Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-10 / 210. szám

www.ujszo.com I 2020. szeptember 10. KÖZÉLET 3 Könnyen beletörhet az Európai Unióba az autoriter rezsimek bicskája FINTA MÁRK Brüsszel/Pozsony. Az autoriter rezsimek európai befolyás­­építési kísérleteiről sok szé esik, ám elsősorban egyes országok vonatkozásában - holott az Európai Unió szintjén is vannak kísérletek, nem is kevés. Egy új tanulmány most épp arra próbál rávilágítani, mennyire jelennek meg az autoriter árnyak az európai intézményekben, például az Európai Parlamentben. A tanulmányt a Political Capital kutatóintézet készítette, a munkafo­lyamatba pedig bevonta több közép­­kelet-európai ország társadalomku­tató intézeteit is, Szlovákiából pél­dául a Közéleti Kérdések Intézetét (IVÓ). A kutatás arra összpontosít, hogyan nyilvánul meg európai szin­ten az autoriter rezsimek befolyása - a tanulmány készítői ezt az Európai Parlament esetében igyekeztek számszerűsíteni is, elsősorban azon keresztül, hogyan szavaztak az egyes EP-képviselők néhány, ezen a terü­leten kulcsfontosságú jelentéssel kapcsolatban. Félig zárt ajtók Az olyan autoriter szuperhatal­maknak, mint Oroszország vagy Kí­na, melyeknek nagyon is kézzel fog­ható és jól körülhatárolható érdekeik vannak Európában, nincs könnyű dolguk, ha befolyásolni akarják az európai intézményeket. Míg sok tag­állam önmagában kifejezetten se­bezhető a befolyási kísérletekkel kapcsolatban, az Európai Unió egé­szen más terep. A magyarázat az EU struktúrájában rejlik: a felülről lefelé szerveződő, közvetlen utasításlán­con alapuló autoriter rendszerek nem igazán tudnak mit kezdeni az ettől teljesen idegen logika alapján működő EU-val, amely hibrid rend­szer. A hatalom több intézmény kö­zött oszlik meg, a formális bürokrá­cia bonyolult, túl összetett, nem fel­tétlenül konzisztens, és olykor kiszá­míthatatlan. Az autoriter nyomás tehát hagyo­mányosan inkább a tagállamokon keresztül történik, a bilaterális kap­csolatok révén, és kevésbé az EU in­tézményein keresztül. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tekintélyelvű re­­zsimek nem próbálkoznak, mondjuk lobbistákon és üzletembereken ke­resztül, kiaknázva azok európai ve­zetőkkel való kapcsolatát, vagy nem próbálják meg megkömyékezni az Európai Bizottság biztosait - ám ez­zel általában kemény fába vágják a fejszéjüket, hiszen a döntéshozatal ezen a szinten egyáltalán nem egy emberen múlik. A tagállamokon ke­resztül ugyanakkor könnyebb a dol­guk. Feltételezhető például, hogy Kína már többször is „megfúrt” olyan közös európai állásfoglalásokat az Európai Tanácsban, amelyek elítél­ték volna az országot - például az emberi jogok állapota, vagy a dél­kínai szigetvita kapcsán. Az EU lelkiismerete A tanulmány szerint az Európai Parlament - bár nem kulcsjátékos az EU külpolitikájában - gyakorlatilag az Európai Unió külügyi lelkiisme­retévé vált az elmúlt időszakban, olyan álláspontokat artikulálva, me­lyek az unió legfontosabb értékein és alapelvein alapulnak. És bár az au­­toriter rezsimeknek vannak itt bará­tai, attól még messze vagyunk, hogy az ilyen álláspontokat valló képvise­lőcsoportok komolyabb érdekérvé­nyesítő súlyt képviseljenek az intéz­ményben. A tanulmány górcső alá vett több olyan kulcsszavazást az Eu­rópai Parlamentben, melyek egyértelműen az autoriter rezsimek, tendenciák vagy attitűdök elleni vagy melletti kiállásként értékelhetők. Ezek alapján az Identitás és Demok­rácia (ID) szélsőjobboldali, valamint az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) szélső­­baloldali képviselőcsoportoknál, va­lamint a pártcsaládon kívüli EP- képviselők egy részénél tapasztalha­tó a diktatúrabarátság. Ez a csoport az EP mintegy ötödét teszi ki: jelen­tős csoport tehát, de az érdekérvé­nyesítési potenciálja továbbra is ala­csony. Szicherle Patrik, a Political Capital munkatársa, a tanulmány egyik szerzője lapunknak azt mond­ta: az oroszbarátság helyenként ki­fejezetten hangsúlyos, a politikusok a plenáris viták során gyakran állnak elő olyan érvekkel, melyek teljes A szlovák EP-képviselők közül Milan Uhrík, az LSNS jelöltje a kakukktojás, aki ott van a V4-es tagországok, illetve Ausztria, Bulgária és Románia öt legdik­­tatúrabarátabb képviselője között (TASR-feivétei) mértékben az orosz dezinformációs kampányokban érdekelt sajtótermé­kekben és propagandamédiumokban megjelentekre alapoznak. Árnyalat­nyi különbség Kínával kapcsolatban tapasztalható az EP-képviselők kö­zött: a szélsőjobboldali politikusok általában sokkal szigorúbbak Kíná­val kapcsolatban, mint a szélsőbal­oldal képviselői, akik az oroszokkal és Kínával kapcsolatban is megen­gedőbbek. A legnagyobb EP-csoportok, a Néppárt, a Renew Europe, illetve a szocialisták ugyanakkor kifejezetten kritikusak az autokrata praktikákkal szemben, tagjai pedig konzisztensen szavaznak az ezzel kapcsolatos sza­vazásokon. Magyarok és szlovákok A tanulmány és a hozzá kapcsoló­dó weboldal különös figyelemmel követi a közép-kelet-európai EP- képviselők tevékenységét, számon tartja minden szavazásukat, és két mérőszámon keresztül mutatja be, hogy az egyes politikusok mennyire utasítják el az autoriter rezsimeket, valamint mennyire tekinthetők Kreml-kritikusnak. A skála 0-tól 100- ig teljed, minél alacsonyabb a szám, annál diktatúrabarátabbnak tekint­hető a képviselő. Mivel Közép- és Kelet-Európa egyfajta geopolitikai pufferzónának tekinthető Kelet és Nyugat között, adná magát a feltételezés, hogy pél­dául az orosz befolyás érezhető lehet az innen származó képviselők sza­vazásain. A tanulmány szerint azon­ban ez nem így van, sőt: a közép­európai képviselők általában jóval konzisztensebben utasítják el az au­toriter praktikákat, mint az EP- képviselők átlaga. A szlovák képvi­selőket vizsgálva ez például egyértelműen megmutatkozik. Gri­­gorij Meseznikov politikai elemző, a tanulmány Szlovákiával foglalkozó országjelentésének szerzője lapunk­nak kiemelte: a KDH képviselője, Ivan Stefanec például mindkét kate­góriában a maximális, 100-as érték­Mire számíthatunk, ha nem törlesztünk időben? 77 millió eurót kapnak a frontvonalban dolgozók MOLNÁR IVÁN Pozsony. Egy tavasszal elfoga­dottjogszabálynak köszönhetően a hitelüket törlesztők kilenc hónapra kérvényezhették a törlesztés elha­lasztását. Peter Kazimir jegybank­­elnök szerint a törlesztés felfüg­gesztését igénylők tizede tart attól, hogy a későbbiekben sem lesznek képesek törleszteni a hitelüket. Mire kellene ügyelniük, hogy ezt elkerüljék? ,Azokkal kapcsolat­ban, akik annak ellenére is igényel­ték a felfüggesztést, hogy ezt az anyagi helyzetük nem indokolta volna, a nagy kérdés az, mire hasz­nálták fel az így felszabadult forrá­sokat. Ha a megspórolt pénzhez nem nyúltak hozzá, számukra sem­mi sem változik, hiszen a jövőben gond nélkül újra elkezdhetik tör­leszteni a hitelüket” - mondta el Andrea Straková, a Partners Group SK pénzügyi szolgáltató szakértő­je. Szerinte sok ügyfél azonban va­lóban nehéz helyzetbe került a ko­ronavírus okozta válság miatt, és a későbbiekben sem lesz képes fizet­ni a törlesztőrészleteket. „Számuk­ra azt ajánlhatjuk, hogy próbálja­nak megegyezni a pénzintézetük­kel a törlesztőrészletek standard el­halasztásáról” - tanácsolja Strako­vá. Nem szabadna azonban meg­feledkezni arról, hogy ez esetben már felkerülnek a bankok által ve­zetett adóslistára, és később már nehezebben jutnak kölcsönhöz. Pozsony. 77 millió euróra nő az az összeg, amelyet jutalmul fizetnek ki azoknak, akik a koronavírus-járvány első hulláma idején kockázatos munkakörülmények között dolgoztak. „így tudjuk biztosítani mindenki­nek az ígért 300-tól 500 euróig ter­jedő összeget. Eredetileg 50 millió eurót szántunk erre a célra” - nyi­latkozta Eduard Heger pénzügymi­niszter a szerdai kormányülés után. Milan Krajniak munkaügyi minisz­ter főleg a szociális szolgáltatásokat nyújtó létesítmények alkalmazottait emelte ki. A tárcán belül körülbelül 27,3 millió eurót osztanak szét. Az összeget nemcsak az állami lé­tesítmények kapják meg, mint ami­lyenek a gyermek- és családi köz­pontok, hanem a megyei önkor­mányzatokhoz, városokhoz, falvak­hoz és civil intézményekhez tartozó létesítmények is. A védelmi tárcán belül 6972 katona és civil személy kap jutalmat az összesen 4,67 millió euróból. A belügyi tárca 11 180 al­kalmazottat jutalmaz meg a rendőr­ség, a tűzoltó- és mentőszolgálat, a válságmenedzsment és a belügyi tárca tagjai közül. Marek Krajcí egészségügyi miniszter szerint az egészségügyi tárca csaknem 38 mil­lió eurót kapott, és ezt a következő napokban fogja elosztani csaknem 56 ezer alkalmazott között. (TASR, mi) számot érte el, minden szavazáson az autoriter és a Kreml-barát álláspont ellen szavazott. A Spolu, a Prog­resszív Szlovákia, az SaS képviselői is a 80-as értékhatár felett teljesítet­tek mindkét kategóriában, és nincs sokkal lemaradva az OEaNO képvi­selője, Peter Pollák sem (aki kon­zisztensen szavazott, de néhány sza­vazáson nem vett részt), valamint a Smer képviselői is. ,A szlovák EP- képviselők nagy részének tevékeny­sége maradéktalanul egybecseng Szlovákia hivatalos külpolitikai irá­nyultságával” - mondta Meseznikov. A kakukktojás Milan Uhrík, az ESNS EP-képviselője, valamint Miroslav Radacovsky, a korábbi bí­ró, aki az ESNS listáján került be az EP-be, de később összeveszett Kot­­lebáékkal, és kilépett. Míg Radacovsky 37,25-ös és 37,14-es ér­tékszámot ért el a felmérésben, addig Uhrík 29,28-as és 28,57-es ered­ménnyel büszkélkedhet - ezzel ott vannak a V4-es tagországok, illetve Ausztria, Bulgária és Románia öt legdiktatúrabarátabb képviselője között. Janus-arcú Fidesz Az autoriter tendenciákat a ma­gyar EP-képviselők még a szlovák kollégáiknál is határozottabban uta­sítják el - és a sorból nem lóg ki a Fi­desz 12 EP-képviselője sem. A tanulmány szerzői ezt egyfajta Janus-arcú külpolitikának értékelik - bár a Fidesz otthon folyamatosan harcol Brüsszellel, a Néppárttal, és egyre határozottabb keleti nyitást hangoztat, az EP-képviselők nagyon ritkán szavaznak máshogy, mint az európai mainstream, illetve az ÉPP. ,dinnek az oka lehet az is, hogy bi­zonyítsák elkötelezettségüket párt­családjuk felé, másrészt megjelenítik a Fidesz európai arca toposzt” - véli Szicherle Patrik. O és Grigorij Meseznikov is felhívta a figyelmet egy további magyarázatra: az új tag­államok EP-képviselői kikerülnek a hazai politikai agendából, és világ­nézeti szempontból jobban közeled­hetnek nyugati kollégáikhoz. Emel­lett pedig több és más jellegű infor­mációkhoz, magyarázatokhoz, nar­­ratívákhoz és kontextusokhoz is hozzájuthatnak az Európai Parla­mentben. RÖVIDEN Diszkriminált korosztályok Pozsony. Egy tavaly elfogadott jogszabály szerint az 1957 és 1963 között született nőknek nem számolnak le fél évet min­den egyes gyerek után a nyug­díjkorhatárhoz, ők így később vonulhatnak nyugdíjba, mint arra eredetileg jogosultak lettek volna. A mintegy 110 ezer nőt érintő diszkrimi­nációnak a kormány szeretne véget vetni, a szerdai ülésén ezért úgy döntött, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatukat a parlament elé terjesztik, azzal a kitétellel, hogy a parlamenti vita során még módosító javas­latokat nyújtanak be ezzel kap­csolatban. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents