Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-22 / 219. szám
KÖZÉLET 2020. szeptember 22. I www.ujszo.com Egységesebb járványkezelést követel az Európai Parlament Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos szerint a járvány elleni sikeres harc kulcsa az uniós tagállamok szoros együttműködésében rejlik (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Jankovská rács mögött marad Besztercebánya. A Specializált Büntetőbíróság bírója az előkészítő eljárás keretében úgy döntött, március 11-ig vizsgálati fogságban marad Monika Jankovská, az igazságügyi minisztérium volt államtitkára, akit korrupcióval és kenőpénz elfogadásával gyanúsítottak meg, s akit a Vihar (Búrka) rendőrségi akció során tartóztattak le. A gyanúsított panaszt tett, a beadványról a Legfelsőbb Bíróság dönt. (TASR) Bonyolódik az Arca Capital ügye Pozsony. Igor Matovic kormányfő szerint Peter Pellegrini és Robert Fico smeres miniszterelnökök már 2018-ban birtokában voltak olyan hivatalos információknak, melyek szerint az Arca pénzügyi szolgáltató gondban van, s valószínűsíthető, hogy a befektetői elveszítik pénzüket. , Alit tett a két volt kormányfő, hogy megmentse az emberek pénzét, hogy megakadályozza, az emberek olyan sorsrajussanak, mint a évekkel ezelőtt a BMG Invest és a Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatok kliensei?” - kérdezte tegnap Matovic. A Plus 7 nap hetilap múlt héten közölte, hogy a kormányfő feleségének tízmillió eurós befektetése is lehet a társaságban, s hogy a miniszterelnök előre is tudhatta, hogy az Arca Capital a csőd szélén áll, így idő előtt kivehette megtakarításait. A miniszterelnök vasárnap közölte, feleségének a csoporthoz tartozó Arca Investments társaságban van három váltója, összesen 600 ezer euró értékben, s most úgy tűnik, minden jel szerint elveszíti pénzét. (dp) NAGY ROLAND Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) múlt héten elfogadott állásfoglalásában bírálta az egyes tagállamokat, amiárt nem hangolták össze a vírusellenes intázkedáseket. Az EP szerint az uniós tagállamoknak nem sikerült leszűrniük a tanulságot a koronavírus-járvány első hullámából, hiszen a járvány újbóli felerősödése után sem egységesen hozzák meg a közegészségügyi intézkedéseket. Pedig a vírus hatékony visszaszorításához éppen arra lenne szükség, hogy az országok összehangoltan lépjenek fel a megbetegedés ellen. Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos felszólalásában elsősorban a határok lezárását hozta fel példaként. „Most már nem engedhetjük meg, hogy ne összehangoltan korlátozzuk a határokon való átlépést. Egységes és átlátható intézkedésekre van szükség. Természetesen a polgárok egészségének védelme vezet bennünket, de azzal is tisztában kell lenni, hogy naponta több millió személy mozog a határokon, aminek hatása van a gazdaságra, és nem utolsósorban ezzel családokat szakítunk szét” - jelentette ki Reynders. Az EU nem először bírálja a határok lezárását. Amikor Magyarország szeptember elején bevezette a határzárat, az Európai Bizottság felelős biztosai levelet küldtek a magyar kormánynak, melyben aggályaikat fejezték ki az intézkedések diszkriminatív jellege miatt. A visegrádi négyek állampolgárainak ugyanis - bizonyos feltételek mellett - megengedték az országba való beutazást, a bizottság szerint pedig ezzel a magyar állam nemzeti alapon diszkriminálja az EU polgárait. Az Európai Parlament viszont úgy véli, nem a határok lezárása j elenti az alapvető problémát, hanem az, hogy az egyes tagállamok járványügyi szakértői más-más módon értelmezik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatokat. Éppen ezek a különbségek vezetnek ahhoz, hogy minden kormány önálló intézkedéseket hoz, bármiféle előreláthatóság vagy egyezség nélkül. Az EP ezért pontokba szedte, milyen módon kellene koordinálni a járványkezelést. Egyebek mellett egységes meghatározást szeretnének bevezetni a pozitív koronavírus-esetekre, a koronavírus által okozott halálesetekre és a fertőzésből való felépülésre, valamint azt is szorgalmazzák, hogy csökkentsék le a teszteredményekre való aránytalanul hosszú várakozást. Az EP továbbá azt is szorgalmazza, hogy az egész unión belül egységes színskálát vezessenek be a rizikósnak ítélt területek jelölésére, a listát pedig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) kellene frissítenie hétről hétre. Az európai parlamenti képviselők meg vannak róla győződve, hogy a közös kritériumrendszer segítségével sokkal átláthatóbbá válna a járványkezelés, és az uniós polgároknak pedig nem kellene amiatt aggódnia, hogy a határok átlépése esetén milyen különféle intézkedések várnak rájuk. Mit vár az EP a tagállamoktól? ► Alkalmazzanak egységes meghatározást a pozitív koronavírusesetekre, a koronavírus által okozott halálesetekre és a fertőzésből való felépülésre. ► Kölcsönösen ismerjék el egymás teszteredményeit. ► Csökkentsék le az aránytalanul hosszú várakozási időt a tesztekre. ► Határozzák mega karanténidőszak egységesen alkalmazandó hosszát. ► A bizottság javaslatával összhangban egyeztessék egymással az utazási korlátozásokat. ► A lehető leghamarabb vitassák meg, hogyan lehet visszatérni a teljeskörűen működő schengeni övezethez, ahol nincsenek belső határellenőrzések és vészhelyzeti tervek. Az emberek szerint alulteljesített a kormány FINTAMÁRK Komoly nyomot hagyott a kormány megítélésén a koronavírus-járvánnyal terhelt elmúlt fél év, és Igor Matoviö kormányfő hírneve sem teljesen makulátlan - derül ki egy új felmérésből, mely az új kormány első hat hónapját vizsgálja. A miniszterelnököt sokan tartják vulgárisnak, de bátornak is. A felmérést a Median SK készítette a közszolgálati RTVS-nek 1007 válaszadó megkérdezésével szeptember első felében. Hasonló felméréseket a közvélemény-kutatók nagyon ritkán csinálnak Szlovákiában, az eredmények értelmezése és kontextusba helyezése meglehetősen nehézkes. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók mindössze 38 százaléka elégedett Igor Matovié kormányával, 54 százalékuk pedig elégedetlen a kabinet munkájával. A Median külön rákérdezett arra is, sikerült-e Matovic kormányának megfelelnie az emberek által támasztott elvárásoknak - itt a kabinet még rosszabbul szerepelt: az „inkább nem” és „biztosan nem” válaszokat a megkérdezettek több mint kétharmada jelölte be, és csupán kicsivel több mint a negyedük véli úgy, hogy azt kapta Matovicéktól, amit várt. Nem teljesült ígéretek Milan Krajniak munkaügyi miniszter az RTVS vasárnapi vitaműsorában arra mutatott rá, hogy a nem túl vidám értékelés minden bizonnyal a koronavírus-válságnak köszönhető. „Ez érthető, talán senki sem kívánt ilyen időkben élni. Az emberek frusztráltak a korlátozások miatt, értem, hogy nincs táncolni való kedvük” - mondta a miniszter. A felmérés ugyanakkor azt mutatja, az emberek nem is feltétlenül a járványkezeléssel elégedetlenek, az oktatás, az igazságügy, vagy épp a gazdaság és az egészségügy területén elvégzett munka kapcsán sokkal kritikusabbak a kormánnyal - egyedül a korrupcióellenes intézkedésekben látnak komolyabb előrelépést. Második hullám A járvány második hullámának kezelése ugyanakkor valóban egy komoly neuralgikus pont a társadalom és a kormány viszonyában. A felmérés szerint ugyanis az eddigi intézkedéseket csupán 6 százaléknyian vélik nagyon pozitívnak, 33 százalék pedig inkább pozitívnak - a negatív véleményű válaszadók 54 százaléknyian vannak. A legtöbbjüket a kötelező beltéri maszkhasználat zavarja, 37 százalék nyilatkozott így. A válaszadók negyede a tömegrendezvényekkel kapcsolatos korlátozásokkal, 13 százalékuk pedig a külföldi utazásokkal kapcsolatos korlátozásokkal nem ért egyet. A vulgáris Matoviö Igor Matovic kormányfő tevékenységére és személyiségére is rákérdezett a közvélemény-kutató ügynökség. A legtöbben, 15 százaléknyian úgy vélekednek, a miniszterelnökre a legjellemzőbb szó a vulgáris, 14 százaléknyian pedig bátornak tartják Matovicot. Az első öt jellemzés közé azonban csak ez az egy pozitív értékelés került be: 11 százaléknyian inkompetensnek, 10 százaléknyian pedig megfontolatlannak tartják a miniszterelnököt. Szlovákiában több olyan politikus is volt, aki politikai arculatot épített a vulgaritásra - ilyen volt Ján Slota, Vladimír Meciar, de helyenként Robert Fico is. Pavol Babos politikai elemző szerint ugyanakkor Matovic vulgaritása egészen más árnyalatú, és úgy véli, nem szándékos, átgondolt politikai stratégiáról van szó. „Ez egy olyan személyiségjegy, melyet nem tudott lefejteni magáról, holott kormányfő lett” - vélekedik az elemző. Szerinte Matovic az ilyen felmérések, vagy tanácsadói hatására egy időre visszavehet, de nem várható, hogy ez az elem végleg eltűnik a kommunikációjából. „Azok a választók, akiknek ez nem felel meg, gyorsan átpártolnak, ha megfelelő alternatívát találnak” - teszi hozzá B abos, aki szerint nem lehet politikai kommunikációs arculatot építeni arra, hogy valaki vulgáris, mivel ez kontraproduktiv lehet. Az emberek többsége szerint a kormányfőre a legjellemzőbb kifejezés a vulgáris (TASR-felvétel)
