Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-11 / 211. szám
8 MAGYYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tankgyár épül Zalaegerszegen Zalaegerszeg. A Rheinmetallal együttműködve mintegy 60 milliárd forintos beruházással épül meg a harcjárműveket gyártó üzem, és 20 hektáros területen tesztpályát is kialakítanak mellé. A termelés 2023-tól indul el, a világ egyik legmodernebb hadiüzeme a beszállítókkal együtt mintegy 500 embert foglalkoztat, és a gyártáson kívül fejlesztéssel is foglalkoznak majd. A zalaegerszegi vegyesvállalat jelentősége abban van, hogy a magyar haderőfejlesztési program legnagyobb értékű beszerzése révén a Magyar Honvédséget az új üzemben készülő harcjármüvekkel látják el. (MTI) Hajókra költöznek a menekültek Leszbosz. Görögország átmenetileg hajókon és sátrakban helyezi el a leszboszi Moria menekülttáborban keletkezett tűz következtében haj léktalanná vált közel 13 ezer migránst- közölte Nótisz Mitarákisz menekültügyi miniszter. A lángok martalékává vált táborban tett látogatása során a tárcavezető óva intette a menedékkérőket a törvényszegésektől. „Ezt nem tűrjük” - jelentette ki Mitarákisz a tűzre utalva. Az athéni vezetés szerint a tábor lakói gyújtogattak a koronavírus terjedésétől tartva és a hatóságok által elrendelt karantén elleni tiltakozásul. A 2800 fősre tervezett Moria tábor 12 600 lakója közül 35 ember szervezetében mutatták ki a vírust. (MTI) Visszavonják a Szaharov-díjat Brüsszel. Az Európai Parlament visszavonta Aung Szán Szú Kjí Nobel-békedíjas mianmari vezető Szaharov-díját, ezzel kizárták az emberi jogok védelméért díjazottak közösségéből. A buddhista többségű ország de facto miniszterelnökével szemben hozott döntés indoklása szerint Szú Kjí szemet hunyt a Mianmarban élő, foként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és j ogsértések felett. (MTI) Trump miatt torzított jelentések Washington. Nyomást gyakoroltak rá, hogy tartsa vissza, illetve kicsinyítse a 2020-as amerikai elnökválasztásra irányuló orosz befolyásolásról szóló információkat - állítja Brian Murphy, a belbiztonsági minisztérium hírszerzésért felelős volt államtitkár-helyettese. Murphy szerint a jelenleg is hivatalban lévő belbiztonsági miniszter arra utasította, a hírszerzési jelentéseket Trump elnök politikai érdekei alapján kozmetikázza. Például helyezzen kisebb hangsúlyt az orosz beavatkozási kísérletekre az idei elnökválasztás esetében. Fel kellett vizezni azokat a jelentéseket, amelyek a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok veszélyességére hívták fel a figyelmet. (MTI, ú) Halállal fenyegetett ellenzékiek Az egészségügyben dolgozók is az államfő bukását követelik (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kijelentette, nem adja ót a hatalmat. Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezető fejére kámzsát húztak a biztonsági szolgálat emberei, és azzal fenyegették, hogy megölik. Lukasenka tegnap ismét kijelentette, hogy nem adja át a hatalmat, és azt sem nem engedi, hogy az ismét „sárban fetrengjen”. „Gyakran a szememre vetik, hogy nem adom át a hatalmat. Helyesen vetik ezt a szememre. Engem nem ezért választott meg a nép” - hangoztatta az elnök, amikor bemutatta az új főügyészt, Andrej Svedát. Az ellenzék által választási csalással vádolt Lukasenka azzal folytatta, nem azért ruháznak fel valakit hatalommal, hogy „a kezébe vegye, eldobja és továbbadja”. Lukasenka nem hátról A 90-es évek közepén szerinte a hatalom „sárban fetrengett, beletörölték a lábukat”, és ő nem engedi meg, hogy Fehéroroszország visszatérjen azokba az időkbe. Leszögezte ismét, hogy tüntetések nyomására nem lesz hatalomváltás az országban. Felszólította az ügyészséget, hogy még keményebben reagáljon „mindenféle koordinációs tanácsok és szervezetek” cselekedeteire. Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezetőt a biztonsági szolgálat emberei azzal fenyegették, hogy megölik - ismertette tegnap az ellenzéki Koordinációs Tanács ügyvédje Kalesznyikava vallomását. Ljudmila Kazak ügyvéd emberrablás és halálos fenyegetés miatt feljelentést tett a bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó főigazgatóság és a belbiztonsági szolgálat (KGB) emberei ellen. Válogatott fenyegetések Ehhez csatolta Kalesznyikava vallomását, amely szerint azzal is fenyegették, hogy akarata ellenére is kitoloncolják az országból, vagy 25 évre börtönbe zárják. „Elhangzottak fenyegetések, hogy elveszik az életemet, és én komolyan vettem őket. Az mondták például, hogy akkor is kivisznek - élve vagy darabokban - a Fehérorosz Köztársaság területéről, ha önként nem távozom. Olyan fenyegetések is elhangzottak, hogy 25 évre megfosztanak a szabadságtól, és problémákat okozhatnak nekem a fogva tartás helyszínein” - írta Kolesznyikava. Őt és két ellenzéki társát keddre virradóra próbálták meg kizsuppolni Ukrajnába, de ő azzal, hogy összetépte az útlevelét, meghiúsította ezt, és ezért őrizetbe vették. A fehérorosz nyomozó bizottság szerdán megerősítette, hogy Kalesznyikava, illetve az aznap előállított Makszim Znak és Hja Szalej őrizetben van. Azzal gyanúsítják őket, hogy destabilizálják az országot, és megsértik a nemzetbiztonságot. Kalesznyikava és Znak tagja az ellenzéki Koordinációs Tanácsnak, és fontos szerepet játszott az ellenzék által elcsaltnak tartott augusztus 9-i választás óta az Aljakszandr Lukasenka elnök lemondását követelő tiltakozó megmozdulásokban. Kiállás a foglyok mellett Tegnap tucatnyi fehérorosz jogvédő szervezet követelte Kalesznyikava, Znak és Szalej, illetve minden politikai fogoly azonnali szabadon engedését és az ellenük folytatott büntetőjogi eljárások leállítását. Közös közleményük a Vjaszna civil szervezet holnapján jelent meg. A belügyminisztérium közben szokásos napi tájékoztatójában tudatta, hogy szerdán 37 embert állítottak elő a tömegrendezvényekre vonatkozó törvények megsértése miatt, és 26 embert őrizetbe vettek, akikre bírósági eljárás vár. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, és Lukasenka a hivatalos eredmények szerint megszerezte a voksok 80%-át, hatodszor is megnyerve az elnökválasztást. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja azonban magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint csak a szavazatok 10,12%-át kapta. Az elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások, a tüntetők Lukasenka távozását követelik. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. A durva infláció miatt emelik a magyar nyugdíjat A vártnál gyorsabb infláció miatt a magyar nyugdíjasok novemberben kiegészítést kapnak, annál többet, minél magasabb a nyugdíjuk. Budapest. Az átlagnyugdíjasok nagyjából 17 ezer forintra, de a 60 ezres nyugdíjban részesülők csak 7200 forint pluszra számíthatnak novemberben. A 2019 tavaszán az idei büdzsébe betervezett nyugdíjemelés 2,8%-os mértéke elmaradt a nyugdíjasok inflációs kosara alapján számolt 2020. január-augusztusi infláció (3,99%) mértékétől. Emiatt jogszabály szerint novemberben nyugdíjkorrekciót fizet a kormány: lényegében megkapják azt az összeget az idősek, amit meghiteleztek januártól az államnak. A Magyar Államkincstár adatai szerint napjainkban 142,1 ezer forint az országos nyugdíj átlag, így 1,2%-os kiegészítés korrekció 11 havi mértéke 18,8 ezer forint. A dolog szépséghibája, hogy a 2,05 millió magyar nyugdíjas több mint felének, összesen 1,14 millió jogosultnak 60 ezer és 139,9 ezer forint között van a havi öregségi járandósága. Sőt, azok, akik az öregségi nyugdíjminimumot kapják ellátásként, azaz csupán 28 500 forintot, mindössze 4104 forintos kiegészítésre számíthatnak novemberben (ez havi szintre lebontva csupán 342 forintot jelent). Mintegy 47 ezer nyugdíjas 10 ezer forintnál is kevesebb pluszpénzt kap novemberben, ami havi lebontásban az 1000 forintot sem éri el. Az országos átlagnyugdíjnak megfelelő vagy annál magasabb összegű ellátásra csupán mintegy 800 ezren jogosultak, közülük bő negyedmillió személynek 200-300 ezer forint jár, további 54 ezer esetben a 300 ezret is meghaladja a juttatás összege. Van 9 olyan nyugdíjas is, aki minimum 2 millió forintot vagy annál is magasabb összeget kap havonta. Ők novemberben legalább 288 ezer forint pluszt fog kapni az államtól. Ez 14-szer magasabb kiegészítés, mint amiben az átlagnyugdíjban részesülők reménykedhetnek és 70-szer nagyobb a legkisebb mértékű kiegészítésnél. Augusztusban egyébként az infláció 3,9% lett, a nyugdíjasoké pedig 4,3%. Mindkét adat azt jelzi, neih lanyhul az ámyomás. (Napi hu, Mérce) Mexikótól a kanadai határig összefüggő tűzövezet Kaliforniától Washington államig lángokban áll az Egyesült Államok nyugati partvidéke, ahol erdőket és lakott területeket fenyeget a megállíthatatlanul terjedő erdő- és bozóttűz. San Francisco. Kaliforniában az elmúlt hetekben már több mint 2,5 millió hektárnyi területet pusztított el a tűzvész (ez Szlovákia területe felének felel meg), egyszerre 28 helyen ég az erdő és a bozót, s a hét elején Dél-Kalifomia valamennyi nemzeti parkját lezárták a tűzvészek miatt. Szerda estig a tűzvészek 8 halálos áldozatot követeltek. Több mint 14 ezer tűzoltó küzd a lángokkal, egyelőre mindhiába. Szerdától azonban már nemcsak Kalifornia északi vidékein pusztítottak a lángok, hanem átterjedtek a szomszédos Oregon államra is, s elérték annak egyik északi nagyvárosát, a Washington állam határához közeli Portlandet is. A San Francisco Chronicle lap szerint San Franciscót szerdán csaknem teljes sötétség borította a sűrű, szinte áthatolhatatlan füst miatt, majd délutánra a sötétséget a lángok bíbor színe váltotta fel. „Mint hogyha eljött volna a világvége!” - idézte a lap az egyik helybélit. A Kaliforniával északon szomszédos Oregon kormányzója, Kate Brown példa nélkül állónak nevezte a tűzvészt. Azt mondta: öt kisebb várost teljesen elemésztett a tűz, s attól lehet tartani, hogy rekordmagas lesz a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. Lángokban áll Oregon déli és középső vidéke, s a kormányzó szerint Dél-Oregon természeti szépségei lényegében elpusztultak. „Ez lehet az állam történetének legnagyobb vesztesége, mind emberéletben, mind természeti és épített örökségben” - fogalmazott Kate Brown. Az amerikai televíziók apokaliptikus képeket mutatnak a nyugati partvidékről. Beszámolóik szerint a szárazság, az óriási hőség és az erős szél történelmi léptékű pusztítást okoz. Szerda este már a Kanadával szomszédos Washington államban is égett a táj, s ezzel lényegében Mexikótól a kanadai határig összefüggő tűzövezet alakult ki. (MTI, ú) Kis túlzással állítható, az USA teljes nyugati partvidéke lángokban áll (TASR/AP)
