Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-25 / 222. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Az EU nem ismeri el Lukasenkát Orbán: A kvóta átnevezve is kvóta Brüsszel. Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi -jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, miután lengyel és cseh kollégájával együtt 1,5 órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. (MTI) Kémügy: Kovács Bólát felmentették Budapest. Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőt felmentette a kémkedés vádja alól a Budapest Környéki Törvényszék tegnap kihirdetett elsőfokú ítéletében. Azonban a törvényszék költségvetési csalás miatt 1,5 év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint büntetéssel sújtotta. A vád lényege: aképviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat, hogy rombolja az unió intézményeit, kedvezve az orosz érdekeknek. (MTI) Trump nehezen fogadná a vereséget Washington. „Hát, majd meglátjuk, mi történik” - adott kicsit se megnyugtató választ sajtókonferenciáján Donald Trump, az USA elnöke arra a kérdésre, hogy választási veresége esetén hajlandó lesz-e békésen átadni hatalmát. Ráadásul már hónapok óta szajkózza minden ténybeli alap nélkül, hogy az Egyesült Államokban bő 150 éve bevett levélszavazás a csalások melegágya, és hogy az ellenzékben levő demokraták levélszavazatokkal fogják elcsalni a választást. Pedig már a legutóbbi választáson is 40 milliónyian szavaztak levélben, néhány államban csak így lehetett szavazni már akkor is. Ezért megalapozottnak tűnik az a forgatókönyv, mely alapján a novemberi választás éjszakáján, a személyesen leadott szavazatok alapján még úgy tűnhet, Trump nyert, hogy aztán a változatos szabályok szerint elszámolt, a választást követően akár egy héttel - vagy az amerikai posta szétverése miatt később - beérkező levélszavazatok összesítésével forduljon az állás. (444, ú) Trump betiltotta a kubai szivart Washington. Donald Trump elnök bővítette a Kuba elleni szankciókat, ezentúl tilos szivart és rumot is behozni az Egyesült Államokba. Az elnök a Fehér Házban jelentette be döntését, miután ünnepség keretében kitüntetett 23 olyan amerikai és kubai-amerikai veteránt, aki részt vett 1961 -ben a Disznó-öbölben végrehajtott kubai partra szállási kísérletben. A Trump-kormány 2017 januáija óta több olyan intézkedést hozott, amely lehűtötte a Washington és Havanna közötti, a Barack Obama exelnök által kialakított j ó viszonyt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. A fehérorosz rendőrség 364 embert vett őrizetbe az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni újabb tüntetéseken - közölte a minszki belügyi tárca. Egyre több ország jelzi, Lukasenkát nem hajlandó elismerni Fehéroroszország elnökeként. A fővároson kívül Hrodnában, Hőméiben, Bariszavban és más településeken is őrizetbe vettek tiltakozókat. Csütörtökre virradóra ezrek vonultak az utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket Lukasenka újraválasztásával, a rendőrség vízágyúval próbálta feloszlatni a tömeget. A rohamrendőrök vízágyú mellett könnygázzal is oszlatták szét a tömeget Minszkben. Többen megsérültek. Helyiek elmondták: úgy hallották, hogy lövések is eldördültek a megmozdulás során. Az ellenzék Lukasenka távozását, a politikai foglyok elengedését és új választás kiírását követeli. Az államfő elutasítja a párbeszédet. A 66 éves államfő szerdán letette a hivatali esküt, miután a senki által nem ellenőrzött elnökválasztáson a hivatalos információk szerint 80 százalékot szerzett. A ceremóniát nem jelentették be előre, és noha ezt a törvény előíija, nem közvetítették a televízióban. Az ellenzék válaszul polgári engedetlenségre szólította fel a fehéroroszokat. Szerda este is tiltakozók ezrei meneteltek az utcákon az ellenzék vörös-fehér zászlóival, az elhaladó autók szolidaritásuk jeleként dudáltak. Az egyik transzparensen a „Ha 80 százaléka van az elnöknek, miért fél tőlünk?” felirat volt olvasható. „Szása, gyere ki, gratulálni akarunk” - skandálták egyesek az elnököt becézett keresztnevén szólítva. Lukasenka eddig a támogatója, Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségével tudott szembeszállni a tiltakozással - jegyezte meg a Reuters hírügynökség. Az Európai Unió tegnapi közleményében illegitimnek nevezte a már 26 éve államfő Lukasenka újbóli beiktatását. Az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás sem szabadnak, sem tisztességesnek nem volt nevezhető, ezért az EU nem ismeri el annak meghamisított eredményeit - mondta el Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő. A főképviselő kiemelte, az Európai Unió nem ismeri el a választás meghamisított eredményét. Lukasenka szerdai beiktatása tovább mélyíti az országban kialakult politikai válságot, és ellentmond a fehérorosz lakosságjelentős részének akaratának, amelyet a választás óta számos, sokak részvételével zajló, békés megmozduláson fejeztek ki. Nem sokkal Aljakszandr Lukasenka titkos beiktatásának híre után öt európai ország: Németország, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország kormánya is jelezte, nem hajlandók elismerni őt Fehéroroszország elnökeként. Az Egyesült Államok sem tudja legitim elnöknek tekinteni Lukasenkát - jelentette ki az amerikai külügyi szóvivő. Kifejtette: az amerikai álláspont szerint „az augusztus 9-én tartott választás nem volt sem szabad, sem igazságos, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást”. A 9,5 milliós lélekszámú Fehéroroszország Moszkva számára a NATO-val szembeni ütközőállamként, valamint kőolaj- és földgázszállításainak tranzitországaként fontos. A múlt heti orosz-fehérorosz csúcstalálkozón Putyin 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújtott Lukasenkának, és a két ország Szláv Testvériség fedőnéven közös hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlat részeként szerdán orosz ejtőernyősök érkeztek Fehéroroszországba. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a szerdai eskütétel „a fehérorosz vezetés szuverén döntése volt”. Tartós lejtőre került a forint árfolyama 70 újságíróval indul a Telex.hu Tegnap 366-nál kezdte a napot a forint az euróval szemben. Innen csak egy hajszálra van a tavasszal látott törtánelmi csúcs az árfolyamban, vagyis a nemzetközi hangulat vagy a magyar hírek függvényében bármikor rekordszintre gyengülhet a forint. Budapest. A magyar deviza az utóbbi napokban megint intenzív gyengülésbe kapcsolt, ez lökte az április elején látott történelmi mélypont (369,50 forint/euró) közelébe. Ebben egyrészt az általános piaci hangulatromlásnak van szerepe, másrészt a Magyar Nemzeti Bank keddi üzenetei sem tűntek elég meggyőzőnek a befektetők számára. Szerdán délelőtt először a 364-es szintre nézett be a forint, délután viszont már a 365-ös szintet is áttörte az árfolyam - egy hónap alatt több mint 3,5%-kal esett vissza a magyar deviza az euróval szemben. Ennél gyengébb utoljára április 6-án volt a forint, akkor egy euróért 366 forintot is kellett adni - akkor így büntették a befektetők azt, hogy Orbán Viktor bejelentései a járványügyi válságkezelésről a nagy szavakon túl szinte semmi konkrétumot nem tartalmaztak. A mostani gyengülés fő oka: ahogy egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a járvány második hulláma nagy bajt okoz a gazdaságban, a befektetők inkább - a biztonságosnak vélt - euróba vagy dollárba teszik át a pénzüket, emiatt szenved a régiónk legtöbb devizája (a cseh korona és a lengyel zloty szintén gyengül). Az erőteljes infláció sem tesz jót a fizetőeszköznek, emellett a magyar gazdaság a második negyedévben 13,6%-kal esett vissza, ami meghaladta a várakozásokat. Összességében az év elejéhez képest a forint már több mint 10%-os gyengülésben van, miközben a zloty 5,6%-kal, a korona pedig 5,8%-kal értékelődött le. A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének indoklásában elismerte, nem reális az eddig hangoztatott optimizmusa, nem várhat az ország gyors kilábalást. (Portf hvg.hu) Budapest. 70 újságíróval indulhat el a távozó indexesek lapja, a Telex - derül ki a szerkesztőség Facebookon közzétett közleményéből. A hetvenfős listán jórészt olyan újságírók szerepelnek, akik augusztus végén együtt mondtak fel a Bodolai László vezette Indexnél Dull Szabolcs főszerkesztő menesztését követően. Új lapjuk, a Telex főszerkesztője, Műnk Veronika azonban már korábban beszélt róla, hogy az olvasói adományokból felálló szerkesztőségben nem tudják majd mind a közel 90 volt indexes munkatársat foglalkoztatni. Voltak olyanok is, akik átigazoltak más sajtótermékhez. (444, ú) Két rendőrt meglőttek a kentuckyi Louisville városban szervezett tüntetésen, miután az állam főügyésze bejelentette, a 26 éves afroamerikai Breonna Taylor márciusi haláláért felelős intézkedő rendőrök közül csak az egyikellen emeltek vádat, és nem is gyilkosság, hanem gondatlan veszélyeztetés miatt. A nőt a saját lakásában lőtték agyon a rendőrök, miután éjszaka, egy kábítószerrel kapcsolatos ügyben nyomozva rátörték az ajtót. Tény, a Breonna Taylor lakásán házkutatásra megjelenő rendőrökre Taylor barátja rálőtt, és ők viszonozták a tüzet. Hat lövést adtak leTaylorra, aki a helyszínen meghalt. (TASR/AP) Szófia: a macedónok valójában bolgárok Szkopje/Szófia. A tervek szerint idén decemberben kezdődnének a csatlakozási tárgyalások az EU és Észak-Macedónia között, de a bolgár kormány azzal fenyegetőzik, hogy megnehezíti a közeledést. A bolgárok azt szeretnék elérni, hogy a macedón kormány hivatalosan is ismerje el, hogy a macedónok valójában bolgárok, és bolgárul beszélnek. Korábban Görögország akadályozta Macedónia NATO- és EU-csatlakozását, ők az ország átnevezését követelték, mert egy északi görög tartományt is Macedóniának hívnak. Végül népszavazáson Eszak-Macedóniára változtatták az ország nevét. A bolgár kormány az összes EU- tagállamnak levelet írt, amiben felsorolják a panaszaikat. Szerintük Tito idején a jugoszláv kommunisták találták ki a macedón identitást, és azt, hogy a macedón egy önálló nyelv. A bolgár kormány szeretné, ha a macedón kormány szakítana ezzel a doktrínával, és a hivatalos oktatási anyagokba is bekerülne a bolgár eredet. A helyzetet különösen érzékennyé teszi, hogy a második világháborúban a németekkel szövetséges Bulgária elfoglalta a jugoszlávoktól Macedóniát, és ez a macedón történetírás szerint a „bolgár fasiszta megszállás” időszaka volt. A bolgárok szerint „felszabadítás” történt. Az EU egyelőre nem reagált érdemben a bolgár panaszra, de nyugati diplomaták már jelezték, hogy jó lenne, ha a történelmi vitákat a szófiai kormány nem keverné bele a csatlakozási tárgyalásokba. (444, ú) További száza kát tartóztatott le a fehérorosz rendőrség (TASR/AP)
