Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-25 / 222. szám
2 i KÖZÉLET 2020. szeptember 25.1 www.ujszo.com Még mindig sok politikus esik mézcsapdába Boris Kollárt a múltban többször is megkörnyékezték, egyebek mellett Alena Zsuzsová is, ám a jelenlegi házelnökön nehézfogást találni, mivel minden ilyen ügyét, promiszkuitását nyíltan kezeli (TASR-feivéteJ) FINTAMÁRK Pozsony. Boris Kollár házelnök humorba fojtott pikírtséggel reagált a minap arra az újságírói kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy „honey-trapbe" úgynevezett mézcsapdába csalják őt - azaz ráállítanak egy nőt, aki érzékeny információkat szerez róla, majd megzsarolja őt vele. A reakció sajátos volt, ám a módszer egyáltalán nem az, az ilyen hírszerzői praktikáknak nemcsak a világpolitikában, de Szlovákiában is vannak hagyományai. A bibliai Delila, Mata Hari, vagy épp - legalábbis a népszerű pletyka szerint - Karády Katalin - a titkosszolgálatok és más hírszerző szervezetek már ősidők óta használják a női szexualitást és csáberőt információszerzésre. Ám gyakran nem csak erről van szó: a „honey-trap” módszer nemcsak hírszerzési, hanem gyakran zsarolási eszköz is, hiszen kompromittáló helyzetbe hozza a célszemélyt. Szlovákiában főleg ez utóbbinak vannak hagyományai, és az utóbbi időben prominens célpontja is - igaz, a legutóbbi esetekben csak a módszer titkosszolgálati, a feltételezett megrendelő nem. Marián Kocner például előszeretettel és meglehetősen gyakran élt a trükkel, elég, ha csak Alena Zsuzsová tevékenységének célszemélyeire gondolunk, René Vanék ügyészre, Martin Glvác volt házelnökhelyettesre, Andrej Dankóra, a parlament exelnökére, vagy épp Daniel Lipsic volt politikusra - többen részben vagy egészben be is dőltek Zsuzsovának, és nagyon érzékenyen érintette őket a dolog. A mózescsupor aranykora A kommunista Csehszlovákiában az StB bevett módszere volt, hogy a célszemélyeket, vagy épp azokat az embereket, akikre nyomást akart gyakorolni, a szexualitás fegyverével vette célba, gyakran kifejezetten eredményesen. A módszer alkalmazása a rendszerváltás után visszaszorult, a szövetségi titkosszolgálat ritkán alkalmazta, ám miután az önálló Szlovákia miniszterelnöke Vladimír Meciar lett, és újraépítették a hírszerzés és titkosszolgálat struktúráit, ismét bevett szokás lett az alkalmazása. Az Ivan Lexa és Jaroslav Svéchota fémjelezte SIS ismét elővette a fiókból a mézcsapda intézményét, és a feltételezések szerint kifejezetten gyakran be is vetették. A társadalom szerkezete akkoriban rendkívül turbulensen alakult át, és volt is ki ellen alkalmazni: rengeteg új politikus, vagy az új rendszert kihasználó, hirtelen meggazdagodott és befolyásos ember jelent meg, megváltozott a „pozsonyi elit” szerkezete is. Az akkori mobilrendszerek még nagyon sérülékenyek voltak, könnyedén működött a lehallgatás, ráadásul ekkor főleg azoknak volt ilyen telefonjuk, akik gazdagok és befolyásosak voltak, így a Lexa vezette titkosszolgálat viszonylag gyorsan ki tudta alakítani a célszemélyek elsődleges körét. Ezeket az embereket aztán általában passzív módon figyelték meg, de voltak olyan politikusok, üzletemberek, akiket operatívan „hajszoltak” bizonyos élethelyzetekbe, és bevetették a honey-trap módszerét, hogy olyan dolgokat provokáljanak ki belőlük, amivel aztán befolyást szerezhettek felettük. Ilyenkor pedig nemcsak nőket alkalmaztak, hanem esetenként férfiakat is női célszemélyek, esetleg homoszexualitásukat titkoló férfiak manipulálására is. A titkosszolgálatnak viszonylag szabad keze volt a kifejezetten megengedő törvény miatt, a csúcspont pedig akkor következett be, mikor az úgynevezett „52-es osztály”, az ilyen operatív eljárásokat kezelő szervezeti egység tulajdonképpen önállósodott, és néha még az egyébként is nagyon szabad titkosszolgálati törvény határait is feszegette teljesen önkényes eljárásaival. A 90-es évek ezzel kapcsolatos történeteit paradox módon épp az a Peter Tóth korábbi újságíró és SIS- ügynök foglalta össze egy könyvben, akinek köze volt Marián Kocner viselt ügyeihez is. A könyvben ír egyebek mellett arról is, hogyan csípett el a Meciar-rezsim 52-es kommandójának kamerája néhány túl hangos ellenzéki politikust vagy üzletembert konspirációs lakásokban, pikáns helyzetekben. Ám Tóth arról is ír, hogy volt felvétel a Meciarkormány egyik miniszteréről is. Változnak az idők A politikai és technológiai változásoknak köszönhetően azonban ez a nyers módszer is átalakult egy idő után. Radovan Bránik biztonsági szakértő szerint a mobilok és az internet elterjedésével a honeytrapet már összehasonlíthatatlanul kevesebbszer használják az ilyen explicit kompromittáló anyagok beszerzésére, és leginkább a digitális kommunikációra szűkült a tér. Finomodott az eljárás is, a cél nem feltétlenül az, hogy lefilmezzék a célszemélyt, inkább valamilyen módon provokálni akarják: a virtuális térben az emberek ugyanis sokszor óvatlanabbak. Ezzel párhuzamosan a lehetőség könnyebbé vált azok számára is, akik nem rendelkeznek a titkosszolgálatok erőforrásaival: a közösségi oldalakon ugyanis bárki létre tud hozni kamuprofilt, álidentitást, amivel aztán befolyásos emberek közelébe férkőzhet. Valószínű tehát, hogy továbbra is rengeteg olyan prominens ember van az országban, akiről létezik valamiféle kompromittáló csevegés, esetleg fénykép, amivel zsarolni lehet, befolyásolni lehet - ez pedig azért potenciális veszélyforrás, mert ezekről a dolgokról nem szerzünk tudomást, ha az illető együttműködik a zsarolójával. A Kollár-módszer „Ha szép a nő, még le is fekszem vele” - jegyezte meg Boris Kollár házelnök, mikor arról kérdezték, nem tart-e attól, hogy ráállítottak valakit. A politikusról márpedig a múltban is kiderült, hogy megkörnyékezték — Alena Zsuzsovával például találkozott is. A parlament elnökén azonban technikai szempontból elég nehéz fogást találni, hiszen minden ilyen ügyét nyilvánosan vállalja, és mivel imidzsének szerves részét képezi promiszkuitása, a kísérletek nagy része egyelőre lepattan róla. Bránik azonban figyelmeztet: a politikusok nagy része abszolút sebezhető. Az ilyen helyzetbe kerülő politikusoknak nehéz dolguk van, de a legjobb, amit tehetnek, ha a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatalhoz fordulnak - ennek a szervezeti egységnek ugyanis kötelessége foglalkozni az ilyen esetekkel, és az eszköztáruk és törvényi jogosítványaik is megvannak a helyzet kezeléséhez. A legszerencsésebb ilyen esetben az, ha már a gyanús kommunikáció elején hallgat az érintett az ösztöneire, és a hivatalhoz fordul. „A baj az, hogy nagyon sok politikus szégyelli a dolgot és fél” - zárja Bránik. Újabb rekord: 360 új fertőzöttet regisztráltak Már csak egy hétig lehet egészségbiztosítót váltani ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szerdán 360 újabb koronavírus-fertőzést regisztráltak Szlovákiában, ami rekordszámú növekedést jelent. 5213 vizsgált minta között találtak ennyi pozitív esetet. Ezzel 7629-re emelkedett a fertőzöttek száma. Az egészségügyi minisztérium a közösségi hálón arról tájékoztatott, hogy a fertőzöttek között 178 nő és 182 férfi van, a legfiatalabb egy, a legidősebb 100 éves. A legtöbb fertőzöttet a Komáromi (58) és a Pozsonyi (42) járásban találták. 141 beteget kezelnek kórházban, közülük 119-nél igazolódott be a Covid-19-betegség. 14 pácienst ápolnak intenzív osztályon, 11 beteg van lélegeztetőgépen. Tegnap Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszternek ismét karanténba kellett vonulnia. A közösségi hálón tájékoztatott erről, ahol azt írta, azért van szükség erre, mert egy munkaértekezleten olyan személlyel került kapcsolatba, akinél beigazolódott a Covid-19-fertőzés. „Elkülönítve kell maradnom, és az ötödik napon elvégzik rajtam a tesztet” -mondta a miniszter, és hozzátette, nem érzi „teljesen egészségesnek” magát. „Az elmúlt napok nagyon megterhelők voltak, sok volt a stressz és keveset aludtam” - tette hozzá. A járványügyi bizottság tegnapi ülésén az egészségügyi miniszter nem vett részt, az egyeztetésen jelen volt Igor Matovic (OEaNO). Az, hogy milyen intézkedésekről döntöttek, a tegnapi lapzártánkig nem derült ki. Matovic a tárgyalás előtt kijelentette, az országban a jelenleg hatályos korlátozások is elégséges lennének a járvány megfékezésére, feltéve, ha a intézkedéseket mindenki betartaná. „A Covid-19 elleni harcot viszont azok az őrültek nehezítik meg, akik állítják, a koronavírus nem veszélyes, csupán egy ártatlan influenzáról van szó, amelyet könnyen kitüsszögünk, kiköhögünk és kifekszünk” - közölte tegnap a miniszterelnök. Ma egyébként a rendőrség szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart az ország összes határátkelőjén, az akció célja felmérni a határon áthaladó forgalmat és ellenőrizni a Közegészségügyi Hivatal előírásainak betartását. (JASR, dp) ÖSSZEFOGLALÓ Szeptember végéig van lehetőség arra, hogy az ügyfelek egy másik egészségbiztosítóval szerződjenek le. A váltás előtt azonban érdemes áttanulmányozni az egyes biztosítók kínálatát. Pozsony. Szlovákiában jelenleg három egészségbiztosító közül lehet választani. A legnagyobb továbbra is az állam által működtetett Általános Egészségbiztosító (VsZP) mintegy 3 millió ügyféllel, de az utóbbi években egyre többen szerződnek át a magánkézben lévő Dőverához, valamint az Unionhoz. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) kimutatása szerint tavaly csaknem 250 ezer ember váltott biztosítót, közülük több mint 145 ezer hagytad a VsZP-t. Ezzel szemben a Dővera és az Union folyamatosan gyarapszik, az előbbinek már csaknem másfél millió, az utóbbinak félmillió ügyfele van. A biztosítók évről évre nagy harcot folytatnak az ügyfelekért, amelynek eredményeként folyamatosan újabb és újabb előnyöket, juttatásokat kínálnak. A váltást minden évben szeptember végéig lehet kérvényezni, azonban érdemes előtte részletesen áttanulmányozni, milyen szerződési feltételeket kínálnak az egyes intézmények. A váltáson főleg az időseknek, valamint a krónikus betegeknek érdemes elgondolkozni, hiszen ők látogatják leggyakrabban az orvosokat, de természetesen a teljesen egészséges emberek is spórolhatnak. A választásnál elsősorban a saját egészségügyi állapotunkból induljunk ki: ha valaki például cukorbeteg, akkor annak érdemes utánajárni, hogy melyik biztosító kínálata a legelőnyösebb a cukorbetegek szempontjából. Az idei választásnál természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a koronavírus-járvány következményeit sem. Az egyes biztosítók különféle módon reagáltak a szokatlan helyzetre. A Dővera biztosító például ösztönözni akarta az embereket a szűrővizsgálatok elvégzésére, amelyek a járvány első hulláma alatt még inkább visszaszorultak. Ennek érdekében összekötötték a szűrővizsgálatot egy ingyenes koronavírusteszttel. A betegeken szerológiai vizsgálatot végeztek, vagyis a vérből mutatták ki, hogy az előző hetekben, hónapokban az adott személy átesett a fertőzésen. Az elmúlt hónapokban így több mint 10 ezer embert teszteltek, az eredmények felhasználásával pedig az Alpha Medical magánlaboratóriumokat működtető céggel közösen egy részletes tanulmányt készítettek. Az ingyenes szerológiai vizsgálatokra egészen október 31-ig van lehetőség. A váltáshoz nem feltétlenül szükséges ellátogatni az adott biztosító irodájába, már interneten keresztül is meg lehet kötni az új szerződést. Az ezzel kapcsolatos részleteket a biztosítók internetes oldalán találják. Egy dologra azonban különösen fontos odafigyelni: a váltást nyolc napon belül be kell jelenteni a munkáltatónál. Ennek elmulasztása esetén akár 331 eurós büntetést is kiszabhatnak az ügyfélre. (nar.setrisova.sk)
