Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-25 / 222. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember25. KÖZÉLET I 3 Kárpótolják a diszkriminált nőket MOLNÁR IVÁN Pozsony. Nagyjából 140 ezer nő diszkriminációjának vet véget a szociális biztosításról szóló jogszabály módosítása, amire csütörtökön a törvényhozás is rábólintott. A szavazáson részt vevő 140 képviselő egységes igennel szavazott a jövő januárban életbe lépő, a nők nyugdíjkorhatárával kapcsolatos módosításra. A tavaly elfogadott módosítás során az 1957 és 1963 között született nőket diszkriminálták. Az érintettek petícióban tiltakoztak az őket ért diszkrimináció miatt, az előző kormány azonban figyelmen kívül hagyta a panaszaikat. A jelenlegi kormánypártok képviselői - Petra Kristúfková (Sme rodina), Anna Zemanová (SaS) és Katarina Hatráková (OEaNO) - ezért egy olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amely orvosolja az említett hiányosságot. „A diszkriminált nőket három csoportra oszthatjuk” - mondta el Kristúfková. Akik az említett korosztályból csak később vonulnak majd nyugdíjba, azoknak a nyugdíjkorhatár kiszámításánál már figyelembe veszik a gyermekek számát, minden egyes gyerek után fél évet vonva le. Legfeljebb így 18 hónapot vonnak le, vagyis aki három gyermeket nevelt fel, az ugyanolyan kedvezményre számíthat, mint az ennél több gyermeket felnevelő. Akik már időközben nyugdíjba vonultak, és érintette őket a diszkrimináció, azok anyagi kárpótlásban részesülnek. A harmadik csoportba tartozó nők, akik ugyan még nem vonultak nyugdíjba, de az említett számítási módszer alapján már erre sört keríthettek volna, azok a korhatár előbbre tolása mellett anyagi kárpótlásra is számíthatnak a kiesett hónapokért. Az érintett korosztályba tartozó nők elégedettek a módosítással. Könözsi Éva pedagógus lapunknak elmondta, örömmel értesült róla, hogy a törvényhozók módosították a nyugdíjtörvényt, és az 1957-1963 között született nők kedvezményt kaptak a nyugdíjkorhatár eléréséhez. „Ez a törvény engem is érint, ezért helyeslem a módosítást. Eddig igazságtalannak éreztem, hogy mintegy 140 ezer nő esetében végképp, vagy csak részlegesen vették figyelembe a felnevelt gyerekek számát. Ez tudomásom szerint alkotmányellenes is volt. Minden édesanya tudja, hogy a munkahelyén ledolgozott órák után otthon még mennyi időt és energiát kell fordítani a háztartás vezetésére” - mondta Könözsi Éva. A most elfogadott jogszabály jövő januártól lép életbe. Kristúfková szerint az anyagi kompenzációt egy összegben vagy a nyugdíj összegének a növelésével fizetik ki. Az érintetteknek ezt nem kell majd külön igényelniük, a jogosultságról legkésőbb 2022 végéig dönt a Szociális Biztosító. „A most elfogadott jogszabállyal egy hatalmas igazságtalanságnak vetünk véget, amelyet az előző kormány követett el” - nyilatkozta a jogszabály parlamenti elfogadását követően Boris Kollár házelnök. „Az előző, magát szociálisnak nevező kormány 430 millió euróval lopta meg az érintett nőket, amit most nekünk kell jóvátennünk, még annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány okozta válság miatt eleve nehéz helyzetben vagyunk” - tette hozzá Milan Krajniak munkaügyi miniszter. Az érintett nők jogi képviselője, Viera Kubicová szerint nem volt könnyű kiharcolniuk a diszkrimináció felszámolását, a parlament csütörtöki döntésének köszönhetően azonban sikerült érvényt szerezniük a követeléseiknek. Caputová: Szlovákia kiáll Ukrajna területi egysége mellett Zuzana Öaputová szlovák államfő tegnap Pozsonyban tárgyalt Volodimir Zelensfkij ukrán államfővel (TASR-feivétei) CZlMER GÁBOR Szlovákia kiáll Ukrajna területi egysége, szuverenitása és demokratikus értékei mellett, jelentette ki Zuzana Öaputová szlovák államfő tegnap Volodimir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Pozsony. Caputová hangsúlyozta, a kelet-európai ország uniós integrációjában Szlovákia Ukrajna szövetségese. „Azt az elvet képviseljük, mi szerint minden országnak magának kell eldöntenie, hova tartozik és azt, milyen lesz a jövője” - mondta ezzel kapcsolatban a szlovák elnök. Hozzátette, Ukrajna uniós csatlakozásához az országban reformokat kell végrehajtani. Ebben, így például az igazságszolgáltatás reformjában, Szlovákia konzultációs segítséget tud nyújtani. Együttműködés A két államfő a világjárványon kívül a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztéséről, a kultúra, valamint a sport területén való együttműködésről, de a két ország közös határán történő csempészetről is egyeztetett. „Természetesen beszéltünk a megszállt ukrán területekről is” - emelte ki Caputová. A szlovák elnök elismerően nyilatkozott arról, hogy Donbasz régióban már hosszabb ideje tartó fegyverszünet van, illetve arról, hogy sikerült felújítani a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország tárgyalásait, de az orosz-ukrán fogolycserét is pozitívan értékelte. Egyben kiállt a megszállás miatt kiszabott orosz szankciók jogossága mellett. __ Újságírói kérdésre válaszolva Caputová elmondta, az ukránszlovák határon a világjárvány miatt életbe lépett korlátozások szigorítása vagy feloldása szakmai kérdés. Hangsúlyozta, hogy az intézkedéseknek a nyilvánosság számára is áttekinthetőnek kell lenniük. Fehéroroszországgal kapcsolatban pedig kijelentette, Szlovákia nem ismeri el az ottani elnökválasztásnak és az eredményének a legitimitását. Zelenszkij megerősítette, Kelet- Ukrajnában két hónapja tart a fegyverszünet, amely a leghosszabb békés időszak a háború kirobbanása óta. Hozzátette azonban, hogy a béke még nem stabilizálódott. Az ukrán államfő megköszönte, hogy Szlovákia nem ismerte el a Krím félsziget Oroszország általi annexióját. Zelenszkij arról is beszélt, jelenleg a két ország közösen dolgozik a nyugatról keleti irányba tartó földgázszállítás megvalósításán. Hozzátette azonban, az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat nevű orosz földgázvezetéket fenyegetésnek értékeli. Zelenszkij- a fehérorosz helyzettel kapcsolatban arról beszélt, nemzetellenes folyamatok zajlanak, az ottani kormánynak meg kell azokat állítania és dialógusba kell kezdenie. „Mi ezzel kapcsolatban az európai víziót és az európai partnereinket támogatjuk” - mondta az ukrán elnök. A két államfő jelenlétében két egyezmény is aláírtak. Az egyik megállapodás - amelyet Andrej Dolezal szlovák közlekedési és Vladislav Kriklij ukrán infrastruktúráért felelős miniszter látott el kézjegyével - értelmében Ukrajna az ungvári repülőtér működtetése során használhatja a szlovákiai légteret. A másik dokumentum pedig arról szól, hogy a két ország szélesíti a határátkelőkkel és az áruszállítással kapcsolatos együttműködést. Zelenszkij az államfővel való egyeztetés után Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnökkel és Boris Kollár (Sme rodina) parlamenti házelnökkel is találkozott. Ukrán lobbi Kerekes-Nagy Gáspár Kelet- Európa-szakértő szerint Zelenszkij Ukrajna nyugati szomszédainak körében láthatóan az Északi Áramlat ellen lobbizik. Ha ugyanis a gázvezetéket üzembe helyeznék, akkor a szakember szerint Kijev a tranzitdíjakból befolyó jelentős költségvetési bevételektől esne el. „Több milliárd dolláros összegről van szó” - mondta. Hozzátette, a vezetékkel Európának az orosz gáztól való függése is megnövekedne, ezért a kezdeményezést az amerikaiak is szankcionálják, de Németország és Franciaország is afelé hajlik, hogy ne folytassák a vezeték építését. A szakember elmondta, Ukrajna számára fontos, hogy a szomszédai, így Szlovákia sem ismerte el a Krím félsziget annexióját. „Ugyanis a másik oldalon ott van Oroszország, amellyel egy parázsló háborút folytatnak a Donbasz régióban. Másrészt Fehéroroszország is a szomszédja, amelynek vezetője, Aljakszandr Lukasenka az utóbbi időkig semlegesnek igyekezett beállítani magát. De a közelmúlt eseményei után Ukrajna sem ismerte őt el legitim elnöknek” - magyarázta a szakértő. Kerekes-Nagy kiemelte, hogy Szlovákia az első országok között volt, amely bejelentette, nem ismeri el Lukasenkát legitim elnöknek. Elmondta, a fehérorosz kérdésben a V4-eken belül Lengyelország igyekszik meghatározó szerepet játszani. „De én látok egy V4-es egyeztetési folyamatot a témában” - tette hozzá azzal, hogy ez Ukrajnának is fontos. RÖVIDEN 11 villámhárító 900 ezerért Pozsony. Zuzana Subová, az Állami Tartalékalap (SSHR) távozó alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az intézmény előző vezetője, Kajetán Kicura jelentős visszaéléseket követett el. Subová elmondta, hogy az alap az elmúlt időszakban 3 millió eurót fizetett építési munkálatokért, amelyek túlárazottak voltak. „Néhány példán bemutatom, hogy az előző kormány jelöltjei hogyan lopták meg az ország adófizetőit”—mondta. Az alap 11 villámhárítót rendelt meg összesen 900 ezer euróért. „Összehasonlításképpen a pozsonyi vár összes villámhárítóját kilencezer euróért újították fel” - mondta Subová. Hozzátette, az alap a hatalmas összeget mindössze egy trafóállomás villámhárítójára költötte. Az ügy miatt büntetőfeljelentést adtak be. Már korábban kiderült, hogy az államot vészhelyhelyzetekben alapvető felszereléssel ellátni hivatott intézményt vezető Kicura páncélszekrényében a rendőrség aranyrögöket talált, amelyek együttes értéke hozzávetőlegesen 250 ezer euró. Idős apja és huszonéves fia pedig áron alul vásárolt meg rendkívül értékes pozsonyi lakásokat. Kicurát a közelmúltban letartóztatta a NAKA és jelenleg is vizsgálati fogságban van. (czg) Jankovská rács mögött marad Kassa. Az Alkotmánybíróság elutasította Monika Jankovská korábbi smeres államtitkár panaszát, mely a nő márciusi letartóztatására vonatkozott. A beadványban arra hivatkozott, megsértették az emberi jogait. A nőt korrupcióval és kenőpénz elfogadásával gyanúsítják. (TASR, czg) Az igazságtalan törvénymódosítás körülbelül 140 ezer nőt diszkriminált (TASR-felvéte
