jelentette be az orosz ellenzéki politikus szóvi­vője. Régóta tartó pereskedés folyik a megmérgezett Navalnij és Moscow Schoolchild nevű cég között, amiért az orosz poli­tikus korábban az ételek minő­ségét vitatta. A cég beperelte Navalnij alapítványát, a Kor­rupcióellenes Alapítványt (FBK) és annak ügyvédjét Ljubov Szo­­bolt, hogy fizessenek 1,4 millió dollárt azokért a károkért, amit a cégnek okoztak a rágalmazással. Csütörtökön a bíróság 900 ezer dollár megfizetésére kötelezte Navalnijt, Szobolt és az alapít­ványt. Navalnij támogatói sze­rint ez az ügy is a politikust lejá­rató kampány része. (444, ú) Kínos zavart keltett Trump ködösítóse Washington. A novemberi amerikai elnökválasztást követő esetleges hatalomátadás rende­zetten fog zajlani - szögezte le Mitch McConnell, a republiká­nusok szenátusi többségének ve­zetője. Donald Trump elnököt egy e heti sajtókonferencián megkérdezték, hogy átadja-e a hatalmat, ha novemberben elve­szítené a választást, mire az elnök azt válaszolta: „majd meglátjuk, mi történik”. Válaszát a sajtó egy része úgy értelmezte, mintha nem lenne hajlandó a békés ha­talomátadásra. „A november 3- ai választás győztesét január 20- án beiktatják. Éppen olyan nor­mális átmenet lesz, mint aho­gyan az négyévente mindig is volt 1792 óta” - írta Mitch McConnell, a republikánus sze­nátorok vezetője. Több republi­kánus törvényhozó McConnell­­hez hasonlóan nyilatkozott. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök „nagyon szomorúnak” nevezte az elnök válaszát. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Két ember megsérült Párizsban a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt szerkesztőségének közelében egy késes támadásban, kettejük állapota súlyos. Két gyanúsítottat elfogtak, egyiknek állítólag véres volt a ruhája. Legalább egy tettes azonban elmenekült a támadás helyszínéről, ahol a beszámolák szerint machetát vagy húsvágá kést találtak. A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségé­ben 2015 januárjában két terrorista meggyilkolt tizenkét embert, zöm­mel a lap munkatársait. Azt még nem tudni, hogy az esetnek van-e bármi köze a Charlie Hebdóhoz, amelynek szerkesztősége ma már titkos he­lyen van. Ugyanakkor jelenleg fo­lyik Párizsban a 2015-ös támadás feltételezett segítőinek, 14 gyanúsí­tottnak a tárgyalása, éppen tegnap délután az áldozatok özvegyei tet­tek vallomást. Az újság ráadásul nemrégiben újra megjelentette a 2015-ös támadást kiváltó gúnyraj­zait Mohamed prófétáról, amiért is­mét fenyegetéseket kapott. A tegnapi incidenst' lehetséges terrorista cselekménynek minősi­­tette az ügyészség, ezért a terrorel­hárítás is nyomoz. Azonnal a hely­színre ment Jean Castex miniszter-A francia rendőrség mellett a hadsereget is riasztották a szimbolikus helyen történt késeléses merénylet miatt (TASR/ap) elnök Gerald Darmanin belügymi­niszterrel és Anne Hidalgóval, Pá­rizs polgármesterével. „A támadás egy szimbolikus helyen történt, mi­közben zajlanak a tárgyalások a Charlie Hebdo-támadás ügyében” - mondta a miniszterelnök. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elitélte a táma­dást. „Minden együttérzésem e gyá­va tett áldozataié és a francia népé újabb megpróbáltatásai során” - írta Michel. Hozzátette: a terrorizmus­nak nincs helye Európában. Castex kormányfő válságtanács­kozást hívott össze, egyúttal közöl­te, hogy két újságírót támadtak meg, akik dohányozni mentek ki az utcá­ra, állapotuk nem életveszélyes. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tá­madó vagy támadók vaktában sze­melték ki a célszemélyeket. A táma­dás további körülményei egyelőre tisztázatlanok. A feltételezett elkö­vetőt elfogták, majd később egy má­sik férfit is őrizetbe vettek a táma­dással összefüggésben. Az Europe 1 francia rádiócsatorna értesülései szerint az egyik támadó pakisztáni születésű. Rémi Heitz párizsi ügyész közölte, a valószínű tettes rendőrké­zen van, a másik fogva tartottnál pe­dig azt vizsgálják, milyen kapcso­latban volt a késelővel. A fegyverről szintén ellentmon­dásosak a hírek: bozótvágó kés és húsbárd is szerepel a beszámolók­ban. A rendőrség lezárta a területet, mert gyanús csomagot talált a volt szerkesztőség közelében, ám kide­rült, hogy nem volt benne robbanó­szerkezetet. Egyelőre tisztázatlan, hogy mi volt a támadó indítéka. Az elmúlt években több iszlamista me­rénylet is érte Franciaországot, 2015 novemberében 130 ember halt meg, amikor támadás ért egy koncertet és más helyszíneket, 2016 júliusában 86 embert ölt meg egy merénylő, aki a tömegbe hajtott Nizzában az álla­miünnepen. (MTI, Szabadeuropa.hu, ct24) SZFE: alternatív oktatás A járvány durva csapása Amennyiben a bíróság kimondja, hogy jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatóinak sztrájkja, a kuratórium alternatív oktatást szervez. Budapest. Az oktatáshoz megvan a helyszín és a tanárok is - mondta az ATV Híradójának Lajos Tamás, az intézményt fenntartó alapítvány ku­ratóriumának tagja. Lajost azután kérdezte a csatorna, hogy szerdán eredménytelenül zárult a sztrájktár­gyalások első fordulója a törvény ál­tal meghatározott tárgyalópartner, a fenntartó és az ügyvédje, valamint az oktatók között, utóbbiak ezért két­órás figyelmeztető munkabeszünte­tést tartottak. Az oktatók azt követe­lik a Színház- és. Filmművészetért Alapítványtól, hogy garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem sza­badságát, állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit, továb­bá az egyetem belső működését ön­rendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg. Lajos Tamás szerint ezek politikai követelések, mert a kuratórium a ma­gyarjogszabályok által adott és meg­engedett keretek között vont magá­hoz jogokat. Ezért a sztrájkot a kura­tórium - amit Vidnyánszky Attila ve­zet-jogellenesnek tartja. (hvg.hu) Budapest. 5-6 évet léptünk vissza adósságcsökkentésben, de a költségvetési stimulusra szükség van, hogy a kormány megpróbálja megmenteni ezt az évet és meg le­hessen őrizni munkahelyeket, ka­pacitásokat - ezt mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Ma­gyar Köztársasági Társaság idei vándorgyűlésén. Az elmúlt 10 év arra elég volt, hogy fölkészítse a magyar gazdaságot egy újabb vál­ságra, így a koronavírus okozta gazdasági visszaesés sokkal jobb állapotban érte a magyar gazdasá­got, mint a 2008-as válság. A mi­niszter arról is beszélt, hogy ősszel jelentenek még be gazdaságvédel­mi lépéseket. Aktuálisan 76-78 százalékra ugorhat az amúgy het­venhez közelítő szintről a GDP- arányos államadósság az idén, az államháztartási hiány pedig az ed­digi szigorú 3%-os szint alatti ér­tékről 7 vagy akár 9%-ra is fel­szökhet. A siralmas adatokat, a második negyedévi 14% körüli zuhanást a pénzügyminisztérium azzal magyarázza, hogy ami eddig az előny volt, az hátrány lett a ma­gyar gazdaságban. A Covid-19 okán épp az autóipar, illetve a GDP 8-10%-át kiadó turizmus és szol­gáltatói szektor az, a húzóágaza­tok, amelyek a legnagyobb károkat elszenvedik, idén kb. 1400 milli­árd forintos bevételkiesést kell ke­zelnie a költségvetésnek. (444, NG) A történelemben először ravataloztak lúl nőt a Capitollumon. Donald Trump amerikai elnök tegnap lerótta kegyeletét Ruth Bader Ginsburg napokban el­hunyt alkotmánybíró koporsójánál; a jelenlévők közül többen kifütyülték, ami­kor megérkezett a helyszínre. Néhányan azt kiabálták, tartsa tiszteletben Gins­­burg végakaratát, azaz ne jelöljön új alkotmánybírót a november 3-i elnökvá­lasztás előtt. Az elnök és a first lady nem reagált a kiabálásokra. Az elnök ma ne­vezi meg az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság­ban 1993 óta tevékenykedett, liberálisnak tartott Ginsburg utódját. (TASR/AP) USA: terjedő zavargások Washington. A kentuckyi Louisville mellett több más ameri­kai városban is tiltakozó megmoz­dulások voltak a Breonna Taylor­­ügy miatt. Annak ellenére, hogy a kentuckyi Louisville polgármeste­re estére kijárási tilalmat rendelt el, a városban csütörtökön este is foly­tatódtak a megmozdulások. Tünte­tések voltak az északnyugati Wa­shington államban fekvő Seattle városában, az oregoni Portland­­ben, a pennsylvaniai Philadelphi­ában, New Yorkban, a georgiai At­lantában, ahol rendőrőrsöt és rend­őrautókat támadtak meg, és a szö­vetségi fővárosban, Washington­ban és Los Angelesben is. Az erő­szakba torkolló tüntetések szerdán délután törtek ki, miután Dániel Cameron, Kentucky föállamügyé­­sze sajtókonferencián ismertette, hogy a márciusban, rendőri intéz­kedés közben Louisville-ben lelőtt 26 éves afboamerikai Breonna Taylor ellen eljáró három rendőr közül csak az egyikük, Brett Han­­kison ellen emelnek vádat, és nem is gyilkosság, hanem gondatlan veszélyeztetés miatt. A vádesküdt­szék a bizonyítékok alapján úgy döntött: a rendőrök lövései indo­koltak voltak, mert a Taylor laká­sán házkutatásra megjelenő rend­őrökre Taylor barátja rálőtt, az egyiküket meg is sebesítette, és ők önvédelemből viszonozták a tüzet. Hat lövést adtak le Taylorra, aki a helyszínen meghalt. Barátja, Ken­neth Walker ellen gyilkossági kí­sérlet miatt emeltek vádat. Louisville-ben a tüntetők gyújto­gattak és barikádokat emeltek, s még szerdán két rendőrt meglőttek. A feltételezett elkövetőt letartóz­tatták, vádat is emeltek ellene. A rendőrség közlése szerint eddig 127 embert vettek őrizetbe. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents