Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-12 / 212. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mentőcsónakok Van mit tenni, hogy lehámozzuk a valóságról a legendát LAMPL ZSUZSANNA ezembe került egy könyv a Titanicról. Újabb dolgokat tudtam meg erről a szomorú sorsú hajóról. Mind a mentőcsónakokhoz kötődnek. Például az ikonikus New Y ork-i áruház, a Macy 's tulajdonosa, látván, hogy kevés a csónak, és mennyi nőnek és gyermeknek nem jut bennük hely, nem volt hajlandó beszállni, mire a felesége sem. Annyi évet töltöttünk együtt, ahova te mész, oda megyek én is, mondta. Egy igazi Rómeó és Júlia. Tény, hogy a hajótársaság kispórolta a mentőcsónakokat, ezért elsősorban a nőket és a gyermekeket próbálták rajtuk kimenekíteni. A korabeli amerikai hírlapok szerint állítólag a nők jogaiért tüntető szüfrazsettek később tiltakoztak emiatt, mert szerintük ez megint csak azt volt hivatott bizonyítani, hogy a nők gyengék és a férfiak védelmére szorulnak. Vagyis hajói értem, azt nehezményezték, hogy nem volt mindenkinek egyenlő joga (?), esélye (?) az óceánba fulladni. Persze lehet, hogy ez nem igaz, mármint, hogy ezért tiltakoztak, ugyanis több kutató szerint épp az egymással konkuráló újságok adták meg a Titanic-téma korabeli közbeszédének alaphangját azáltal, hogy szenzációhajhász tudósításokat és történeteket közöltek, amelyek gyakran elferdítették a valóságot. Például egyes túlélőket megvádoltak, hogy mások kárára sikerült megmenekülniük, mert nem engedtek be több embert a csónakba, vagy nem mentek vissza a fuldoklókért. így még a mai tudósoknak is van mit tenniük, hogy lehámozzák a valóságról a legendát. Nagy kincsesbánya a múlt. Ezt magam is tapasztalom, mert mostani kutatásom kapcsán az utóbbi fél évben naponta harminc évet megyek vissza a múltba, ami csodálatos dolog, főleg ha elém rakják, mint a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárban, vagy amikor az adatbank.sk portálon otthon, teát szürcsölgetve böngészhetem a digitalizált dokumentumokat. A mi szlovákiai magyar eseménytárunkban is bőven vannak kincsek. Üzenetek. Mint az alábbi. „A hazai magyarság helyzetében természetes jelenség az eltérő vélemények kialakulása. Ugyanakkor a polarizálódás csak az egyik erő. A másik a szövetkezés, azaz az erők egyesítésének gondolata. Szerintem mindkét jelenség szükséges, csupán ez utóbbi még nem kapott kellő hangsúlyt. A külön utak csábítása, a másság hevülete erősebb, mint az erők egyesítésének gondolata.” A nyilatkozó arra a kérdésre, hogy valakik szerint az egység egyenlő az elszigetelődéssel, sőt néha egyenesen a nacionalizmussal, a következőket válaszolta: „Ha a hatalom már nem tud nekünk mást mondani, akkor kijelentik, hogy nacionalisták vagyunk. Huhogás helyett - a pozitív építkezést sugalló hagyományokra alapozvaa gerincet kell erősíteni. A hazai magyarság jövendő egysége, szerintem, a polarizált gondolkodáson és az érdekegyeztetésen alapszik.” Aki harminc éve nyilatkozott, Dobos László. Idén lenne 90 éves. OE LEGALÁBB IDÉN MÉG NEM MONOTA A TANÍTÓ, HOGY KÜLÖJEM BE AZ APÁMAT... (Kotrha) Foggal-körömmel korrekt MACSICZA MÁRK Minden ember vágyik a korrekt bánásmódra. Mi, szlovákiai magyarok szeretnénk, ha nyelvünket bármiféle következmények nélkül használhatnánk bárhol, iskoláink zökkenőmentesen működjenek, ha magyar feliratokat is látnánk az intézményekben, az csak hab a tortán. Ha egy politikus ezzel nem ért egyet, ideális esetben ezt nem hozza szóba, és nemtetszésének ellenére megpróbálja megvalósítani a felsoroltakat, hiszen az a dolga, hogy minden lakost képviseljen - ettől lesz ő politikailag korrekt. Viszont ha a politikus olyannyira szeretné a magyar kisebbséget, hogy előteijesztene egy olyan javaslatot, mely szerint csak olyan cégek nyerhetnek közbeszerzéseket, amelyeknél dolgozik legalább 10 magyar, rögtön nagy lenne az országban a felháborodás, hozzáteszem, teljesen jogosan. Egy ilyen rendelet többet ártana, mintsem segítene nekünk, nehéz lenne őszinte segítségnek látni, feltételezhetően pedig újra megnőne a magyarok iránti ellenszenv az országban. Hál 'istennek nálunk elképzelhetetlen, hogy valaha is így próbálnának „segíteni” minket. Viszont az Egyesült Államokban szinte csak az utóbbi példához hasonló módon történik a kisebbségek támogatása, ezáltal pedig nem a szegregáció, hanem a művészi szabadság és a kreativitás tűnik el nyomtalanul. Az utóbbi években libasorban érkeznek az olyan ukázok, amelyek hallatán a fejét fogja az ember. Nemrég elrendelték, hogy az animációs filmekben nem adhatja kisebbségiek bőrszínét viselő karaktereknek a hangját fehér színész - kreatív megoldások kilőve, tessék újra felállítani a szinkronszínészek gárdáját. 2021-tői kezdve nem osztanak külön díjakat a legjobb női és férfi színészeknek a berlini filmfesztiválon, azzal indokolva, hogy a filmipar egyre érzékenyebben kezeli a genderszempontokat. A napokban pedig megérkezett a legmeghökkentőbb újítás: 2024-től csak azok a filmek kaphatnak legjobb filmért járó Oscar-díjat, amelyeknek egy fő- vagy jelentős mellékszereplőjük valamilyen faji/etnikai kisebbségből származik. Az új szabály azt is kimondja, hogy a gyártási munkák során is jelen kell lennie legalább két kisebbséginek, ráadásul vezető beosztásban. Az említett politikai korrektségre buzdító újítás is csak olaj volt a tűzre, az emberek értetlenül állnak a hír előtt, hiszen aligha oldanak meg ezzel bármilyen problémát, inkább az ellenkezőjét érik el. Számomra érthetetlen, hogy miért pont a kultúrában látják azt az eszközt, amely megoldja az egyébként valóban égető problémákat, és miért nem például az állami intézmények megreformálásában. Köztudott, hogy a George Floydot meggyilkoló rendőrök őrsén gyakoriak voltak a feketék elleni indokolatlanul agresszív fellépések, így könnyen következtethetünk arra, hogy az államokban számos helyen zavartalanul működnek továbbra is a rasszista felhangú intézkedések - ezeket pedig kétlem, hogy megszünteti majd egy fekete James Bond. A férfiak és nők fizetése közötti szakadék nem az USA, hanem az egész világ problémája, ám itt sem látunk bármiféle előrelépést, csupán a sorra érkező B kategóriás, újrafeldolgozott filmeket, ahol a főszereplők teljes csapata nőkből áll. A kérdés ugyanaz: vajon ezzel kiegyenlítődnek a nemek közti differenciák? Aligha. A politikai korrektség nemcsak jó dolog, hanem szükséges is. Hiszen mindenki egy korrekt világban szeretne élni, ahol egyenlően kezelnek mindenkit, a felsoroltak viszont aligha nevezhetőek korrektségre való törekvésnek, sokkal inkább diszkriminációnak. A problémák elhallgatása és a filmipar folytonos vegzálása helyett a valóban kirekesztő elemekkel kellene foglalkozni, ez pedig továbbra sem történt meg. Hiába fogják 2024-től kisebbséghez tartozó színészek nyerni az Oscart, ha például a Ku-Klux-Klan továbbra is zavartalanul működhet. FIGYELŐ Ha elveszted az állásod, besoroznak A koronavírus-járvány miatt sok munkahely megszűnt, megnőtt a munkanélküliség, ezért újra bevezetik a hadkötelezettséget Jordániában. Minden 25 és 29 év közötti munkanélküli férfinak jelentkeznie kell sorozásra. Az egyéves szolgálat alatt kiképzést kapnak, és egyúttal „megerősítik bennük a nemzeti hovatartozás tudatát és az elkötelezettséget”. Az állásukat elvesztő fiatal nőknek nem kötelező katonának állni, de ők is jelentkezhetnek a seregbe. (mti) Amerikai választás: orosz, kínai és iráni hackerek is támadnak Orosz hackerek az amerikai választáshoz kapcsolódó legalább 200 szervezetet támadtak meg - írta a The Wall Street Journal a Microsoftra hivatkozva. A hackertámadások az elmúlt hetekben történtek, a politikai pártok országos és tagállami szervezeteinek, továbbá republikánusoknak és demokratáknak dolgozó konzultációs cégek számítógépes rendszerei ellen. Ä hackerek a Microsoft szerint az orosz kormányhoz köthetők. Emellett kínai és iráni hackerek is támadásokat intéztek a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden csapata és más személyiek, valamint Donald Trump kampány stábjának tagjai ellen is. Az orosz hackerek a Bidenhez közelieket támadták, míg a kínai és iráni szereplők Trump kampánycsapatát. A kísérletek elsöprő többsége nem volt sikeres, s azokat, akiknek az adataihoz hozzáférhettek, a Microsoft azonnal értesítette. „Egyértelmű, hogy a külföldi csoportok megsokszorozták erőfeszítéseiket” - fogalmazott a Microsoft. Tom Burt, a cég fogyasztói biztonságért felelős alelnöke a The Wall Street Journalnak azt mondta: rendkívül fontos, hogy a demokratikus folyamatok résztvevői bárhol a világban tudatában legyenek a fenyegetéseknek, és megtegyék a szükséges lépéseket mind a személyes, mind a munkahelyi adataik védelme érdekében. Az orosz hackerek a Microsoft nyomozása szerint az orosz katonai hírszerzés egyik egységével állnak kapcsolatban. Úgy véli: ugyanarról a csoportról van szó, amelyik a 2016-os elnökválasztáskor behatolt a demokraták számítógépes rendszereibe, és kiszivárogtatta elektronikus leveleik egy részét. Ezzel szemben a Trump és munkatársai számítógépes rendszereibe behatolni igyekvő iráni hackerek kísérletei sikertelenek voltak. Az amerikai hírszerző ügynökségek már a múlt hónapban figyelmeztettek, hogy más államok igyekeznek befolyásolni az amerikai választást. Az oroszok Biden ellen igyekeznek hangolni az amerikai közvéleményt, a kínaiak és az irániak Trump újraválasztása ellen dolgoznak. Kína, Oroszország és Irán is visszautasította a Microsoft állítását, a kínai külügy szerint a cég és az US A csupán kitalálta a vádakat. Az iráni külügy azt állítja, Teheránnak mindegy, hogy ki nyeri a választást. A Kreml szóvivője ugyanazt állítja, mint a Navalnij-mérgezéssel kapcsolatban: nincs bizonyíték. (mti)
