Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-24 / 221. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Távoktatásból elégtelen Ott tartunk a második hullám elején, mint a tavaszi iskolabezáráskor MARTIN VANÖO Nálunk a távoktatás annyiból áll, hogy a tanár e-mailben feladja a leckét, a gyerek meg egyedül tanul, ha tanul. Persze ez is jobb, mint a semmi, de távoktatásnak azért ezt ne nevezzük - így a távoktatás második hullámának elején. Nézzük, mi történt az első hullám alatt és azóta. Sokkoló számokat közölt az oktatási minisztérium elemző intézete: a tavaszi iskolabezárás idején 52 ezer alapiskolás és középiskolás diák egyáltalán nem vett részt a távoktatásban. További 128 ezer gyerek pedig nem tudott internetet használni, amíg otthon volt kénytelen tanulni. Négy hónapon keresztül! Az oktatási minisztérium meg folyton azt hangoztatta, milyenjói sikerült a távoktatásra való átállás. Persze voltak sejtések ezekről a számokról, de szeptember közepéig nem tudtunk biztosat, a becslések pedig arról szóltak, hogy úgy 30 ezer gyerek maradt ki az oktatásból. Nos, ezek az adatok még rosszabb képet festenek az iskolarendszerünkről, mint a sokat emlegetett nemzetközi PIS A-tesztek. Pedig évek óta azok is azt mutatják, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek mennyire le vannak maradva a tanulásban. Másképp fogalmazva: a legjobb és a leggyengébb tanulók között nálunk sokkal nagyobb a különbség, mint más országokban, a koronavírus pedig tovább rontotta a helyzetet. De nem csak ez az ötvenezer gyerek a bizonyíték arra, hogy az ország nincs felkészülve a távoktatásra. Nálunk csak mutatóba volt olyan tanóra, amikor a tanár például videócseten magyarázott az egész osztálynak, ami már simán működik néhány ázsiai és más országban. Nálunk a távoktatás annyiból áll, hogy a tanár emailben feladja a leckét, a gyerek meg egyedül tanul, ha tanul. Persze ez is jobb, mint a semmi, de távoktatásnak azért ezt ne nevezzük. És természetesen ezért nem lehet csakis az oktatási minisztériumot hibáztatni. Nem az oktatási miniszter hibája, hogy a gyerekek 20 százalékának nincs intemetje. Magáért az oktatás színvonaláért is az egyes iskolák, tanárok felelnek. Ha a diák nem tud interneten keresztül tanulni, a tanár telefonon is bemondhatta a leckét, sőt még a feladatlapokat is kivihette. Néhányuk ezt meg is tette. Néhányuk meg nem... Ugyanakkor a minisztérium már sokkal korábban kinyomozhatta volna, hány gyerek nem tudott részt venni a diétás távoktatásban sem, és elkezdhette volna a felkészítést a második hullámra. A távoktatás második hullámára, módszertannal, alapanyagokkal, a pedagógusok nyári felkészítésével, vagy akár szolgálati telefonok vásárlásával a tanárok számára. Hogy ne saját költségen beszéljenek a diákokkal az, aki veszi a fáradtságot. Semmi ilyesmi nem történt, és most pont ott tartunk a második hullám elején, mint az elsőnél, a márciusi iskolabezáráskor: a diákoknak csak akkor van esélyük megfelelő képzésre, ha nem zárják be az iskolát. A szerző a Trend kommentátora (Kotrha) A Nobel-díj átadása is elmarad Utoljára a második világháború alatt fordult elő az, ami most a koronavírus miatt. A világjárvány miatt törölte a december 10-i hagyományos stockholmi Nobel-díj-átadó ünnepséget a Nobel Alapítvány. „A járvány miatt a Nobel-díj történetében ez az év példa nélküli. A medálokat és a diplomákat a díjazottak biztonságosan, saját hazájukban vehetik át, valószínűleg a nagykövetségek vagy a díjazottak egyetemei segítségével” - közölte az alapítvány. „A hagyományos Nobel-díj-ünnepség a Koncertteremben és a Nobel-bankett a stockholmi városházán elmarad. Helyette televíziós díjátadó ünnepséget rendeznek a városházáról, amely egybefonódik a világ különböző részein rendezendő ünnepségekkel. Csekély létszámú közönség lehet jelen” - tette hozzá az alapítvány, amely a bankettet már júliusban törölte. Az idei Nobel-díjazottak nevét október első hetében hozzák nyilvánosságra. Október 5-e és 12-e között a nyertesek nevét sajtótájékoztatókon jelentik be, amelyek aNobel-díj hivatalos honlapján és közösségi médiacsatomákon lesznek követhetők. A Nobel-békedíj december 10-i átadását az oslói városháza helyett visszafogottabb formában, az egyetemen rendezik. 1901 óta Alfred Nobel halálának napján adják át a Nobel-díjakat. A tudós feltaláló végakaratához híven a Nobel-békedíjat Oslóban, a többit (orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és közgazdasági) Stockholmban. Utoljára 1944-ben, a második világháború alatt történt meg, hogy Stockholmban nem tartották meg a díjátadó ünnepséget. Az 1944. évi Nobel-díjakat 1945- ben adták át. 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben a díjakat nem ítélték oda senkinek. (MTI) I 7 Szövődmények VERES ISTVÁN Idén sem lesz dió - állapította meg az ég felé emelt tekintettel Ervin. Járt itt májusban egy ismerős, mutattam neki, hogy nézzed má, Zolika bácsi, igaz, hogy nem lesz idén dió, de ezen a fán itt, ezen úgy néz ki, hogy nekünk mégis lesz. Hacsak meg nem fúrja a diófüró légy - mondotta akkor Zolika, én meg nem mondtam rá neki semmit, mert úgy voltam vele, hogy mit tudja ez, mit fúr a diófuró, meg hol fúr, meg hol nem. Azt a logikát követtem ugyanis, hogy ahol a diótermés nagy része már tavasz elején elfagyott, oda a diófuró légy minek is jönne, ha már tavasszal látja ő is, hogy ősszel nem lesz mit fúrnia. De most mégis itt van, és ezt a keveset is fúrja-jegyezte meg a kertajtóra támaszkodva Bandika. Hát ez az. Valószínűleg nem mentek sehová, hanem leosztották maguk közt a megfúrható termést, mint valami diófúró maffia. Bandika egy tenyérnyi, ám kemény fedelű jegyzetfüzetbe írogatott. Mit irkái maga ilyen jó időben, inkább tegye magát hasznossá - förmedt rá Ervin. Bandika föl se nézett a jegyzetfüzetből, viszont elmesélte, hogy néhány éve Kassa mellett egy faluban egy idős néni megkérdezte őt, nem vásárol-e fel diót. Mert hogy idén a helyi diófelvásárló ötven centtel kevesebbet kínál a tisztított dió kilójáért, mint tavaly. „Annyiért meg nem adom, inkább a tyúkok elé szórom” - nyilatkozott a néni. Aztán Bandika mégis elárulta, mit jegyzetel. Azokat a dolgokat listázom, amelyeket idén elvett tőlünk a koronavírus. Úgyhogy beírom akkor a diót is most már. Munkába járás, locsolkodás, nyaralás, dió. De a diót nem a koronavírus vitte el, értse már meg, hanem a diófuró fégy - szorította meg a vasvilla nyelét Ervin. Bandika csendre intette. Tessék csak elolvasni, hogy a koronavírus épp attól is különleges, hogy más-más élőlényben más-más szövődményeket indít be, illetve erősít fel. Nem tudjuk tehát kizárni, hogy a diófüró legyek is éppen a koronavírus elől menekülnek idén olyan nagy számban... a diókba. Hát nézze, ilyen erővel az is a koronavírus szövődménye, hogy a RegioJet sárga vonatai nem fognak már december közepétől közlekedni a Pozsony-Dunaszerdahely-Komárom vonalon. Jön helyettük a szlovák vasúttársaság és az osztrák ÖBB - érvelt Ervin. Hát akkor az már biztos, hogy idén karácsonykor nem fogunk diós bejglit enni a RegioJet sárga szerelvényeiben - tekintett a bámuló horizontba Bandika. Majd eszünk mákosat, és úgy csinálunk, mint a rendőr, amelyik elhatározta, hogy kitol a vasutasokkal. Miért, ő mit csinált?-kapta fel a villát Ervin. Bandika zakója zsebébe pottyantotta a jegyzettömböt. Hát megvette a jegyet, oszt mégis gyalog ment. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Újra megfenyegették a Charlie Hebdót Nyílt levélben fejezte ki támogatását mintegy száz francia sajtótermék a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat közlő Charlie Hebdo szatirikus lappal, amelynek több tagja dzsihádista merénylet áldozata lett öt éve, és a szerkesztőség újabb fenyegetést kapott. Például a lap humánpolitikai igazgatója, Marika Bret már öt éve rendőri védelem alatt áll, és a múlt héten tíz perc alatt menekítették ki a lakhelyéről. Jelenleg „politikai menekültként” barátainál bujkál. Az öt évvel ezelőtti iszlamista támadás perének nyitónapján, szeptember 2-án a lap újra közölte a karikatúrákat, amit a francia társadalom túlnyomó többsége üdvözölt a felmérések szerint, több muzulmán ország azonban elítélte, az al- Kaidától pedig új fenyegetések érkeztek, amelyek túlmutatnak a Charlie-n, hiszen a teljes médiát érintik, és a köztársasági elnököt is. A sajtó közös fellépésként a francia közvéleményhez intézett nyílt levelet, amely megjelent a csatlakozó újságokban, a rádiók és televíziók honlapján. Az Együtt védjük meg a szabadságot című kiáltvány idézi az 1789-es Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, kiemelve, hogy „a szólásszabadság jogi építményét támadják totalitárius ideológiákkal, amelyeket vallási szövegek inspirálnak”. „Mobilizációra van szükség. A szabadság ellenségeinek meg kell érteniük, hogy mindannyian elszánt ellenfeleik vagyunk, függetlenül attól, hogy a véleményünk és a hitünk különböző” - áll a felhívásban. A 2015-ös támadás után a Charlie Hebdo elköltözött, titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált. (mti) Félő, hogy Assange öngyilkos lesz Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója depressziós, nagy a kockázata, hogy öngyilkosságot kísérel meg - közölte a férfi jogi védelmét ellátó csapat által felkért pszichiáter. A törvényszék hosszú szünet után folytatta az Egyesült Államok kiadatási kérelmének tárgyalását, a 49 éves ausztrál férfi az amerikai kiadatás ellen küzd. Michael Kopelman, a King's College London pszichiátere elmondta, Assange egyebek mellett hallucinációkról számolt be. )rA küszöbönálló kiadatás öngyilkossági kísérletet válthat ki nála” - mondta. Az amerikai kormányt képviselő James Lewis szerint Assange tünetei kitaláltak. A WikiLeaks alapítója ellen az Egyesült Államokban 18 pontban emeltek vádat, azt róják a terhére, hogy az amerikai hadsereg egyik volt hírszerzési elemzőjével titkosított adatokat és információkat hozott nyilvánosságra a a WikiLeaks oldalain 2010-ben. (mti)
