Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-16 / 214. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Idős, krónikus beteg... A járványkezelés alapja a felmentő kommunikációs panel Elhunyt x idős, krónikus beteg. Sajnos az utóbbi hónapokban számtalanszor olvashattuk, hallhattuk ezt a mondatot, amikor a napi aktuális esetszámokról adnak hírt. Különösen igaz ez a magyar állami tájékoztatásra, ahol mindenkinek hangsúlyozottan volt alapbetegsége, azaz minden haláleset „várható” volt. Mintha ezzel azt akarnák üzenni, hogy mi nem tehetünk róla, a szegény áldozat amúgy is beteg volt, csak (hó)napjai voltak hátra... Ez pedig azt a hamis látszatot kelti, mintha a koronavírus nem is lenne halálos betegség, hiszen csak az idősek halnak bele, a fiatalokat, a középkorosztályt nem viszi el a kór. Ez az egyik mottója az utóbbi napokban egyre több helyen megrendezett vírustagadó tüntetéseknek is - köztük Berlinben és Budapesten —, ahol transzparenseken a résztvevők azt hirdetik, hogy hagyják őket nyugodtan élni, hiszen a járvány nem is olyan veszélyes, mint ahogy azt a politikusok, a média állítja, hiszen csak idős, krónikus betegek halnak meg. De mit jelent a krónikus betegség? Tényleg elég egy meglévő alapbetegség, hogy valaki a koronavírusban elhunytak számát gyarapítsa? Cukorbetegség, elhízás, epilepszia, magas vérnyomás - csak néhány példa az „alapbetegségek” sorából, amelyek gyakorlatilag felmentik az egészségügyet, a kormányokat: nem volt mit tenni, beteg volt az áldozat. Pedig számos olyan betegség van a felsoroltak között is, amelyekkel még hosszú évekig lehetne élni, gyógyszeres kezeléssel akár évtizedekig is, ezért érthetetlen ez a hozzáállás. Pontosabban morális szempontból felfoghatatlan, hiszen legyen valaki bármilyen idős, szenvedjen bármilyen alapbetegségben, az az ember, vagyis a halálos áldozat ugyanúgy egy szeretett anya, apa, nagymama, nagyapa, hozzátartozó, és mindent meg kell(ene) tenni, hogy megmentsük az életét. Azok a kormányok, amelyek minden esetben azt hangsúlyozzák, hogy a halottak idős, krónikus betegek, csak és kizárólag a kommunikációs szempontokra figyelnek, hogy „jól jöjjenek ki” a járványból. Nehogy az a vád élje őket, hogy nem tettek meg mindent... Csak napok kérdése, mikor éri el az elhunytak száma az egymilliós határt a világon. Főleg idősek, de sok az olyan elhunyt, aki a vírus nélkül még nagyon sokáig élhetett volna. És számos fiatal, még több középkorú is van az elhunytak között. Éppen ezért a felmentő kommunikációs panelek helyett sokkal fontosabb lenne, hogy elsősorban a védekezésre, a maszkhasználat fontosságára, a biztonsági szabályokra hívnák fel a figyelmet, hiszen ezekkel életeket menthetünk. Idős emberét, középkorúét, fiatalét. Akiknek van ugyan alapbetegségük, de ezért még nem kell meghalniuk. Cunamiként robbant be a koronavírus az életünkbe, az áldozatok száma minden nappal emelkedik. A vakcina, vagy legalább a nagyon gyors, néhány órás vagy még rövidebb tesztek megjelenéséig nem számíthatunk megnyugvásra, a vírus kíméletlenül szedi az áldozatokat. Kényelmetlen és számunkra szokatlan a maszk használata, nehezen szokjuk meg a korlátozásokat (remélhetőleg észszerüeket), ám ha ezzel életeket menthetünk, akkor ez a minimum, amit megtehetünk. Hiszen lehet, a következő híradóban a mi szerettünkről mondják be a tévében, hogy elhunyt egy idős, krónikus beteg... HOGY MONDOD, VLAGYIMIR VLAGYIMIROVICS, . MENNYI TEA? (Cartoonizer). Kötéltánc a kínai cirkuszban DUDÁS TAMÁS_________________________Étfái Bonyolult kötéltáncot kellett bemutatnia az EU-nak az elmúlt hónapokban Kínával kapcsolatban. Egyre kevésbé lehetett ugyanis figyelmen kívül hagyni a kinai kontroll megerősítését Hongkongban vagy a Hszincsiang tartományban élő ujgur kisebbség átnevelő munkatáborokba zárását. Továbbra is érvényes azonban, hogy Peking az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, 2019-ben az uniós tagállamok 198 milliárd euró értékben exportáltak Kínába. Ezen felül sok európai nagyvállalat hajtott végre komoly befektetést az elmúlt két évtizedben a távol-keleti országban a gyorsan növekvő fogyasztói piac kiaknázása érdekében. Ezért az uniós kritika mindig óvatos, minden mondatot gondosan mérlegelő. Ennek ellenére az EU vezetői mostanában magabiztosabbak, nő azoknak az uniós tagállamoknak a csoportja, amelyek készek élesebb hangnemet használni. A legjobb példa Svédország, amely nem rettent vissza a burkolt diplomáciai fenyegetéstől sem, és az EU külügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán a svéd miniszer gazdasági szankciók bevezetését szorgalmazta Kínával szemben. Peking viszont azzal fenyegette meg a cseh szenátus vezetőjét annak tajvani látogatása után, hogy az útért még nagy árat fog fizetni. Ezután az Európái Bizottság és az uniós tagállamok nagy csoportja állt ki Milos Vystrcil mellett. De nemcsak politikai téren vannak gondok, a gazdasági viszony sem felhőtlen. Az elmúlt évtizedben ugyanis megnőtt az unióba irányuló kínai befektetések nagysága, és olyan ikonikus vállalatokat tudtak felvásárolni, mint az olasz Pirelli. Az európai politikai elit ezért egyre gyanakvóbb a kínai befektetésekkel szemben, kiváltképpen, ha európai high-tech vállalatokról van szó. Peking ugyanis ígéretei ellenére késlekedik a befektetési korlátok eltörlésével az európai vállalatok számára, így több kulcsfontosságú kínai szektor a mai napig zárva van előttük. Az EU képviselői ismét rámutattak, hogy az olyan high-tech felvásárlások, melyekben a kínai vállalatok jeleskedtek az elmúlt években az EU-ban, fordítva nem történhettek volna meg. Ilyen előzményekkel készültek az EU—Kína csúcstalálkozóra, mely eredetileg Lipcsében lett volna, a német uniós elnökség nagyszabású rendezvényeként, de a világjárvány ezt is limitált videókonferenciára szűkítette. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyalt Hszi Csin-ping kínai államfővel, az eredményből pedig kiolvasható, hogy az európai vezetők folytatták a kötéltáncot: a kényes témákat kerülve a gazdasági és környezetvédelmi kérdésekre összpontosítottak. Konkrét előrelépést a vitás kérdésekben nehéz találni, a legnagyobb haladás talán a kétoldalú befektetési szerződés terén történt, amit megpróbálnak az év végéig végleg tető alá hozni. Az élesebb hangnem ellenére jól látható, hogy az EU nem az amerikai utat választja Kínával kapcsolatban. Míg az amerikai kormány ma Kínát tekinti fő geopolitikai és technológiai ellenfelének és kész a gazdasági és politikai konfrontációra is, addig az EU megpróbál továbbra is jó kapcsolatokat ápolni Pekinggel. Ez pedig azt jelenti, hogy marad az óvatos megközelítés, ha kényes, emberi jogi témákról van szó. FIGYELŐ Járvány: drámai őszt jósol a WHO Emelkedhet a Covid-19 halálos áldozatainak száma ősszel Európában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. „Október és november nehezebb lesz, magasabb halálozási arány vár ránk” -jelentette ki Hans Kluge, a WHO európai vezetője. Óvatosságra intett a vakcinával kapcsolatban is, leszögezve: nem biztos, hogy az oltóanyag elkészülése egyben a járvány végét jelenti. „Még azt sem tudjuk, vajon mindenkinél hatásos lesz-e a vakcina. A jelenlegi tudásunk szerint vannak, akiknél igen, másoknál nem” - mondta Kluge, és hozzátette, hogy többféle vakcina rendelése pedig logisztikai rémálommá válna. (MTI) Leninteleníteni akarják a Lenin-mauzóleumot Temetni jönnének, nem dicsérni. A szovjet forradalom vezetője két-három évente generéljavításon esik át, de most már sokan eltemetnék. Pályázatot írt ki a moszkvai Vörös téri Lenin-mauzóleum Lenin holtteste nélküli hasznosítására Oroszország Építészszövetsége. Az ötletbörzébe bárki bejelentkezhet Oroszországból és a Szovjetunió utódállamaiból. Az építészszövetség szerint Lenin holttestének közszemlére tétele történelmi hiba, ellentétes a korszerű emlékezetfelfogással és az ortodox hagyománnyal is. Az építészszövetség azt javasolta, hogy a mauzóleum átalakítás nélkül megmaradjon és az építését, a történetét, deszka, fa és gránit változatát mutatnák be. A zsűrinek tagja az orosz kulturális miniszter, valamint Jelena Gagarina, a Kreml múzeumegyüttesének igazgatója, a világ első űrhajósának lánya. A mauzóleum jövőjével kapcsolatban a rendszerváltáskor, majd 2017-ben, a bolsevik forradalom 100. évfordulóján éleződött ki a vita. Maga Lenin nem kezdeményezte, hogy bebalzsamozzák, és eltelj edt vélekedés, hogy az anyja mellé akarta eltemettetni magát Szentpéterváron. Lenin elvtárssal ezt tenni! Gennagyij Zjuganov, az orosz Kommunista Párt vezetője mocskos provokációnak nevezte a pályázatot. Azt mondta, a kommunisták senkit sem engednek hozzányúlni a síremlékhez. Zjuganov korábban azt is mondta, maga Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin marad, ahol van. Putyin évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Lenin eltemetését óvatosan kell kezelni. Az orosz ortodox egyház több vezetője korábban az elhantolás mellett érvelt, de 2017-ben már Putyin álláspontja szerint kiváráspárti volt. Annak ellenére, hogy az akkori felmérések szerint az oroszok 60 százaléka már eltemettetné Lenint. Viszont ehhez a rokonok beleegyezése is kell, márpedig Lenin unokahúga, Olga Uljanova ezt nem akaija. Lenin holttestének már a halála évében, 1924-ben mauzóleumot emeltek. Az eredeti falemezpiramist tömör fa váltotta, majd 1930-ban kőépítmény. A díszkriptában 1953-ban Sztálin szarkofágját is elhelyezték, ám „a népek atyját” a személyi kultusz elítélése után, 1961-ben a Kreml falánál levő dicsőség-nekropoliszba vitték át. Az épületet a 70-es években kívül-belül felújították, majd a hátsó traktust 1983-1984-ben megtoldották egy rejtett mozgólépcsővel, amelyen az akkori korosodó kommunista pártvezetők feljuthattak a mellvédre és integethettek a felvonulóknak. 2013-ban újabb nagyszabású tatarozást hajtottak végre. Sminkelós, öltöztetés Lenin bebalzsamozott holttestének élethű formában tartását szolgáló biokémiai munkálatokat korábban mintegy kétévente végezték el. Sajtóértesülések szerint ez legutóbb 2017-ben végezte el a Gyógy- és Illatos Növények Összoroszországi Tudományos Kutatóintézete. A bolsevik vezető öltözékét néhány évente szokták cserélni. A mauzóleum bejáratnál 1924 és 1993 között óránként váltották a díszőrséget. Az épület, benne az üvegszarkofággal, hétfő és péntek kivételével reggel tíztől délután egy óráig ma is ingyenesen látogatható. 1974-ben a mauzóleumot a Kreml falánál lévő temetővel együtt - ahol ma a szovjet korszak több mint 400 kiválósága nyugszik - történelmi emlékhelynek nyilvánították, 1990- ben pedig a Vörös térrel és a Kremllel együtt az UNESCO felvette a világörökségi listára. (MTI)
