Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-12 / 212. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember 12. RÉGIÓ I 5 Hangsúlyos nem a logisztikai parkra W Hamarosan napraforgót aratnak, két éven belül pedig Európa egyik legnagyobb logisztikai központja épülhet meg Hegyéte mellett (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Csütörtökön lezárult a Hegyótóre tervezett logisztikai központ projektjének véleményezési eljárása. A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal környezetvédelmi osztályának 30 napja van arra, hogy értékelje a hozzászólásokat. HEGYÉTE/PUNASZERDAHÉLY/ NAGYUDVARNOK A tervek szerint az ország egyik legnagyobb logisztikai központját építené meg egy amerikai befektető a Dunaszerdahely melletti község ipari zónájában, a lakóházakhoz közel. Nagy tiltakozóhullámot váltott ki a befektetés, aláírásgyűjtések is indultak. Ipari zóna ós lakott terület Hegyéte területrendezési tervében ipari zónaként határozták meg a község határában lévő parcellákat. Az amerikai Panattoni vállalat nyáron jelentkezett be a tervével, amelyben egy nagyszabású beruházást vázoltak fel logisztikai központtal, gyártócsarnokokkal. A dunaszerdahelyi lakóházaktól alig 30, a balázsfai lakópartól 110 méterre épülne fel a központ, az út másik felén pedig Nagyudvamok lakótelepe húzódik. A 20 millió euró értékű befektetés 30 hektáros területet foglalna el. Hatástanulmányt kérnek Dunaszerdahely és Nagyudvamok is bekapcsolódott a véleményezési folyamatba. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere azt mondta, hogy a város önkormányzata kérvényezte a magasabb szintű környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozását, véleményüket továbbították a járási hivatal környezetvédelmi osztályának. „Ez a fejlesztés nem kizárólag Hegyétét és Balázsfát érinti, hanem Nagyudvamokot és Dunaszerdahelyt is. A terv nagymértékben befolyásolja a közlekedési helyzetet, a környezeti hatástanulmány kidolgozásán kívül közlekedési hatástanulmányt is kérünk, amelyből kiderül, hogy merre és hogyan járnának a kamionok, illetve mekkora lehet az egyes dunaszerdahelyi útszakaszok és kereszteződések terheltsége. Résztvevőként reméljük, mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a beruházás ezen a területen” - közölte Hájos Zoltán. „Mi is kifogásoltuk a tervet, a lakosság érdekeit kell képviselnünk, az ő panaszaikat figyelembe kell vennünk. Szomszéd községként érintettek vagyunk az eljárásban” - nyilatkozta Urögi János, Nagyudvamok polgármestere. A lakosok döntsenek Két aláírásgyűjtés is indult a beruházás ellen, az egyiket csak hegyétei lakosok írták alá. Bokros Ferenc polgármester korábban azt mondta, hogy a helyiek ismerik a tervet, ezért nem is támadják. Bindics Zsolt, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője máshogy látja. „Az egyik petícióhoz az interneten közel háromezer aláírás gyűlt össze, az íveken pedig további legalább ezer. A helyiek által indított gyűjtés arra szolgál, hogy az önkormányzatnak és a polgármesternek képed adjon arról, mit gondolnak a lakosok a tervről. Több száz ember véleménye ellentmond a polgármester szavainak. Ha az önkormányzati képviselők és a polgármester azt teljesíti, amire felesküdött, tehát a helyi polgárok érdekeinek védelmét helyezi előtérbe, akkor megváltoztatják a döntésüket” -mondta Bindics Zsolt. A petíciós bizottság azt tervezi, hogy Az érintett önkormányzatok is elutasítják a Hegyétére tervezett beruházást, a járási hivatal környezetvédelmi osztálya értékeli a véleményeket. szerdán leadják az íveket a községi hivatalban. Hegyétén csütörtökön ülésezik a képviselő-testület, Bindics azzal magyarázta az időpontválasztást, hogy ahhoz, hogy az önkormányzat csütörtökön foglalkozhasson a panasszal, azt egy nappal korábban be kell nyújtani. „Az ülésnek van egy pontja, amelyben a javaslatokat és panaszokat tárgyalják. Ha az aláírók száma eléri a választásra jogosultak 30 százalékát, akkor referendumot kell kiírni az önkormányzati törvény alapján. Abban az esetben, ha az önkormányzat annak ellenére, hogy a lakosok kinyilvánítják akaratukat, nem fogadja el a véleményüket, akkor csak arra gondolhatunk, hogy a közérdek helyett az önérdekjelenik meg a döntésben, ebben az esetben referendumon keresztül szerezhetnek érvényt az akaratuknak” - folytatta Bindics Zsolt. A beruházás ellenzői a közlekedési helyzetre is felhívták a figyelmet, a tervek szerint az összekötő úton közlekedne több száz kamion, Hegyétére pedig a polgármester szerint nem lehet bejutni a kijelölt útvonalon. „A közutakról szóló törvény is kimondja, hogy az összekötő utakon csak 12 tonnás jármüvek járhatnak, csak célforgalom használhatja. Ha megépül Európa egyik legnagyobb logisztikai parkja, a kamionforgalom miatt teljesen tönkremegy az összekötő út, ahol nem fémek el a teherautók. A hegyétei polgármester azt mondta, nem engedi be a forgalmat Balázsfára, de a többi önkormányzat sem tétlen, így felmerül a kérdés, hogy van-e jogosultsága egy logisztikai parknak, ami elsősorban a teherforgalomra épül, egy olyan helyen, ahol nemcsak lakóházak vannak, és egy arra nem alkalmas közút, hanem még a települések sem engedik be a kamionokat” - tette fel a kérdést Bindics. Az aláírók a környezetvédelmi minisztériumot is megszólították, Bindics Zsolt szerint erre azért volt szükség, hogy ha a járási hivatal szakosztálya úgy dönt, nem kell kivizsgálni a tervet, akkor a minisztérium kéije erre a helyi szervet. „Ha olyan döntés születik, ami ellentétes a lakosok érdekeivel, fellebbezni fogunk” - beszélt a további lépésekről Bindics Zsolt, aki arra is emlékeztettet, hogy a csallóközi vízvédelmi területen valósulna meg a beruházás. 30 nap van a döntésre Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal vezetője elmondta, a környezetvédelmi osztály értékeli a projekthez beérkezett hozzászólásokat. „Az osztály dönt arról, hogy elegendő-e a vizsgálati eljárás, vagy követeli a környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozását erre a projektre” - mondta a hivatalvezető, hozzátéve, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozása másfél évig is eltarthat, az alacsonyabb szintű eljárásban a hivatal az illetékes. „Ha az osztály szerint elegendő az alacsonyabb szintű eljárás, akkor az eljárás résztvevői fellebbezhetnek, de ez rövidebb ideig tart, mintegy két hónapig” - folytatta Michal Deraj. A környezetvédelmi osztálynak 30 napja van arra, hogy értékelje a hozzászólásokat, és döntsön a következő lépésről. A hivatalvezetőtől megtudtuk, hogy egy másik eljárás is folyamatban van. „A befektető benyújtotta a projektdokumentációt az elvi építési engedély kiadásához. Ezzel a járási hivatal illetékes osztályai foglalkoznak, véleményezik a projektdokumentációt, megvizsgálják, milyenek a megvalósítás feltételei az elvi építési engedély kiadásához. Ezt a Dunaszerdahelyi Közös Építészeti Hivatal dolgozza ki, a község pedig aláírja” - részletezte az eljárást Michal Deraj. Újra kinyitott a bősi karanténközpont, diákok laknak benne ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Műszaki Egyetem bősi épületkomplexumában töltik a kötelező állami karantént a kockázatos országból érkező egyetemi hallgatók. Jelenleg mintegy ötven diák tartózkodik a korábban menekülttáborként is használt ingatlanban. rrai Fedor Blascák, a Szlovák Műszaki Egyetem (STU) szóvivője a TASR hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a karanténban lévő hallgatók többsége Ukrajnából és Szerbiából érkezett vissza, de franciaországi és tanzániai diákok is vannak Bősön. Teljes ellátást kapnak Egyelőre az STU hallgatói töltik itt a karantént, de a szóvivő azt mondta, hogy más egyetemek diákjait is fogadhatnák. „Égyüttműködünk a pozsonyi Comenius Egyetemmel, a Zsolnai Egyetemmel, a Nagyszombati Egyetemmel, valamint a Szent Cirill és Metód Egyetemmel” - fogalmazott Blascák. A szóvivő szerint a diákok teljes ellátást kapnak, a szál-A Szlovák Műszaki Egyetem kockázatos országból érkező hallgatóinak legalább 5 napot kell karanténban tölteniük. lás és étkezés mellett ingyenes wifihálózat is elérhető a komplexumban. A tárca fizeti a tesztelést Az ellátás és a szállás költségei a diákokat terhelik, a PCR-teszt költségeit az oktatási minisztérium fizeti. Az egyetem oldalán található tájékoztatás szerint a kockázatos országból érkező hallgatóknak legalább 5 napig karanténban kell lenniük. Miután regisztráltak a korona.gov.sk oldalra, és megszerezték az úgynevezett Covid Passt, vagyis útlevelet, elvégzik rajtuk a koronavírustesztet. Az első diákokat már vasárnap tesztelik, ha negatív lesz az eredmény, akkor átköltözhetnek a kollégiumba. Bősön szeptember 7-én nyitott ki újra a karanténközpont, amelyet még március közepén alakítottak ki a csallóközi város határában lévő épületegyüttesben, ami néhány éve menekülttáborként is szolgált, és ahova 2015-ben Ban Ki Mun, az ENSZ korábbi főtitkára is ellátogatott. Az első korlátozások bevezetése után itt helyezték állami karanténba a külföldről hazatérő szlovák állampolgárokat. Júniusig több mint két és fél ezren töltötték Bősön a kötelező izolációt. Miután júniusban megszűnt a kötelező állami karantén, a belügyminisztérium alá tartozó bősi központ is bezárt, (béva, TASR) Több mint kétezren töltötték Bősön a kötelező izolációt (Somogyi Tibor felvétele)
