Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-24 / 221. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 24.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Megérte Szijjórtó hajókáztatása Budapest. Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. 91,9 milliárd forintos meg­bízást kapott az államtól. A téljes projekt 12 milliárddal lett drá­gább a tervezettnél. Arról a vál­lalkozóról van szó, aki Szijjártó Péter külügyminisztert a nyáron a 7 milliárd forintot érő luxus­jachtján kiránduláson látta ven­dégül. Az oligarcha érkezésével méregdrága lett a magyar autópálya-építés. Miközben az útépítési ágazatban átlagosan 44%-os volt az áremelkedés, ad­dig a cége által megvalósított észak-alföldi autópályáknál 185%-os növekedés történt. Szíjj Duna Aszfaltjának menetelése töretlen, tendergyőzelmeinek összesített értéke százmilliárdos nagyságrendű, és olyan profitrá­tát tud felmutatni, amely párját ritkító Európában. (MaHa, 24.hu) Migráció: deportálás az unióból Menekültek Leszboszon. Idén erősen csökkent a migrációs nyomás. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A tagállamok fele­lőssége, szolidaritása, huma­nitárius kötelezettségek tel­jesítése áll az Európai Bizott­sága új migrációs és mene­kültügyi javaslata középpont­jában, amelyet a testület elnöke tegnap mutatott be. Ursula von der Leyen kiemelte, a jelenlegi rendszer nem működik, az elmúlt öt évben az unió nem tudott megfelelő választ adni a migrációs kihívásokra. Az Európai Uniónak le kell tudni küzdenie a kialakult patt­helyzetet. Fel kell hagynia az eseti megoldásokkal, és kiszámítható, megbízható migrációkezelési rend­szert kell létrehoznia. Elmondta, az uniós bizottság javaslata kiigazított és gyorsabb eljárásokat határoz meg a menekültügyi és migrációs rend­szer egészében. Az új rendszer ma­gába foglalja a származási és a tran­zitországokkal folytatott együtt­működés javításának módjait, a ha­tékony menekültügyi eljárások biz­tosítását, a menekültek sikeres integ­rációjának modelljét és az Európá­ban maradni nem jogosultak vissza­térésének rendszerét. Az Európai Bi­zottság javaslatában már nem szere­pel a migránsok és bevándorlók tag­országok közötti kötelező kvóták szerinti elosztásának európai rend­szere, viszont lehet választani befo­gadás és deportálás között - az utób­bi esetben az érintett állam elintézi a jogosulatlanok kitoloncolását az EU- ból. Az uniós bizottság a nemzetközi védelemre nem jogosultak vissza­küldésének rendszerét koordináló felelőst fog kinevezni. Szlovákia álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű, továbbra is elutasítja a menedékkérők kötelező szétosztását - így reagált Martin Klus szlovák külügyi államtitkár az uniós javaslatra. Hasonló szellem­ben nyilatkozott Jan Hamácek cseh belügyminiszter is. A visegrádi né­gyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) eleve közös álláspontot képviselnek eb­ben a kérdésben. Egyébként közel 70%-kal esett vissza az Európai Unióba irányuló menedékkérelmek száma 2020 má­sodik negyedévében, a koronavírus­­járvány miatt bevezetett korlátozá­sok miatt. Az év elején mintegy 150 ezer - főként afgán, szíriai és vene­zuelai állampolgár - kérelmezte a nemzetközi védelmét az uniós tagál­lamokban, míg ez a szám már csak 46 500 volt a második negyedévben. A legtöbben, 14 200-an - a menedék­kérők 31%-a - Németországba ér­keztek a vizsgált időszakban. (MTI, 444) Máris cseh Sorost vizionálnak a Telex.hu mögött Listázott hongkongi újságírók Hongkong. A hongkongi rend­őrség bejelentette, hogy e héttől a média akkreditációjának csak bizonyos típusait ismerik el, ami azt jelenti, hogy a nem elismert újságírók a sajtótájékoztatókon se vehetnek részt, és a tüntetések alatt is kevesebb joguk és védel­mük lesz. A bejelentés értelmé­ben a rendőrség csak a nemzet­közileg elismert külföldi szerve­zetek újságíróit és a kormányzati információs rendszerben nyil­vántartott médiaszervezetek új­ságíróit ismeri el. Az így kiszo­rult új ságírók nemcsak a sajtótá­­jékoztatókon nem vehetnek részt, hanem a tüntetések alatt is keve­sebb védelmet kaphatnak, ami azt jelenti, hogy könnyen áldo­zatául eshetnek a sokszor brutális hatósági fellépéseknek. (444, ú Brexit: a brit cégek felkészületlenek London. A brit cégeknek alig a negyede tartja magát teljesen felkészültnek arra, hogy a jövő évtől megváltoznak Nagy- Britannia és az Európai Ünió kereskedelmének szabályai - mondta a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda ve­zetője. Michael Gove - akinek körébe tartozik a felkészülés irányítása a kétoldalú szabad­kereskedelmi megállapodás el­maradásának esetére is - leszö­gezte: mivel Nagy-Britannia ki­lép az EU egységes belső piacá­ról és vámuniójából, a kereske­delmi szabályok mindenképpen megváltoznak az év végéig tartó átmeneti időszak száz nap múlva esedékes lejárta után. (MTI) Egymást lőtték az orosz vadászgépek Moszkva. Egy másik orosz har­ci gép lőhette le véletlenül azt a SzU-30-as vadászbombázót, amelyik kedden zuhant le Tver megyében. Az előzetes vizsgálat szerint a SZU-30-ast egy másik gép lövedéke találhatta el. A le­zuhant gép két pilótája katapul­tált, állapotuk kielégítő. (MTI) 200 ezer eurót adományoz az egyik legnagyobb cseh média­­vállalat, az Economia a Te­lex.hu hírportál indulásához. Beindult a cseh sorosozás. Budapest. A legnagyobb magyar hírportáltól, az Indextől távozó szer­kesztők által közadakozásból életre hívott Telex.hu váratlanul nagyvo­nalú mecénásra lelt: 200 ezer eurót, azaz nagyjából 72 millió forintot adományoz az egyik legnagyobb cseh médiavállalat, az Economia a Te­­lex.hu hírportál indulásához - jelen­tették be azzal, hogy a pénz még nincs a formálódó lapnál. Akkor futhat be, ha a Telex és a felajánló pénzügyi és jogi szakértői kidolgozzák, miként lehet ezt transzparensen és j ogszerűen levezényelni. Az Economia az ado­mánnyal nem szerez tulajdonrészt a Telexben. Az Economia tulajdonosa, Zdenék Bakala vagyonát 18 milliárd cseh koronára, azaz 600 millió euró­­ra becsülték a válság előtt. Bakala nem azzal szerezte a va­gyonát, hogy a rendszerváltás kör­nyéki Csehszlovákiában a zavaros­banhalászott. 19 éves korában, 1980- ban emigrált az Egyesült Államokba, az egyetem elvégzése után bankok­nál kezdett el dolgozni, így amikor Kelet-Európa a rendszerváltással volt elfoglalva, Csehszlovákia pedig szétesett, ő a Credit Suisse First Bos­tonnál építette a karrieijét. 1994-ben próbálkozott meg azzal, hogy az ere­deti hazájában üzleteljen, ekkor ala­pította meg saját befektetési cégét, a Patria Finance-t - a vállalat azóta is létezik, a válság előtti időkben közel 1,5 milliárd euró értékű vagyont ke­zelt. Az ezredforduló környékén Ba­kala nevét is bedobták a privatizáci­óhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyekben - de csak annyi derült ki, hogy aktívan lobbizott több vezető politikusnál is, amiben önmagában semmi törvénytelen nincsen. Az OKD nevű bányászati cég privatizá­ciója az egyetlen, amelyben nyomo­zás is indult ellene, ez még most, másfél évtizeddel az ügy után is tart. 2006-ban figyelt fel először arra, hogy a médiában is lehet üzlet, ekkor vásárolta meg a Respekt nevű, a rendszerváltás idejében nagy hírne­vet szerzett, akkorra viszont már veszteséges hetilapot. 2008-ban na­gyobbat lépett, ekkor lett az övé az Economia. Ez Csehország egyik ve­zető kiadója, a Respekt mellett a fő kiadványa a Hospodárské noviny gazdasági napilap. Az adományo­zással is ekkoriban kezdett el foglal­kozni, 2007-ben alapította meg a sa­ját magáról elnevezett alapítványt. Ennek legfontosabb programja, hogy tehetséges, de szegény cseh diákokat tudjon külföldi egyetemekre bejut­tatni. De támogatja a Václav Havel könyvtárnak azt a programját, amely a modem cseh történelem kutatását és dokumentálását teszi lehetővé. Az elkötelezetten kormánypárti magyar média máris rásütötte Baka- Iára a bélyeget, ő az ún. cseh Soros, csak azért, mert alapítványa van és nagyvonalúan adakozik. Á Magyar Nemzet hangsúlyozta, az üzletember Soros Györggyel szerepelt együtt egy 2017-es konferencián. A képhez hozzátartozik, Orbán Viktor pedig a rendszerváltás idején Soros pénzé­ből tanult Nyugaton... (hvg, MN, ú) lamenti képviselők és külföldi ven­dégek, például Leonyid Kucsma volt ukrán elnök. Az eskütételt az elnökválasztás után két hónapon belül, október 9-ig kellett volna megrendezni. Lukasenka mandá­tuma november 5-én járt volna le. Azonnali polgári engedetlenség­re szólított fel a fehérorosz ellenzék válaszul arra, hogy Lukasenka el­nök letette a hivatali esküt, dacára az újbóli beiktatása ellen hetek óta tar­tó tiltakozásoknak. A Vilniusba menekült Szvjatlana Cihanouszka­­ja volt elnökjelölt - Lukasenka leg­utóbbi választási ellenfele - elítélte az előre be nem jelentett beiktatási ceremóniát. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy Lukasenka „nem legitim vezetője Fehérorosz­országnak”. Szerinte a titkosan zaj­lott beiktatás nem más, mint a ha­talom törvénytelen átvétele. (MTI) Célkereszt: az Index után a 24.hu Budapest. Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport sajtóholding tulaj­donosa a nemzetközi médiának adott nyilatkozataiban arról beszélt, hogy az Orbán-kormány az Index után a tulajdonában lévő 24.hu hírportált akarja levadászni - ez jelenleg a legnagyobb magyar hír­oldal. Legutóbb konkrét felvásárlási kísérleteket is említett. Azt mondta, nyáron két „kéretlen ajánlatot" kapott - egy magyar és egy külföldi befektető is bejelentkezett, hogy megvennék a médiacégét. Az ajánlattevők szerinte Orbán Viktort képviselték. Varga szerint az Orbán-rendszer orosz típusú kontrollált nyilvánosságot akar. (444) Lukasenka kapkodva letette a hivatali esküt Minszk. Tegnap letette a hivatali esküt Minszkben a vitatott körül­mények között újraválasztott Al­­jakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. A szertartást néhány száz ember - felső állami vezetők, a tör­vényhozás tagjai, valamint a tudo­mány, a kultúra és a sport képvise­lői - jelenlétében a Függetlenség Palotájában, vagyis az államfői re­zidencián rendezték meg. Az eskü­tételt nem jelentették be előre, és noha ezt a törvény előírja, nem köz­vetítették a televízióban. Lukasen­ka az alkotmánynak megfelelően belorusz nyelven tette le az esküt. A szertartásról több miniszternek sem volt tudomása, és nem kapott rá meghívót Dmitrij Mezencev minszki orosz nagykövet sem. Az előző, 2015-ös eskütételi szertartáson mintegy ezer vendég volt jelen: a kormánytagok, a par-Tegnap kiengedték a berlini Charité Kórházból Alekszej Navalnij orosz ellenzé­ki politikust (felvételünkön feleségével a kórház erkélyén), akit súlyos mérge­zései szállítottak Németországba augusztus 22-én. Navalnij állapota orvosai szerint kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák keze­lését. A Novicsokkal megmérgezett politikus 32 napot töltött a Charité Kórház­ban, 18 napig volt kómában. Navalnij, Vlagyimir Putyin elnök egyik legismer­tebb bírálója, augusztus 20-án rosszul lett és kómába esettaTomszk-Moszkva repülőjáraton. A Le Monde lap szerint Putyin azt mondta Macron francia el­nöknek, hogy a politikus önmagát mérgezhette meg Novicsokkal... (Tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents