Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-11 / 211. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Fókusz és önmérséklet Mit kezdene a mesterséges intelligencia a pártok összefésülésével? SÁNTA SZILÁRD A egész cikket egy j~mr robot írta. Nyu/_S galom, nem erre a 1 vélemény cikkre vonatkozik az első mondat, hanem ez a címe a brit Guardian hét elején közölt írásának, mégpedig nem alaptalanul, ugyanis valóban egy mesterséges intelligenciánál (MI) rendelték meg. A GPT-3, Open AI új nyelvi generátor az internetről gépi tanulással sajátítja el, hogyan lehet „emberi” szövegeket előállítani. A cikk megírásához világos instrukciókat kapott a GPT-3, ötszáz szavas, érthető, világos nyelven megírt, tömör esszét várnak el tőle; a téma pedig, hogy miért nem kell félnünk a mesterséges intelligenciától. Az eredmény pedig több vonatkozásban is lebilincselő. A nyelvi generátor nyolc különböző esszét produkált, a Guardianben megjelent írást ezekből ollózták össze, azért választották ezt a megoldást, hogy bemutassák a stílusok és nyelvi regiszterek sokféleségét, amelyre a mesterséges intelligencia képes. A cikk szerkesztői azt írták, a véleménycikk elrendezése, szerkesztése kevesebb időt vett igénybe, mintha a kollégák cikkeit szerkesztették volna. A szerző (MI) a cikk elején leszögezi, hogy racionális és logikus döntések meghozatalára képes, amit következetesen bizonyít is. A cikk okfejtését nem követem végig, mindenki elolvashatja a neten. Azon tűnődtem el, nem lehetne-e kölcsönkérni ezt az Ml-t, hogy írjon egy programadó írást a szlovákiai magyar pártok összefésüléséről. Vajon hogyan teljesítene, ha összegereblyézhetné az összes rendelkezésre álló adatot? Milyen eredménye lenne a racionális és logikus gondolatmintázatokon alapuló tervnek? Mihez kezdene az MKP elnökének, Forró Krisztiánnak a kijelentésével: „Ám ha az egység felé szeretnénk haladni, bölcsebb lenne, ha a felvidéki magyarságot közvetlenül, valamint a Dél- és Kelet-Szlovákiát érintő kérdésekkel foglalkoznánk, és lehetőleg mellőznénk azokat a témákat, amelyek megosztják közösségünket”. A körülöttünk zajló események, legyenek azok hozzánk közelebb (Pozsonyban vagy Budapesten) vagy távolabb (Brüsszel, Moszkva, Washington, Minszk, Peking stb.) bizony érintenek, foglalkoztatnak bennünket, véleményünk van róluk, és szabadon el is mondhatjuk, mit gondolunk ezekről a történésekről. Tehát nem „mellőzni kell a témákat”, hanem megbeszélni, megérteni. Teljesen természetes azonban, hogy nem értünk egyet minden esetben, sőt, vitázhatunk is. És ez jól van így. (Kotrha) Trump már azt mondja, szándékosan beszélt lekicsinylőén a járványról Donald Trump elejétől fogva tisztában volt a koronavírusjárvány súlyosságával, de nem akart pánikot. Ez derül ki Bob Woodward amerikai újságíró új könyvéből, amely részben az amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseken alapul. Trump a járványhelyzet bagatellizálásáról most azt mondta: „mindig js kicsinyíteni akartam a helyzet súlyosságát, még most is szívesen teszem”. A Düh című könyv megírásához Woodward tavaly december óta 18 alkalommal találkozott Trumppal, a nyilvánosságra került részletekből úgy tűnik, mintha már februárban tudott volna arról is, hogyan teljed a vírus. „A levegőben terjed, és ez mindig keményebb következményekkel jár, mint ha érintés útján terjedne. Érintésnél elég, ha nem nyúlsz hozzá semmihez, ugyebár? De ha levegővel terjed, akkor elég, ha egyszerűen beszívod azt a levegőt, és máris elke.ptad. Nagyon agyafúrt dolog ez. És nagyon kényes. S még halálosabb egy erélyes influenzánál is” - fogalmazott Trump, aki most azt hangsúlyozza: a szeme előtt mindig az lebegett, hogy megőrizze a nyugalmat a világjárvány idején. „A legutolsó dolog, amit az ember akarhat, hogy pánik alakuljon ki az országban - fogalmazott. - Nem akarom, hogy az emberek megrémüljenek, nem akarok pánikot, és nyilvánvalóan nem akarom ezt az országot, vagy a világot kétségbeesésbe vezetni.” Hozzáfűzte: „bizalmat és erőt akarunk sugározni, erőt mutatni nemzetként”, és megjegyezte, hogy könyvével Woodward politikai támadást akar intézni ellene. Az elnök hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a most nyilvánosságra került részletek miatt elveszítené az emberek bizalmát. A Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany ezzel kapcsolatban kijelentette: „az elnök soha nem hazudott a Covidról”. Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje a nyilvánosságra került információk kapcsán azt mondta: „Trump tudta, hogy ez milyen halálos, halálosabb, mint az influenza. Tudta, és szándékosan kicsinyítette a jelentőségét. S ami még rosszabb: hazudott. Tudatosan és szándékosan hazudott erről a fenyegetésről”. Bob Woodward a The Washington Post fomunkatársa, ez a második könyve Trumpról. 1972-ben ő volt a Watergate-ügy egyik leleplezője, és ezzel hozzájárult Richard Nixon elnök lemondásához. (mti, úsz) ^ hét telt el azóta, hogy megismertük a Kuciak■J ~T gyilkosság tárgyalásán kiszabott ítéletet, egy It , vf ^ hete mentette fel a bíróság Marián Kocnert és B ▼ Alena Zsuzsovát a gyilkosság megrendelésékor nek vádja alól. Ez a hét nap nem volt elég ahhoz, hogy bárki ki tudja köpni vagy le tudja nyelni az ítéletet. Most pedig mindannyian kiutat keresünk a szorult helyzetünkből. Koéner is, mi is. Kocner egérútja a legegyszerűbben felvázolható: reális esélye nyílt rá, hogy szabadlábra kerüljön, még ha olyan kicsi is, mint mondjuk nekem a Tour de France-on. Jogerősen ugyanis még nem ítélték el - igaz, kapott 19 évet a Markíza-váltók ügyében, de a per a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. Ha fordulat következik be és megsemmisítik az ítéletet, az ügy visszakerül a Speciális Büntetőbíróságra. Ott aztán születhet olyan döntés, hogy Kocner szabadlábra kerül, és ha nem áll majd ott a börtön kapujában egy csapat markos rendőrlegény, hogy ismét őrizetbe vegye más bűncselekményért, akkor lehet, hogy Kocner másnap már Belize-en szopogatja a bloody maryt fél kókuszhéjból, miközben a naplementét bámulja. Emlékszünk még Karol Mellóra, ugye? Az, hogy ez ne így történjen, kizárólag akkor lehetséges, ha a hatóságok és a bíróságok maximálisan felkészülnek minden eshetőségre. Kocner ugyanis nem ártatlan, ezt még a bíróság sem mondta ki róla. És ha azt követeljük, hogy a hatóságok és az igazságszolgáltatás cselekedjen konzekvensen, felkészülten és kikezdhetetlenül, az nem a pálya széléről való beordibálás valamiféle tudatlan laikusoktól, hanem tudatos állampolgárok jogos követelése. Mert bár igaz, hogy nekünk mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk a bűóságok ítéletét, és hinnünk kell abban, hogy ez a jogállam egyik alappillére, azért valljuk be: a bizalmatlanságot az igazságszolgáltatásban nem a szél hordta össze ebben az országban. Ezzel párhuzamosan pedig nekünk is el kell rendeznünk magunkban egyet s mást. Arra az égető kérdésre, hogyan akarunk tisztességes Szlovákiát építeni, ha nincs hozzá türelmünk, és nem tudjuk belátni, hogy hiába ordítjuk hangosan a jogos fájdalmunkat, az önmagában nem elég. Mert ahogy a lángoló amazonasi őserdőn sem segít, ha a Facebookon nyomunk egy #imát, úgy az igazságot sem lehet habzó szájjal követelni - és nem tenni semmi mást. A habzó száj, a düh az eszköztelenek fegyvere: túl korai ítélkezéshez vezet, és minél hangosabb, annál jobban elmélyíti az emberben a tudatot, hogy nála az igazság. Pedig ez a hamis hit olyasmi, mintha fakardot ráznánk egy atomtámadásban, és azt hinnénk, hogy nyertünk. Ebbe a hibába sokan beleestek, mert a meggyőződés nagy úr, és néha elhomályosítja a látásunkat. Hibázott nagyon sok állampolgár, nagyon sok politikus és sajnos nagyon sok újságíró is - mert annyira vágytak arra, hogy a világ végre fekete-fehér legyen szürke helyett, és lássuk végre a kontrasztokat. Ezzel azonban a probléma részeivé váltunk, nem a megoldásává. Jó lecke volt, de ideje megrázni magunkat, és továbbmenni, megtalálni a kiutat ebből - mert a másik út sajnos lámpavasakhoz vezet, nem a tisztességes Szlovákiához. És ha mást nem, ez az ítélet óta eltelt egy hét legalább ezt tudatosította sok emberben. FIGYELŐ Megerősítették Navalnij védelmét Megerősítették a német hatóságok Alekszej Navalnij védelmét, mert attól tartanak, hogy ismét merénylők törnek a Berlinben ápolt orosz ellenzéki politikus életére. A Der Spiegel hírmagazin és a Bellingcat nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat értesülése szerint a berlini tartományi bűnügyi hivatal elrendelte a mérgezéses tünetekkel ápolt politikus biztonságára ügyelő rendőrök számának növelését, és szigorúbb ellenőrzési szabályokat írt elő. A mesterséges kómából hétfőn felébresztett Navalnij már tud beszélni, várhatóan egyre több látogatója lesz, és valószínűleg fel tudja idézni szervezete összeomlásának körülményeit, ami veszélyes lehet a merénylet mögött álló emberekre nézve - áll a beszámolóban. A Der Spiegel információja szerint német biztonsági szervek abból indulnak ki, hogy Navalnijt valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálat mérgezte meg. Megállapították, hogy a támadáshoz a Novicsok elnevezésű harci idegméreg egy még erősebb hatású változatát használták, mint az orosz katonai hűszerzés egy különítményének 2018-as akciójában, amely Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen űányult. A német hatóságok vezetői a napokban folytatott bizalmas megbeszéléseken elmondták azt a meggyőződésüket, hogy a Navalnij-ügyben használt mérget csakis egy különleges orosz katonai laboratóriumban lehetett előállítani - írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy az orosz állami közreműködésre utaló jelek magyarázzák Angela Merkel szokatlanul kemény sajtónyilatkozatát, amelyben a német kancellár gyilkossági kísérletnek nevezte aNavalnijjal történteket, és kijelentette, hogy az üggyel kapcsolatos kérdéseket csak az orosz kormány tudja megválaszolni. A német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverek elemzésére szakosodott laboratóriuma kimutatta, hogy Novicsok típusú mérget juttattak a politikus szervezetébe. A német kormány a Bundeswehr vizsgálatai után szeptember 2-án közölte, hogy az orosz ellenzék vezére ellen mérgezéses támadást követtek el. Berlin a leghatározottabban elítéli a támadást, követeli az eset kivizsgálását az orosz hatóságoktól, és megkezdi az egyeztetést EU-s, illetve NATO-partnereivel a válaszlépésekről. (MTI)
