Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-25 / 222. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. szeptember 25. I 7 Jupiterek Kollár a kirakatba pakolja saját vállalhatatlanságát A hatalom arroganciájának annyi megnyilvánulási formája van, mint égen a csillag. Van, mikor kifejezetten célzatos, és mégis célt téveszt: ilyen volt például a Fico-féle állampolgársági ellentörvény, ami kristálytiszta bosszúból született meg annak idején. Van, mikor az igazság köntösébe burkolózik, és nagyobb börtönbüntetésre ítél egy füvest, mint egy gyilkost - hiszen a törvényeknek reagálniuk kellene a kor szavára, és ha nem változnak, általában megcsontosodott, dacos, arrogáns szüklátókörűségből nem változnak. De van még egy formája, az egyszerű ember számára a legérthetőbb, már ősidők óta velünk van, és a rómaiak is kimondták: amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. És lehet, hogy a régi istenek templomait már rég a föld alá temette az idő homokja, de a Jupiterek máig köztünk élnek. És ott vannak az aktuális szlovák kormánykoalícióban is. Persze a Jupiterek nagyon jól tudják, hogy ők Jupiterek, és élvezik is a dolgot. A rend kedvéért azért jajonganak egy kicsit, ha szembesítik őket ezzel-azzal, mert hát mégsem vallhatják be, hogy a kivételezett státusz mennyire fekszik nekik, és mennyire nem érdekli őket más megoldhatatlannak tűnő problémája. Fedezzük csak fel a sormintát! Itt van például Igor Matovic kormányfő, aki szállóigévé tette tavasszal a Ne rontsuk el! szlogent, ám csipetnyi lelkifurdalása sem volt azután, hogy szájmaszk nélkül parádézott egy esküvőn, és ezt szóvá tették neki. Szidta kicsit a felelőtlen népet, amely nem tudja követni az egyértelmű utasításokat, nem sokkal később pedig már arról kezdett el beszélni, mennyire király volt, mikor az első hullám elején maszkban ültek be egy vitaműsor stúdiójába, és példát mutattak az embereknek, hogy kell ezt csinálni. Igaza volt. Tényleg király dolog volt. Jupiter megveregette a saját vállát, balra el, függöny. De legalább ekkora kaliber Boris Kollár házelnök is, sőt: ő a tankönyvi példa. A szívével gondolkodó „nem politikus”, aki őszinte és szókimondó, nem tagadja, hogy a maffiával fényképezkedett, és bármikor ágyba visz bárkit, mert megteheti. Ez tette őt az átlátható mesehőssé, az emberi politikussá, a népies hanggá, aki nem szégyelli a kilengéseit, sőt, büszke rájuk. Eközben a „hagyományos család” szentségéről papol, ocsmánynak és perverznek nevezi embertársaink százezreinek kapcsolatát, érzelmeit, szerelmét. Aztán mikor kiderül, hogy neki is vannak a hagyományostól eltérő vágyai, mint minden más embernek, megvonja a vállát, és félreérthetetlenül kijelenti, hogy ő ezt megteheti, mert nem csinált semmi rosszat. És igaza van. Nem csinált semmi rosszat. Ahogy az a rengeteg LMBT-ember sem, akiket a lehető legalpáribb, legundorítóbb módon támadott, kétségbe vonva emberi mivoltukat is. S mikor ezt a fejére olvassák, panaszkodni megy, és azt állítja, le akaijákjáratni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kollárt szinte biztosan le akarják járatni valakik. Hiszen házelnök, befolyásos ember, ráadásul Jupiter - ez pedig más Jupitereknek, akik kicsit kevésbé láthatóak, de pont olyan arrogánsak, mint ő, egyáltalán nem tetszik. És igen, egy talpig becsületes embert is le lehet járatni, láttunk erre számtalan példát. Ám Kollár Jupiter-szindrómája olyan erős, hogy a kirakatba pakolja saját vállalhatatlanságát—így pedig ellenfeleinek sincs túl nehéz dolga. Határon átnyúló szeretet LAMPLZSUZSANNA T áron készítettem egy pici internetes felmérést arról, I I "W ~T hogyanéltékmegaz emberek a koronaj árvány első ■/ hullámát. Nem reprezentatív mintára épülő lekérdezés -L_ ^ y volt. Ez azt jelenti, hogy az eredmények csakis a vá(/ laszadókra vonatkoznak, senki másra nem általánosíthatók. És ez így van, függetlenül attól, hogy manapság sokan pontosan ilyen jellegű felmérések alapján vonnak le messzemenő társadalmi és politikai következtetéseket, ami szélhámosság. Ennél már csak az a nagyobb szélhámosság, amikor valaki rögtönzött facebookos „szavazások” alapján akar országot kormányozni. De hagyjuk a tudományos módszertant és a politikát, vissza a felméréshez. A külföldön élő válaszolók között voltak olyanok is, akik igazából csak akkor tudatosították, mennyire hiányzik nekik az itthon, amikor lezárultak a határok. Hirtelen megszűnt a lehetőség, hogy maguk döntsék el, mikor jönnek haza, s ennek következtében - ahogy az egyik írta - „mintha levágták volna a szárnyaimat”. Márpedig az ilyesmi fáj a madárnak is, embernek is. Annyira, hogy ezeknek a külföldön élő magyar válaszadóknak több mint a fele eldöntötte, elég volt, hazajön.,Adert hiányzik a család, a barátok”, Jóban vagyok az itteni kollégákkal, de csak felületes a beszélgetésünk, komoly dolgokról csak az otthoniakkal tudok beszélni, ezek nem értik”. Egy Csehországba szakadt hazánkfia is írt. A somoijai gimnáziumban érettségizett negyven éve, majd jött a „nagy döntés, elmentem katonai főiskolára, szlováktudás majd semmi, de szerettem volna elérni valamit, amit még akkor nem tudtam megfogalmazni... Apu nagyon büszke volt rám, mikor meglátott egyenruhában, később pedig tiszti ruhában. Szépen hangzik, de nagyon kemény élet kezdődött, sírás is volt, ha nem látta senki. Mivel jól fociztam, sok társam irigységére bekerültem a katona focicsapatba, és így jobban ment a beilleszkedés. Nagyon nehéz volt az eltávozás a faluból, otthagyni a szülőket, meg a 11 évvel fiatalabb szeretett kishúgomat, de én nem akartam csak úgy egyszerűen leélni az életemet”. A világgá ment fiatalember most, 60 évesen azon aggódik, hogy nem fog tudni hazajönni édesapja 90. születésnapjára. Pedig szeretné neki megköszönni,„hogy vagyok, hogy rendes embernek nevelt, és elmondani neki, hogy nagyon büszke vagyok rá, mint ahogy ő énreám. Sajnálom, hogy az évek folyamán olyan kevés időt töltöttünk egymással, mint apa és fia, de annál jobban szeretem, ha viszontlátom, és minél öregebb, annál nagyobb a szeretet”. Igen, az emberi élet útjai sokfelé kanyaroghatnak. A kormány a kezünkben van, de előfordul, hogy nem mi irányítunk. Ilyenkor, az első döbbenet után, a biztos pontokat keressük. S lehet, hogy ez most giccsesen hangzik, de az egyik ilyen biztos pont a szülő-gyermek szeretet. FIGYELŐ Három óv alatt 380 kínai átnevelőtábor Műholdfelvételek szerint Kína 380 intemálótábort és börtönt építhetett 2017 óta az ország nyugati részén főleg az ujgurok átnevelésére, fogva tartására és büntetésére - áll egy ausztráliai tanulmányban. Az Ausztráliai Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) tanulmányával cáfolni tűnik Kína állításait, hogy felszámolta koncentrációs táborait a területen. A műholdas felvételeken új táborok sokasága mellett legalább 14 épülőfélben lévőt is felfedeztek. Kína becslések szerint egymillió ujgurt, kazahot és más, zömmel muszlim vallású kisebbséghez tartozót internált táborokba. Peking „szaktáboroknak” mondja ezeket, amelyekben átneveléssel a terrorizmust és a szeparatizmust igyekeznek megelőzni. Kína külügyminisztériuma az ausztrál tanulmány állításait azon melegében visszautasította, az ASPI-t pedig a Kína-ellenes erők élharcosának bélyegezte. Peking egy hete úgynevezett fehér könyvet adott ki a Hszincsiang- Ujgur Autonóm Terület foglalkoztatottsági helyzetéről, és tagadta, hogy az ujgurok lakta területen kényszermunkát alkalmaznának. (MTI) A fertőzöttek csak mintegy 20 százaléka marad tünetmentes A koronavírusos emberek csak mintegy ötödé marad tünetmentes a Berni Egyetem kutatóinak új, nagy léptékű kutatása szerint, amely 79 korábbi tanulmány eredményein alapul. A tanulmány a PLoS ONE tudományos folyóiratba jelent meg. Ha a tünetmentes fertőzöttek száma magasabb lenne, akkor az úgynevezett tömeges immunitás gyorsan elérhető lenne egy elmélet szerint. „Nagy valószínűséggel nem ez a helyzet” - mondta Nicola Low, a Berni Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője. A tünetmentes fertőzöttek számáról nincs egyetértés a szakértők között, mivel akit egyszer tünetmentesnek ítélnek, annál később jelentkezhetnek a szimptómák, ilyenkor beszélnek preszimptomatikus, azaz a tünetek megjelenése előtt lévő páciensekről. Low és kutatócsoportja 79 korábbi kutatás adatait értékelte. A munkák olyan fertőzöttek adatait tartalmazták, akiknek tüneteit március és június között hosszabb időn át vizsgálták. A 6616 fertőzöttből csak 1287 maradt tünetmentes a betegség teljes lefolyása alatt, nagyjából 80 százalékuknál előbb vagy utóbb felléptek a szimptómák. A tünetmentes nem fertőz Amikor leszűkítették az elemzett tanulmányok körét olyan munkákra, ahol az alanyokat véletlenszerűen választották ki, tehát nem csak a kórházban kezeltek voltak benne, akkor a tünetmentes fertőzöttek aránya 30 százalékra nőtt. Azt is megállapították a kutatók, hogy a gyerekeken ritkábban tör ki a betegség, mint a felnőtteken. Ami fontos, a kutatások elemzése, vagyis az úgynevezett metaanalízis alátámasztotta, hogy a tünetmentes fertőzöttek viszonylag kis szerepet játszanak a vírus terjesztésében. Ä probléma nem velük, hanem az úgynevezett preszimptomatikus fertőzöttekkel van, akik nem tudnak még a betegségükről. Újabb tünetek Low még hozzátette, hogy a pandémia feltartóztatásához ezért is fontos az általános szabályok betartása, a maszkviselés és a távolságtartás. Low és kutatócsoportja továbbra is figyelemmel kíséri a koronavírus okozta Covid-19 tünetmentes lefolyásáról szóló tanulmányokat, mivel a munka elkészülte óta további - a tudós szerint potenciálisan jelentős - 900 kutatást publikáltak. Időközben a tünetek szélesebb körére derűit fény, mint amennyi a járvány kezdetén ismert volt, a köhögés és a fulladás mellett az íz- és szagérzékelés elvesztése és a végtagfájdalmak is annak számítanak már. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a jövőben még pontosabban meg lehet állapítani a tünetmentes fertőzöttek számát. (MTI)
