Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-12 / 212. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 | 2020. szeptember 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kisebb feszültség Kína és India között Peking. A határnál kialakult fe­szültségek enyhítésében állapo­dott meg Kína és India külügy­minisztere. Vang Ji és Subrama­­niam Dzsaisankar először ült tárgyalóasztalhoz azóta, hogy júniusban halálos áldozatokat követelő összecsapások történ­tek a vitatott területen a két or­szág katonái között. Közös köz­leményük szerint a külügymi­niszterek egyetértettek abban, hogy egyik félnek sem érdeke a határnál fennálló szembenállás. Nyár óta az elmúlt 40 év legfe­szültebb helyzete alakult ki a két ország vitatott himalájai határ­vonalán. Június 15-én a két ha­tárőrség között súlyos összetűzés bontakozott ki, amelyben húsz indiai katona meghalt. (MTI) Ma béketárgyalás a tálibokkal Kabul/Doha. Ma a katari Do­hában megkezdődhetnek a bé­ketárgyalások a kabuli kormány és a tálibok között. A tálibok ka­tari politikai irodájának szóvi­vője, MohammadNaím a Twit­­teren azt írta: küldöttségük kész szombaton tárgyalóasztalhoz ülni a kormánnyal. A szóvivő leszögezte: a tálibok célja, hogy a folyamat végén sikerüljön megteremteni a tartós békét Af­ganisztánban. A béketárgyalások csaknem két évtizedes háborús­kodás végére tehernek pontot. A közeledést az Egyesült Államok és a tálibok között február végén Dohában aláírt egyezmény, il­letve az afgán-tálib fogolycsere készítette elő. (MTI) Menekülés a tűz elől Oregonban Portland. Eddig félmillió ember kapott hatósági felszólítást az amerikai Oregon államban, hogy hagyja el otthonát a tűzvész miatt, amely példa nél­kül állón szinte végig a nyugati parton pusztít. Már ez a szám is több, mint az állam lakosságá­nak 10%-a, és valószínűleg to­vább nő még. Míg az állam északnyugati részén éppen most pusztít a tűz, déli részének sok településén a lakosok már elve­szett otthonuk maradványait nézik könnyes szemmel - írta az AP amerikai hírügynökség. (MTI) Újra menetelnek a sárgamellényesek Párizs. Több hónap szünet után a francia kormányellenes sárga­­mellényes tiltakozók mára több nagyvárosban is megmozdulá­sokat hirdettek. A várható rend­bontások miatt Párizs egyes ré­szein a prefektúra megtiltotta számukra a gyülekezést. Az elit­ellenes polgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika el­len. A sárgamellényesek szom­batonként tüntettek rendszeresen Emmanuel Macron elnök és kormányának reformintézkedé­sei ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban. (MTI) Büntetlen tüntetőverők Navalnij: kopogtat az orosz rendőrség Fehérorosz tüntető rohamrendőrök gyűrűjében. A harc folytatódik. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Mlnszk. A fehérorosz hatóságok nem indítanak vizsgálatokat a tüntetők elleni erőszak miatt tett feljelentések ügyében, a Nyomozó Bizottság járási hivatalai sorra utasítják el a folyamodványaikat. A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint a hivatalok elkezd­ték kézbesíteni a válaszokat azoknak, akik kínzásokról, a rendőrök és a ka­tonák kegyetlen és embertelen bá­násmódja miatt tettek feljelentéseket. A sérelmezett esetek augusztus 9. és 13. között történtek. A Vj aszna azt ír­ja, a hatóságok a szakértői vélemény hiányára hivatkozva szüntetik meg a bűncselekmények kivizsgálását. Az országban mindeddig senki sem volt hajlandó nyomozást indítani a ható­sági túlkapások ügyében. A minszki jogvédő szervezet emlékeztet arra, a fehérorosz Helsinki Bizottság 47 sér­tett tüntető ügyében folyamodott az ENSZ kínzás elleni bizottságához azzal a kéréssel, indítson vizsgálatot az országban zajló rendszeres kínzá­sok ügyében. Paval Latuska, az ellenzéki Koor­dinációs Tanács elnökségi tagja azt írta, a Nyomozó Bizottság elutasítot­ta büntetőjogi eljárás megindítását a rendvédelmi szervek embereinek erőszakos cselekedetei miatt. Paval Latuska Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, a kulturális tárcát is vezette 2009 és 2012 között. Tavaly kinevezték színházigazgatónak, de augusztus közepén menesztették, mert a tüntető színészek védelmére kelt. Augusztus végén Lengyelor­szágba menekült, és tárgyalásokat folytatott Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölttel. Fehérorosz­országban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, és Aljakszandr Lu­­kasenka hivatalban lévő államfő a hivatalos eredmények szerint meg­szerezte a voksok mintegy 80%-át. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja azonban magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint csak a szavazatok 10,12 szá­zalékát kapta. Az elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások, a tün­tetők Lukasenka távozását követe­lik. A hatóságok kezdetben könyör­telen brutalitással igyekeztek elfoj­tani a tüntetéseket. Moszkva. Az orosz rendőrség azzal a kéréssel fordul a német hatóságokhoz, hogy részt vehes­sen az Alekszej Navalnij ellen­zéki politikus ügyében indítandó nyomozásban - közölte az orosz belügy szibériai körzetének ille­tékes parancsnoksága. Az orosz rendőrség a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény, illetve az orosz bün­tető törvénykönyv 453. és 454. cikke alapján a német hatóságok­nak szóló pótlólagos jogsegély­kérést készít elő, miután Navalnij magához tért a kómából. Az el­lenzéki politikust Berlin szerint Novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg, ezzel szemben orosz orvosok szerint nem talál­tak méreganyagot a szervezeté­ben. Az előkészületben lévő kér­vény értelmében orosz nyomo­zók és egy szakértő lehetőséget kívánnak kapni arra, hogy jelen legyenek a német orvosok és szakértők által elvégzendő nyo­mozati cselekményeknél, egye­bek között a magyarázatok át­adásakor. A rendőrség rekonst­ruálta az ellenzéki politikus és kí­sérete tomszki és Tomszk me­gyei tartózkodásának kronológi­áját, valamint azt, milyen útvo­nalon hova utazott, hol tartózko­dott, és kikkel érintkezett. (MTI) Sigourney Weaver a filmegyetem mellett Alig öt hónap múlva elhallgathat a Klubrádió A Színház- és Filmművészeti Egyetem melletti kiállást alá­írta a háromszoros Oscar-díjre jelölt Sigourney Weaver, és további 42 külföldi filmes. Budapest. Nekiment a magyar kormány támogatását élvező Civil Összefogás F órum (CÖF) a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tiltakozó diákjainak. A Békemene­tet is szervező, állami cégek támo­gatásával kitömött szervezet kifeje­zetten a diákokat támadta. A CÖF azt állítja, számos támogató kérte arra a szervezetet, hogy tegyen valamit az egyetem ügyében. A CÖF„szellemi honvédői” birtokvédelmi eljárás el­indítását és kártérítési perek elindí­tását, továbbá egyesek büntetőjogi felelősségre vonását is követelik. „Aggodalommal figyeljük azt a fo­lyamatot, hogy a pártállam zsebszí­nészei által felhecceit diákok letérve ajogszerűség útjáról, megbénítják az egyetem működését, ellehetetlenítik a normális oktatást. Az álcivil jog­védők pontosan tudják, a randalíro­zó tanárok és diákjaik mekkora kárt okoznak” - fogalmazott a CÖF. Az SZFE melletti kiállást aláírta a többször Oscar-díjra jelölt Sigour­ney Weaver színésznő, továbbá A James Brown-sztori rendezője, Taté Taylor, a Helyszínelőkből ismert Elisabeth Shue, ill. a több Wes Anderson-filmben szereplő produ­cer, Wallace Wolodarsky is. (MaHa, ú) Budapest. „A Klubrádió szol­gáltatójának ismételt jogsértése miatt a médiatörvény értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Ha­tóság Médiatanács nem hosszabbí­totta meg a 2021. február 14-én le­járó médiaszolgáltatási jogosultsá­got a Budapest 92,9 MHz körzeti frekvencián” - áll a testület közle­ményében. Vagyis a Klubrádió még öt hónapig sugározhat, utána elve­szíti a frekvenciáját. A Médiata­nács szerint a Klubrádió az évek so­rán mindig tudomásul vette, majd befizette a büntetéseit, ám „a mé­diatörvény vonatkozó rendelkezése értelmében a médiaszolgáltatási jogosultság megújítását kizáró ok, ha a médiaszolgáltató a működése során a médiatörvény rendelkezé­seit ismételten megszegi”. A Mé­diatanács ezért elkezdte előkészíte­ni a pályázatot a jövő évtől gazdát­lanul maradó frekvenciára, és ezen a közleményük szerint majd indul­hat a Klubrádió szolgáltatója is. A Klubrádió nem először kerül bizonytalan helyzetbe. Korábban a Médiatanács már megpróbálta megakadályozni a rádió működését. „Elolvastuk a Média­tanács közleményét, de az abban leírt hivatkozás a Klubrádió soro­zatos törvényszegéseiről nem állja meg a helyét. Ha lett volna számot­tevő szabálytalanságunk, akkor számottevő büntetést szabtak volna ki ránk, ilyen azonban sohasem tör­tént” - reagált Arató András, a Klubrádió elnöke. (444, NapiG.) Megemlékezések New Yorkban. 2001. szeptember 11-én az al-Kaida iszla­­mista terrorszervezet támadást intézett az Egyesült Államok ellen. A történe­lem legvéresebb, 3000 ember életét követelő merényletsorozata után az USA háborút hirdetett a terrorizmus ellen. New Yorkban két, terroristák által eltérí­tett repülőt vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A romba dőlt WTC helyén új épületegyüttest húztak fel. Az első felhőkarcoló 2013 novemberében nyílt meg, a látványosabb és hatalmasabb One World Trade Centert 2014. november 3-án adták át, az USA létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 m) magas épületa nyugati félteke legmagasabb épülete, (tasr/ap) Brexit: már alig van idő London. Hasznos tárgyalásokat tartott a héten a brit kormány és az Európai Unió a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, de változatlanul számos olyan terület van, ahol nehéz az előrelépés, és több ilyen kérdésben továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek - közölte David Frost, a brit tárgya­lóküldöttség vezetője. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti idő­szak kezdődött, amelynek végéig a brit kormány átfogó szabadkeres­kedelmi megállapodást kíván elér­ni az EU-val. Az erről folyó tár­gyalássorozat csütörtök este befe­jeződött 8. fordulója után David Frost a Downing Street által ki­adott - ezúttal szinte semmiféle konkrétumot nem tartalmazó - nyilatkozatában közölte: a megbe­széléseken minden kérdés napi­rendre került, köztük a legnehe­zebbek is. Ezek közé tartozott, hogy a tárgyalás során szikrázó szócsata bontakozott ki London és az EU között egy brit törvénytervezet mi­att, amely több pontban ellent­mond az unióval tavaly októberben elért brexitmegállapodás egyes sarkalatos fejezeteinek, köztük azoknak, amelyek célja az ír Köz­társaság és Észak-írország közötti határellenőrzés újbóli bevezetésé­nek megakadályozása. A tárgyalások a jövő héten Brüsszelben folytatódnak. Nyilat­kozatában Boris Johnson minisz­terelnök leszögezte: az október 15- én esedékes EU-csúcsértekezletig megállapodásra kell jutni annak ér­dekében, hogy a szabadkereske­delmi egyezmény az év végéig, vagyis az átmeneti időszak lejártáig életbe léphessen. Johnson szerint nincs értelme olyan menetrendek­ben gondolkodni, amelyek túl­nyúlnak ezen az időponton. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents